Sok mindent tudunk a budapesti Duna-hidakról, de vajon tisztában vagyunk neveik etimológiájával, jelentésével? A TINTA Könyvkiadó három népszerű kiadványával, Zaicz Gábor Etimológiai szótárával, Fercsik Erzsébet és Raátz Judit Keresztnevek enciklopédiája című művével, illetve Hajdú Mihály Családnevek enciklopédiája című kötetével felszerelkezve könnyen választ kaphatunk a kérdéseinkre.

Megyeri híd

Legészakibb budapesti hidunk Káposztásmegyert és Békásmegyert köti össze egymással, s ez döntő szerepet játszott a névadásakor is.

A megyer szó magyar népnevünkkel függ össze, amely eredetileg összetett szó volt. Első eleme az ősi ugor eredetű *modzs- ejtésű és ’mag, ember, férfi, nép’ jelentésű közszó, második eleme pedig a még régebbi, finnugor eredetű, szintén ’férfi’ jelentésű er szó, amely önállóan már nem él, de benne található a férj, ember stb. szavakban. Az összetétel elhomályosulása után érvényesült a magánhangzó-harmónia. Ennek következtében két alak jött létre: magyar és megyer. Ez utóbbi a legerősebb törzs neve volt, s mint minden törzsnévből, ebből is sok helységnév lett több mint harminc vármegyében. Később megkülönböztető előtagot kapott valamennyi, mint például Békásmegyer, Káposztásmegyer, Bélmegyer, Kismegyer, Nagymegyer, Nógrádmegyer, Pócsmegyer, Tótmegyer stb.

Árpád híd

Budapest legforgalmasabb hídja természetesen Árpád fejedelem (850–907?) után kapta a nevét, na de honnan ered az Árpád név?

Az Árpád régi magyar név. Egyes magyarázatok szerint az árpa szó -d kicsinyítő képzős alakja, de mások úgy vélik, lehet az Árpa személynév -d képzős alakja is.

Margit híd

Azt jól tudjuk, hogy Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla király leánya a névadó – de a Margit név eredetét ismerjük-e?

A Margit név a görög margarita szóból ered, amelynek jelentése ’gyöngy’. A Margit név a latin Margarita alak megmagyarosodott formája.

Széchenyi lánchíd

Legrégebbi Duna-hidunk az építését kezdeményező gróf Széchenyi István után kapta a nevét, de csak 1899-ben, előtte egyszerűen Lánchíd volt a neve. Mi most mind a lánc szó, mind a Széchenyi családnév eredetét megvizsgáljuk.

A lánc szó első írásos előfordulása 1405 körülre datálható. Jövevényszó, valószínűleg egy nyugati vagy keleti szláv nyelvből, vö. szlovák nyelvjárási lancuch, cseh régi nyelvi lancúch ’lánc’. A szláv nyelvekben eredete tisztázatlan. A lánc alak valószínűleg a kicsinyítő képzős formának felfogott korai láncó alakváltozatból rövidült a szóvégi ó elhagyásával.

A Széchenyi helynévi eredetű magyar családnév. A régi magyar népnyelvben volt egy szláv eredetű, ’irtás, erdővágás’ jelentésű szécs szó, amiből különböző falvak határában helynév lett. Az oda épült települések pedig megkapták az addigi területnek a nevét -n ~ -ny névszóképzővel megtoldva. Szécsen ~ Szécsény nevű településünk volt Arad, Nógrád, Somogy, Sopron, Vas vármegyében. Bármelyikhez járulhatott az ’onnan/oda való’ jelentésű -i képző, és eredetre, származási helyre utaló családnév lett belőle. 

Erzsébet híd

A magyarok között nagy népszerűségnek örvendő Erzsébet királyné (becenevén Sisi) után kapta a nevét. Na de honnan ered az Erzsébet név?

Az Erzsébet héber eredetű név. A héber névalak, az Eliséba összetett szó, amelynek egyik tagja az Éli, jelentése ’Isten’. A második tag jelentését többféleképpen értelmezik, ennek megfelelően a név jelentése is többféle, például ’Istenbe vetett bizalom’, ’Isten az én esküvésem’, ’megesküdött az Isten’, ’Istenem a megnyugvás’. A magyar nyelvbe a latin Elisabeth alak került, amelynek ejtése [elisabet] volt. A nyelv történeti változásával ez az alak folyamatosan módosult. Először [elsábet] lett, majd az l hang r-rel cserélődött fel [ersábet], később a hangrendi illeszkedés mellett [elsébet ~ ersébet] a latin s hang helyett zs-t ejtettek [erzsébet].

Szabadság híd

Eredetileg Ferenc József híd néven szerepelt, ám a második világháború során, 1945. január 16-án délután egy német robbantó alakulat felrobbantotta. Az újjáépített hidat 1946. augusztus 20-án adták át a forgalomnak. Ekkor kapta a Szabadság híd nevet.

A szabadság szó szabad szavunk -ság főnévképzős alakja. A szabad szláv jövevényszó, vö. óegyházi szláv svobod ’szabad; mentes, nem korlátozott’. Ez a szláv *svo- ’saját’ alakra vezethető vissza. Szabadság szavunk első írásos előfordulása a 13. század elejére tehető.

Petőfi híd

Eredetileg Horthy Miklós hídnak hívták, ám a Szabadság hídhoz hasonlóan ezt is felrobbantották a második világháború alatt; az újjáépítése után, 1952. november 22-én kapta új nevét Petőfi Sándor magyar költő tiszteletére.

A Petőfi név a Petrovics magyarítása, amely apanévi eredetű, szláv családnév. Előzménye a ’kő, kőszikla’ jelentésű görög petrosz szó, amelyet talán Jézus Krisztus tett meg keresztnévvé az arámi eredetű Kéfás név által, amikor egyik tanítványának, Simonnak a nevét erre változtatta. A görög fordításban vált a Kéfásból Petrosz, ami a latinban Petrus lett, s ez terjedt el az egész keresztény világban. A latin -us végződés elhagyása után a Petr- alak mind a délszláv, mind a szlovák nyelvben megkapta az -ovics apanévképzőt (a délszlávban ez -ovity is lehetett), s családnév lett belőle ’Petr- nevű személy fia, leszármazottja’ jelentéssel.

Érdekesség, hogy nagy költőnk, Petőfi Sándor hivatalosan nem változtatta meg Petrovits nevét, de öccse, István 1882-ben Petőfire magyarosított.

Rákóczi híd

Budapest második legújabb Duna-hídja, amely 1995 és 2011 között a Lágymányosi híd nevet viselte. Érdekesség, hogy nem egy személy, hanem „a jeles magyar történelmi család” után kapta mai nevét.

A Rákóczi családnév helynévi eredetű. Alapszava, az ősszlávból való és ’rák’ jelentésű rak közszó megtalálható valamennyi szláv nyelvben. A ’valamivel ellátott, valamiben bővelkedő’ jelentésű, ugyancsak szláv -c képzővel patakok, tavak, vizek nevévé, abból pedig a mellettük épült falu nevévé vált ’rákos’ jelentéssel. A Történelmi Magyarországon Rákóc nevű település volt Bereg és Zemplén vármegyében is. Mindkettő megkaphatta az ’onnan/oda való’ jelentésű -i képzőt, s eredetre, származási helyre utaló családnévvé vált. Történelmi Rákóczi nevünk a Zemplén megyei település nevéből származik, s váltogatva írták -y-nal vagy -i-vel. Általában az erdélyi följegyzők az -i végződést használták, a királyi magyarországi iratokban -y szerepel.

update:

A mostani Rákóczi híd korábbi neve Lágymányosi híd volt, természetesen a Gellért tértől a Déli összekötő vasúti hídig tartó budapesti városrész után. A Lágymányos szóról a Földrajzi nevek etimológiai szótára a következőket mondja: Pais Dezső az 1950-es évek elején tartott egyetemi óráin azt a véleményét nyilvánította, hogy olyan elhomályosult összetétellel van dolgunk, amelynek előtagja a magyar lágy ’langyos’ melléknév, utótagja pedig a népies magyar mány < mály < mál ’hasi rész <állaté>, begy <madáré>; (déli) lejtő, hegyoldal’ főnév -s képzős származéka. Elsődlegesen a Gellért-hegy napsütéses déli lejtőjére vonatkozhatott, majd átvonódott a Duna-part süppedékes („lágy”) mellékére. Alakulásmódjához vö. sármány ’a pintyek családjába tartozó, torkán sárga színű madár’ (sár ’sárga’ + mál). – Mások a Lágymányos-t a régies szerbhorvát lacman ’hadnagy’ magyar -s képzős származékának tartják. Azzal hozzák kapcsolatba, hogy a török hódoltság után a budai szerb kolónia élén lacman (< német Leutnant) állott, s e területet róla nevezték el.

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára

Szabó Mihály, a TINTA Könyvkiadó munkatársa

Források:

• Zaicz Gábor (főszerkesztő): Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete.
• Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink. Webshopunkban 4990 Ft helyett csak 3392 Ft.
• Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. A leggyakoribb női és férfinevek. Webshopunkban 4990 Ft helyett csak 3392 Ft.
• a képek forrása a Wikipedia