A piros, vörös és más színnevek használata a Magyar Nemzeti Szövegtár (MNSz) alapján.

0. Bevezetés

Korábbi tanulmányunkban ismertettük azt a vizsgálatot, melyben a piros és a vörös szavak használatát térképeztük fel a magyar nyelvben (KISS GÁBOR, ISABEL FORBES 2001). Akkor kísérleti személyek közreműködésével kérdőíves módszerrel végeztük az adatfelmérést. Megállapítottuk, hogy a magyar nyelvben három jól elkülöníthető csoportja van a szavaknak: az első csoportba azok a dolgok tartoznak, melyek majdnem kizárólagosan, csak a piros jelzőt kapják, a második csoportba azon szavakat sorolhatjuk, melyeket majdnem minden esetben a vörös jelzővel jelölünk, és a harmadik csoportba pedig azok a dolgok tartoznak, melyek mind a piros, mind a vörös jelzőt is megkaphatják.

Jelen tanulmányunkban ismertetjük azt a vizsgálatunkat, melyben a piros, vörös és más színnevek használatát a több mint 150 millió szövegszót tartalmazó számítógépes korpusz, a Magyar Nemzeti Szövegtár adatai alapján tanulmányoztunk.

1. A magyar színnevek gyakorisága

Ismeretes és sokat idézett Berlin és Kay „folyamatábrája” a színnevek kialakulásának menetére az egyes nyelvekben.

0. táblázat: A színnevek kialakulásnak sorrendje a nyelvekben

Korábbi tanulmányunk eredményeit szemlélve felfigyelhettünk arra az érdekes tényre, hogy a kísérleti személyek által felsorolt színnevek gyakorisági sorrendje közel megegyezett Berlin és Kay ábráján a színek sorrendjének. Ezért először a magyar színnevek előfordulásának számát kerestük ki a Magyar Nemzeti Szövegtárban, majd csökkenő gyakorisági sorba rendeztük a kapott adatokat.

1.1. táblázat: Az Magyar Nemzeti Szövegtárban (az MNSz-ben) a színnevek előfordulásának gyakorisága csökkenő sorrendben

Az eredmény több mint meglepő, a fenti ábra valóban igen közeli hasonlóságot mutat Berlin és Kay „folyamatábrájával”.

Ha a piros 10.170 és a vörös 9.651 számú előfordulását összeadjuk (ezek összege 19.821), akkor jól látható, hogy e két színnév együttes előfordulása a fekete és a fehér mögött a harmadik leggyakoribb színnév. Elfogadva, hogy más nyelvekben az alapszínnévként számon tartott PIROS a harmadik leggyakoribb színnév, látható, hogy a magyar nyelv felosztva és megosztva a világ dolgait, valóban két színnevet vesz igénybe azon dolgok jelölésére, melyek jelölésére más nyelvek csak egy színnevet használnak fel.

Berlin és Kay egyik axiomatikus megállítása, hogy a nem alapszínnevek általában szóösszetételből állnak. Táblázatunkból ez is jól leolvasható. Az alapszínneveken kívül azonban nem összetett szavak a következő magyar színnevek: bíbor, bordó, mályva, drapp, okker, türkiz, bézs. Nyelvünkben összetett szóval fejezzük ki a következő nem alapszíneket: rózsaszín, sötétkék, narancssárga, világoskék, sötétzöld, sötétbarna, világosbarna, mélykék, citromsárga, világoszöld, kékeszöld, méregzöld, hupikék, okkersárga, fűzöld, halványsárga, tengerkék, türkizkék.

Csak érdekességképpen vessünk egy pillantást a Füredi Mihály és Kelemen József által szerkesztett szépprózai gyakorisági szótárunkba, és nézzük meg, hogy ott milyen gyakoriak a színnevek.

1.2. táblázat: A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótárában a színnevek előfordulásának gyakorisága csökkenő sorrendben

Azonkívül, hogy a szépprózai gyakorisági szótárunkban fellelhető színnevek gyakorisága is hasonló tendenciát mutat az Magyar Nemzeti Szövegtár színneveivel, mindenképpen említésre érdemes, hogy gyakorisági szótárunkba a 3410 ún. szuperlexéma közé csupán 11 színnév „fért be”. Szóösszetételből álló színnév csak a sötétkék van benne.

2. A piros-nak nevezett dolgok gyakorisági listája az MNSz-ben

Vizsgálatunk következő lépésében a MNSz-ből kikerestük, hogy a piros szó milyen szavak előtt áll. AZ MNSz-ben jelentős a sajtónyelvi anyag, úgy véljük, ezért került első helyre a labdarúgó mérkőzések tudósításaiban gyakran szereplő „piros lap”. Ugyancsak a sajtónyelvben gyakori a „piros lámpa”, mely a közlekedési balesetekről szóló híradásokban szerepel gyakran.

2. táblázat: A piros-nak nevezett dolgok gyakorisági listája az MNSz-ben

3. A vörös-nek nevezett dolgok gyakorisági listája az MNSz-ben

Vizsgálatunk következő lépésében a MNSz-ből kikerestük, hogy a vörös szó milyen szavak előtt áll. Az előfordulások számát feltüntető listát a 289 említéssel jelentősen a csillag szó vezeti.

3. táblázat A vörös-nek nevezett dolgok gyakorisági listája az MNSz-ben

4. A piros és vörös szavak aránya ugyanazon dologra vonatkozóan

A fenti két táblázat adatait egyesítettük és kiszámoltuk, hogy milyen százalékos arányba jelöl valamely dolgot a piros és milyen százalékos arányban jelöl valamely dolgot a vörös színnév. A táblázatot a piros színnév szerint rendeztük csökkenő sorrendbe.

4. táblázat: A piros és vörös szavak aránya ugyanazon dologra vonatkozóan

5. Összefoglalás

Vizsgálatunk eredményeit a következőképpen szemléltethetjük:

5. táblázat: összegzés

A MNSz adati számszerűleg támasztják alá mindazokat az ismereteinket, melyeket a magyar nyelv „különösen viselkedő” piros és vörös színnevéről mind ez ideig csupán intuíciónkra hallgatva sejtettünk, illetve kísérleti személyek által adott válaszokból következtettünk ki. Az igen nagytömegű adathalmaz, a 150 millió szövegszót tartalmazó korpusz adatainak vizsgálata igazolta, hogy valóban a magyar nyelvben a piros és a vörös nem más nyelvekhez hasonlíthatóan él nyelvünkben. Van a dolgoknak, egy igen jól körülhatárolt halmaza, melyet csak a piros színnévvel jelölünk és van a dolgoknak egy másik szintén jól körülhatárolható csoportja, mely majdnem kizárólagosan csak a vörös jelzőt kaphatja meg. E két halmaz között természetszerűleg létezik egy harmadik csoportja a dolgoknak, melyeket mindkét színnévvel jelölhetünk.

További tanulságként megállapíthatjuk, hogy a már régóta ismert nyelvészeti feltevések, hipotézisek vizsgálata és igazolása hatásosan végezhető el a számítógépes szövegtár adatai segítségével a korpusznyelvészet eszközeivel.

Irodalom 

• BARTHA KATALIN: Szókincstanulmány a magyar nyelv színelnevezéseiről. Debrecen, Városi Nyomda 1937. (Dolgozatok a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Szemináriumából 2.)
• BERLIN, BRENT–KAY, PAUL: Basic Color Terms: Their Universality and Evolution. Berkeley–Los Angeles, University of California Press, 1969. Reprint 1991.
• BOLTON, R.: Black, white and red all over: the riddle of color term salience. Ethnology, 17/3, 287–281, 1978. CORBET, GREVILLE–IAN R. L. DAVIES: Establishing basic colour terms. Color Categories in Thoght and
• Language. Edited by C. L. HARDIN és LUISA MAFFI., 1997.
• CRAWFORD T. D.: Defining ’basic color terms’. Anthropological Linguistics, 23/3, 338–343, 1982.
• FORBES, ISABEL: The terms ’brun’ and ’marron’ in modern standard French. Journal of Linguistics. 15, 295–305., 1979.
• FORBES, ISABEL–GÁBOR, KISS: Colour Categorization and Naming in French and Hungarian. In.: Langue and Parol in Synhronic and Diachronic Perspective. Selected Proceedings of the XXXIst Annual Meeting of the Societas Linguistica Europaea, St. Andrews, 1998. page: 180–188. Edited: Christopher Beedham. Pergamon Press, Amsterdam–Lausanne–New York–Oxford–Shannon–Singapore–Tokyo, 1999.
• FÜREDI MIHÁLY–KELEMEN JÓZSEF: A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára. Akadémiai Kiadó,
• Budapest, 1989.
• GÁRDONYI JÓZSEF: Piros vagy vörös. Magyar Nyelv 16 (1920), 84–87.
• HARDIN C. L.–LUISA MAFFI: Color Categories in Thought and Language. Cambridge University Press, Cambridge, 1997.
• KENEDY GÉZA: Piros vagy vörös. Magyar Nyelv, (1921), 33–34.
• KICSI SÁNDOR ANDRÁS: Az alapszínnevek lexikalizálásáról. Magyar Nyelvőr. 112. évfolyam, 1988. október– december, 4. szám, 456–446.
• KISS GÁBOR–ISABEL FORBES: Piros, vörös, – red, rot, rouge. In: Kontrasztív szemantikai kutatások. Szerk.: Gecső Tamás. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XI. 190–199. TINTA Könyvkiadó,
• Budapest, 2001.
• MÁTRAY FERENC: A magyar színelenevezésekről. Kalocsa, Jurcsó Antal, 1910. SELÉNYI PÁL: Piros és veres. Magyar Nyelvőr 72 (1948), 12–14.
• SZENDREY ZSIGMOND: A piros szín. Ethnographia–Népélet 47 (1936), 220–222.
• PLÉH CSABA: Hozzájárulhatnak-e az empirikus pszichológiai kutatások a nyelv–gondolkodás viszony filozófiai problémájának megoldásához. In: Nyelv, gondolkodás, relativizmus. Szerk. NEUMER KATALIN, Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 35–165.

A cikk megjelent: Gecső Tamás (szerk.): Variabilitás és nyelvhasználat c. kötetben, TINTA Könyvkiadó, 2004. 160‒165. oldal. SKNyT. 34.