Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Mi a bánat?

Szó-lélek-közelítés XXXIV.

„Senki hát halandó embert, ki e földön várja még végső napját, ne nevezzen boldognak, míg élete kikötőjét el nem érte bánat nélkül, biztosan.” (Szophoklész) József Attila: A bánat A bánat szürke, néma postás, Sovány az arca, szeme kék, Keskeny válláról táska lóg le, Köntöse ócska, meg…

Tovább olvasom

Mi az őszinteség?

Szó-lélek-közelítés XXXIII.

„Az őszinteség nem azt jelenti, hogy meg kell bántani másokat, hanem csak azt, hogy kezdettől fogva legyen bátorságunk vállalni önmagunkat.” (Frank Arjava Petter) Az őszinteség erőt biztosít, hogy a tükörben lássuk önmagunkat, hogy lelkiismeretünk olyan legyen, amilyen tisztának vagyunk teremtve.…

Tovább olvasom

Mi az áhítat?

Szó-lélek-közelítés XXXII.

„Bár ezt emberi értelemmel föl sem lehet fogni, én mégis azért imádkozom, hogy átéljétek, és igazán megismerjétek Krisztus szeretetét, és ezáltal Isten maga töltsön be titeket teljesen." Ha valamire úgy vágyakozunk, hogy a lelkünk mélye is érintett, akkor igazán áhítjuk a megvalósulást. Az…

Tovább olvasom

Mi az öregség?

Szó-lélek-közelítés XXXI.

„S ha öreg csontjaid oly sokszor fájnak, Ez is csak ígérete egy újabb csodának. Gyermekkorodban is fájt a növekedés, Most benső, drágább lényed növekedik, és A lelked nemsokára szárnyát bontogatja, S hogy merre szállj, az utat megmutatja.” Sík Sándor „Nem az a fontos, hogy mennyi év volt az…

Tovább olvasom

Mi a bűnbánat?

Szó-lélek-közelítés XXX.

„Amikor nem tartunk bűnbánatot, nagyon gyorsan belénk lopódzik a vágy a gazdagságra, és kitalálunk mindenféle mentséget, csakhogy igazolhassuk magunkat. A bűnbánat szellemének gyöngülése lelkünk kárára való.” (Teréz anya) Réges-régen történt: angyalt küldött a földre a Jó Isten, hogy vigye föl az…

Tovább olvasom

Mi a kevélység?

Szó-lélek-közelítés XXIX.

„Ne szóljatok oly kevélyen, oly nagyon kevélyen, szátokból ne jöjjön kérkedő szó, mert mindent tudó Isten az Úr, a ti cselekedeteiteket Ő ítéli meg.” (1Sámuel 2,2) Heltai Gáspár: A fenyőfáról és a nádszálról (részlet) „Egy nádszál állt közel egy egyenes, szép magas fenyőfa mellett. És midőn a…

Tovább olvasom

Mi a jóakarat?

Szó-lélek-közelítés XXVIII.

„Az erdő a határtalan kedvesség és jóakarat sajátos szervezete, amely semmit sem igényel a létezéséhez, de védelmet ad minden lény számára. Árnyat kínál még a favágónak is, aki elpusztítja.” (Buddha) Valójában a jóakarat kifejezése annak, ami jó, annak a teremtő rendnek, aminek lennie kell. Nem…

Tovább olvasom

Mi a csoda?

Szó-lélek-közelítés XXVII.

„Minden nap csoda, ha belegondolunk, mennyi minden történhet velünk törékeny kis életünkben” (Paulo Coelho) Mi, nyugati emberek a mérhető idő rabjai vagyunk. Mindent meghatározott időben kell megoldanunk. Sokszor versenyt futunk az idővel. Kronosz, az idő istene zsarnok, nincs előtte helye…

Tovább olvasom

Mi a csend?

Szó-lélek-közelítés XXVI.

„Mielőtt megszólalnál, gondold végig, hogy amit mondanál, szebb-e, mint a csönd, amit meg akarsz törni.” (Hölderlin) „Leült a fűbe, és élvezte a holdsugárt, a csend áradását. – A városra nem borul holdfény, csend, az utcák népét nem érdekli a magány. Számára a csend gyötrelem, mert új művet nem…

Tovább olvasom

Mi a megváltás?

Szó-lélek-közelítés XXV.

„Kuporogva csak várom a csodát, hogy jöjjön el már az, ki megbocsát, és meg is mondja szépen, micsodát bocsát meg nékem e farkasveremben.” (József Attila) A „megváltás” köznapi szókincsünknek is része, „felszabadít, felment, megszabadít, szabaddá tesz” (In: Kiss Gábor főszerk.: Magyar…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása