Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

A magyar a legnehezebb nyelv?

Nyelvi tévhitek 16.

Több példáját láttuk már, hogy a magyar ember lehetőleg mindenről szereti kijelenteni, jó esetben csak a szíve mélyén meggyőződéssel dédelgetni azt a véleményt, hogy mi vagyunk a világon a leg

No persze igazán úgy szeretjük, szeretnénk folytatni, hogy …jobbak, …okosabbak, …kitartóbbak stb. Alighanem sokan felfigyeltek már rá, hogy a folytatásnak nem okvetlen szükséges dicsőítő jelzőnek lennie, az igazán fontos a leg. Hogy valamiben mindenki mást megelőzünk. Jól emlékszem, milyen derűt keltett vagy fél évszázada, amikor híre terjedt nálunk, hogy mit mondanak a köztük élő magyarokról az amerikaiak: „A magyar az, aki mögötted lép be a forgóajtón, és előtted lép ki belőle.” Persze mindnyájan értékeltük a kiszólás humorát, de nekem az volt az érzésem, hogy sok honfitársamat igazán büszkeség is töltötte el a hallatán: lám, ilyen élelmes, furfangos, rátermett csak a magyar lehet! Mintha nem mindenki értette volna meg a mondat igazi jelentését, hogy ti. a magyar a legpimaszabb, a legtolakodóbb, és lehet, hogy ebben van túlzás, én mindenesetre nem büszkélkedném vele.

Ez jut eszembe, ha a címben szereplő kijelentést hallom. Majdnem mindenki tudja, hogy nem volna meggyőző, ha szeretett nyelvét a világon a legnagyobb vagy a legősibb, vagy épp a legszebb nyelvként emlegetné, de szinte mindig ott van helyettük a magabiztosan büszke kijelentés, hogy: de bezzeg a mi nyelvünknél nincs nehezebb!

És ki ne hallotta volna egy-egy idegen ismerősétől, aki történetesen német, francia, orosz vagy spanyol, hogy ő megpróbálkozott a magyarral, de aztán letett róla, vagy ismerőseinek az ismerőséről, aki vért izzadott, amíg… esetleg olvasta valamely idegen hírességnek az interjújában, ha az illetőnek valami dolga akadt a nyelvünkkel, hogy még ilyen nehézségekkel nem találkozott…

Nem szép tőlem, tudom, hogy olvasóimban még ezt a szerény vigaszt nyújtó hitet is meg akarom ingatni, de az igazság kedvéért kénytelen vagyok ezt megkísérelni.

Elsőként kijelentem, hogy a fenti címben rejtőző versengés egyfelől értelmetlen, másfelől eldönthetetlen.

Az a helyzet ugyanis, hogy nincsenek könnyebb és nehezebb nyelvek. A hétmilliárd ember ugyanis a sok ezer nyelv valamelyikét, az anyanyelvét élete első három-négy évében lényegében mind megtanulta vagy épp most tanulja, tehát nagyjából ugyanannyi idő alatt. Hogy jól vagy jobban, kisebb vagy nagyobb szókinccsel, az a különböző körülményektől, értelmi képességektől, környezeti hatásoktól függ, a lényegen nem változtat, a nyelv esetleges nehézségéhez semmi köze.

A nyelvi nehézségről tehát csak abban az esetben van értelme beszélni, ha később, tanulás útján, új idegen nyelvként kell egy idiómát elsajátítanunk. Ez általában jóval nehezebb és tovább tart, mint a gyermek anyanyelvi tanulása – de nem feltétlenül. A gyermek tízegynéhány éves koráig is megőrzi adottságát, hogy egy idegen nyelv környezetébe csöppenve akár egy év alatt megtanulja az új nyelvet. Nem ritka, hogy az iskolába kerülve akár még a helyben születetteket is lepipálja tanulmányi eredményével.

https://images.pexels.com/photos/5427868/pexels-photo-5427868.jpeg?auto=compress&cs=tinysrgb&w=1260&h=750&dpr=1

Tovább olvasom

Diákok aranyköpései 8.

Hosszú és többrétű pedagógus pályámon nem kevésszer találkoztam a diákok megmosolyogtató elírásaival, tévedéseivel és tévesztéseivel. Gyűjteni kezdtem őket a dolgozatokból, az érettségi munkákból, a felvételi vizsgák anyagából. Aztán a mások által közzétetteket is csatoltam a szépen gyarapodó anyaghoz. A hibák sokfélesége a pedagógusokat szembesítheti tanításuk hiányosságaival; a tanulókat figyelmeztetheti a pontosabb gondolkodásra, kifejezésre, stílusra; az olvasónak néhány derűs percet adhat ebben a szomorúan kavargó világban.

Radnótin kívül más költők csak akkor írtak a halálról, de csak akkor, amikor már meg szerettek volna halni.

„Romlásnak indult hajdan erős magyar. Nem látod, Árpád vére miként fajul?” – nem látod? Az eddig leírtakból már megláthatjuk!

Noszty Feri ránézett Tóth Marira, és szíve bizsergett.

https://media.port.hu/images/000/090/654.jpg

Tovább olvasom
Címkék: aranyköpések

Egy tudós férfiú teli derőcével

Dr. Kiss Jenő nyelvészprofesszor új kötetének középpontjában Mihályi áll

Az alábbi interjú eredeti megjelenési helye: kisalfold.hu, 2021. 01. 06.

Ritkán nyílik módunk rá, hogy olyan, Győr-Moson-Sopron megyéhez erősen kötődő tudóst szólítsunk meg, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a Rábaközi nyelvjárás kutatásában, és a nyelvjáráskutatás megújításában. Dr. Kiss Jenő Széchenyi-díjas magyar nyelvészprofesszor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja ráadásul új kötetén dolgozik, amelynek középpontjában Mihályi község áll. Gyűjtési munkájáról kérdeztük.

- Hazánk egyik leggazdagabb tájnyelve a rábaközi. Mi lehet ennek az oka?

- A köznyelvtől való eltérések mennyiségét nézve a székely és moldvai nyelvjárások a palócot és a rábaközit is megelőzik. A rábaközi nyelvjárás azonban valóban nagyon változatos, amit a történelemnek köszönhet. Ez a vidék ugyanis eredetileg határvédő szerepet töltött be a „gyepü” belső oldalán, és a fő átjáró-, egyszersmind védőhely, azaz Kapu (a későbbi Kapuvár) mellett Mihályi is határvédő település volt. Mint ilyen, sok nyelvi archaizmust megőrzött. Később, a német nyelvű szomszédokkal aktív kereskedelmi és egyéb kapcsolatban állt Rábaköz, ennek nyomán pedig sok bajor-osztrák jövevényszó került át hozzánk. Területén egy nagyváros sem volt, így nem hatott rá a városi nyelvhasználat, így nagy mértékben megőrizte eredetiségét.

mihalyi-legifoto-01.jpgLégi fotó Mihályiról

Tovább olvasom

A magyar a leglogikusabb nyelv?

Nyelvi tévhitek 15.

2002 augusztusában a svéd Ove Berglundnak jutott a Tóth Árpád-díj, amelyet egy budapesti kerület önkormányzata adományoz műfordítóknak. Páros években olyan külföldieknek ítélik oda, akik magyar műalkotások népszerűsítésében szereztek fordítói érdemeket. Berglund kiváló biológus és kutató orvos, aki pályája vége felé beleszeretett a magyar költészetbe, és önálló kis kötetben József Attila verseiből adott közre válogatást svéd nyelven, emellett Babits, Radnóti és Kányádi verseiből is fordított.

Ove Berglund merő ügybuzgalmáért is kiérdemelte a magyar kitüntetést, vagyis azért, hogy hazájában magyar költőknek és magyar verseknek híveket szerzett. (Inkább úgy mondhatnánk, hogy további híveket, mert oda emigrált honfitársaink, Csatlós János és Thinsz Géza a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben már elvégezték az úttörés nagy munkáját, és sok kötetben megjelent versfordításaikkal a svéd kritikusok elismerését is kivívták.) És kijárt Ovénak a sajtó szerény figyelme is idehaza.

A Magyar Nemzetben egy interjú jelent meg vele, amelyben az érdemes svéd fordító elmesélte, hogyan született a vonzalma a mi költészetünk iránt. A riporter megkérdezte tőle egyebek közt, hogy mi a véleménye a magyar nyelvről. „A magyar az istenek nyelve, és azért teremtették, hogy az emberek költeményeket írjanak rajta” – felelte Berglund mosolyogva, majd kevésbé poétikusan így fogalmazott: „Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem, hogy a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.”

Annak idején a sajtóban és az elektronikus nyilvánosságban is sokan hivatkoztak büszkén erre a nyilatkozatra. Többen idéztek fel hasonló értelmű kijelentéseket más neves külföldiektől is a régebbi időkből. Ilyen idézetekből, amelyek a magyar nyelv szépségét, erejét, gazdagságát és lenyűgöző hangzását magasztalják, egy impozáns gyűjtemény található az interneten. E kijelentések közül a mi szempontunkból egy érdemel figyelmet, már csak azért is, mert a legnagyobb német nyelvészek egyikétől származik: Jacob Grimmtől, akinek a nevét sokan inkább a német népmesék nagy gyűjteményéről ismerik, azt ugyanis öccsével, Wilhelmmel együtt szintén ő adta ki.

„A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet”, mondta vagy írta Grimm – állítólag, mert hogy hol vagy kinek, azt mindmáig nem sikerült kideríteni.

https://www.dhm.de/fileadmin/medien/lemo/Titelbilder/f5310_56.jpgJacob Grimm

Tovább olvasom

Diákok aranyköpései 7.

Hosszú és többrétű pedagógus pályámon nem kevésszer találkoztam a diákok megmosolyogtató elírásaival, tévedéseivel és tévesztéseivel. Gyűjteni kezdtem őket a dolgozatokból, az érettségi munkákból, a felvételi vizsgák anyagából. Aztán a mások által közzétetteket is csatoltam a szépen gyarapodó anyaghoz. A hibák sokfélesége a pedagógusokat szembesítheti tanításuk hiányosságaival; a tanulókat figyelmeztetheti a pontosabb gondolkodásra, kifejezésre, stílusra; az olvasónak néhány derűs percet adhat ebben a szomorúan kavargó világban.

Elemzendő feladat volt:

Esterházy: Bevezetés a szépirodalomba, részlet: „Besze János hentes és mészárosnak a legerősebb hangja volt a szerepvivő egyéniségek között. Ha egyszer beszélni kezdett, megdördültek a falak. Kiváló népszónoki erényeit értékesíteni vágyta a Fordulat Éva Intéző Bizottsága, sic!, s evégből azzal bízták meg Besze Jánost, hogy a Nemzeti Múzeum lépcsejéről szónokoljon a spontánul összegyűlt tömegnek. Besze készséggel vállalkozott is. Felállt a lépcső tetejére — rezes orra messzire piroslott, egyszerű kockás ingét, melyet hétszámra nem vetett le, meg-meglobbantotta a szél —, s kiengedte dörgedelmes hangját. Akartok-e rabok lenni? A tömeg nem várta be a mondat végét, hanem egyhangúlag rázúgta: Akarunk! Akarunk! A szónoklatnak vége volt.”

A szereplő rezes orra állandósult alkoholmámort feltételez.

Besze János neve a beszél igével van kapcsolatban, Esterházy ezzel is utal az egyetlen pozitív tulajdonságára, hogy hangosan tud beszélni.

Besze János mint hentes is kiabálhatott, de ott senki nem vette észre.

Besze János erkölcsös ember, mivel mondanivalóját megfelelő keretek közé rejti.

Az irónia legnagyobb hatása a szövegben a sic szó belefolyása.

Egy dörgedelmes mészáros soha nem fogja tudni megismételni, amit egy forradalmár költő, Petőfi véghez vitt.

Besze jelkép. A jellegtelenség szürke sugara nyomasztja és jellemzi a kor társadalmát és a már említett hatalmi ambíciókat.

A nép megszokta, hogy szájába tegyék a saját sorsát.

Besze szónoklata törvényes, hiszen felkérték rá. Öltözködése, külső megjelenése nem bizalomgerjesztő, ugyanakkor groteszkül vadregényes.

Besze János becsületessége már onnan is látszik, hogy egyszerű ember, nem körmönfontan beszél, és az orra nem borvirágos.

https://www.elte.hu/media/92/c0/30259055d76429dcf3c462b0cf4d83896b82344b8ff61ccee216040554cf/esterhazy-peter-kep.jpg

Tovább olvasom
Címkék: aranyköpések

Petőfi Sándor az írásról: Az egyszerűség az első és mindenek fölötti szabály

Kétszáz éve született Petőfi Sándor, ebből az alkalomból közreadjuk Kiss István Petőfi Sándor prózájával foglalkozó írását. Az írás forrása: Arcanum Adatbázis, Petőfi Népe 1973. január 30. 5. oldal, 1973. február 13. 5. oldal.

Petőfi útleírásainak és prózájának jellegzetességei

A nagy költők prózáját általában csak úgy mellékesen, adalékként szokták tárgyalni. Petőfivel nem így vagyunk: prózai művei ugyanolyan jelentősek, mint költői alkotásai. Az olvasókhoz közelebb hozzák az embert, magyarázzák, elmélyítik művei eszmeiségét, és fontos adatokkal örvendeztetik meg életének kutatóit.

Akárcsak költői nyelve, prózája is az élőbeszéd természetességével friss. Közel érezzük mai nyelvünkhöz, nem tűnik elavultnak. Mindezek igazolására most az 1845-ben, majd három hónapos felvidéki útjáról írt Úti jegyzeteit és a fél éven keresztül Kerényi Frigyeshez, barátjához és költőtársához 1847-ben írt erdélyi és felvidéki Úti leveleit tárgyaljuk.

https://cdn.magyarnemzet.hu/2022/12/JmdnPEEoVEBedLT_9fTGBrBaHXlxzUwQldGC0ugtCFk/fill/850/478/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2FlOTFiOWUzMzYyMDRkZGNiMGE3OWE1M2Q3ZTRmZDVl.jpg

Tovább olvasom

A magyar a legősibb nyelv?

Nyelvi tévhitek 14.

Volt-e valaha egyetlen közös nyelve az emberiségnek?

A Biblia határozottan ezt állítja: Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala (Ter 11,1), ám ezt az előnyös helyzetet az emberiség eljátszotta, mert istenkísértő vállalkozásba fogott Sineár földjén, és a féltékeny Úr összezavarta a nyelvüket. A naiv hiedelmek mindenhol a világon és minden korban úgy tartották, hogy a boldog ősidőkben egy nyelvet beszélt a világ, és csak istenek vagy démonok büntetése folytán szenved az emberiség a többnyelvűségtől. Ezek a hiedelmek abban is megegyeznek, hogy szinte minden egyes nép a maga nyelvét tekinti a legősibbnek.

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b0/Bruegel%2C_Tower_of_Babel_%28Kunsthistorisches_Museum%2C_Vienna%29.jpg

Az elfogulatlan, tudományos igényű vizsgálódás legelső lépése az a kísérlet volt, ha megesett valóban, amelyet Hérodotosz elbeszélése szerint egy Pszammetikosz nevű fáraó rendelt el. Két árva gyermeket születésétől fogva elzártan neveltetett néma rabszolgák felügyeletével, és figyeltette, milyen nyelven szólalnak meg legelőször. Állítólag az első szavuk bekosz volt, ami fríg nyelven kenyeret jelent. Ilyesmikkel mások is próbálkoztak az idők folyamán. Eredményeiket persze nem lehet komolyan venni, legfeljebb a bennük megnyilvánuló elfogulatlanság érdemel elismerést.

Tovább olvasom

Diákok aranyköpései 6.

Hosszú és többrétű pedagógus pályámon nem kevésszer találkoztam a diákok megmosolyogtató elírásaival, tévedéseivel és tévesztéseivel. Gyűjteni kezdtem őket a dolgozatokból, az érettségi munkákból, a felvételi vizsgák anyagából. Aztán a mások által közzétetteket is csatoltam a szépen gyarapodó anyaghoz. A hibák sokfélesége a pedagógusokat szembesítheti tanításuk hiányosságaival; a tanulókat figyelmeztetheti a pontosabb gondolkodásra, kifejezésre, stílusra; az olvasónak néhány derűs percet adhat ebben a szomorúan kavargó világban.

Ady a szekéren lejjebb higgadva rájön, hogy nem így kell egy nővel szakítani.

Helyezze mondatba a szederjes szót!

  • Tegnap megműveltük a szederjest.
  • Gyakran mondogatják barátaim, hogy menjek idegorvoshoz, pedig nem is vagyok szederjes.
  • Szedj gyümölcsöt a szederjesben!
  • A mackó a szederjesben málnázik.

Finom érzéki érzékeltetésekben bővelkedik a vers.

A Kurázsi mamát úgy érthetjük meg, ha közben olvassuk a Schindler listáját.

A Nefelejcs utca neve legyen Balassi Bálint, mert arról mindenkinek azonnal eszébe jut, hogy itt lakott Juhász Gyula, Mikszáth Kálmán és a Stein Kávéház.

Kölcsey is költeni próbált, de ebben a családi háttér gátolta.

A szúzai menyegző eskükomplexum: a makedón férfiak helybéli nőket vettek feleségül, azaz, a békés egymás mellett élés és a termékeny összetartozás érzését fejleszti, ami a mai akciófilmekkel dúsított világban felettébb becsülendő.

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2f/The_weddings_at_Susa%2C_Alexander_to_Stateira_and_Hephaistion_to_Drypetis_%28late_19th_century_engraving%29.jpg19. századi metszet a szúzai menyegzőről

Tovább olvasom
Címkék: aranyköpések

Kerekasztal-beszélgetés a szakkönyvkiadásról

Forrás: Egyházi Könyvtárak Egyesülete, EKE Hírlevél, 19. évfolyam 3-4. szám 50-56. oldal (online)

2022. november 22-én kedden 13 órától az MTA KIK-ben közös erőfeszítéssel rendezte meg három szakmai szervezet, jelesül a MKE Tudományos és Szakkönyvtári Szekció, az EKE és az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma azt a kerekasztal-beszélgetést, amelynek témája mindhárom szervezet számára égető és sürgető: a hazai szakkönyvkiadás helyzete, aminek az egyetemi és szakkönyvtári könyvkiadás nem elhanyagolható része.

A kerekasztal-beszélgetés előzménye a 2022. évi MKE Vándorgyűlés egy előadása, amelyet Gombosné Szabó Sára kutatástámogató könyvtáros, a MATE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Kiadói Irodájának vezetője tartott intézményük szakkönyvkiadási tapasztalatairól. A szakkönyvkiadás régóta ismert nehézségei az elmúlt időben megszaporodtak például a növekvő papírárak, a csökkenő pályázati források miatt. Az is közös tapasztalatunk, hogy a nyelvi korlátok vagy egy-egy szakterület művelőinek kis létszáma miatt a felsőoktatási vagy a szakkönyvtári intézmények mint nem profitorientált szereplők nehezen tudnak piacra lépni, és bevételeikből fenntartani magukat, miközben a tudományos eredmények disszeminációja általában, a publikálási kényszer pedig sajátos módon mégis kiadói tevékenység művelésére és fenntartására kényszeríti őket.

Kiss Gábor, a MATE Egyetemi Könyvtár és Levéltár igazgatója felvezetőjében bemutatta Magyarország több campuson működő legfiatalabb egyetemét, és ezzel felvázolta azt a kontextust, amelyben a bemutatásra kerülő szakkönyvkiadói tevékenység megvalósul. Az intézmény újonnan való alapítása magyarázatot ad az új lendületre: a jogelődök különböző szakterületeit (agrár- és élettudományok) és hagyományait kellett úgy egybeforrasztani, hogy egységes és eredményességét tekintve megkerülhetetlen, hangsúlyos szellemi jelenlétet és munkát mutassanak fel. Kiss Gábor kertelés nélkül megvallotta a titkot: ezt csak erővel lehet a szervezeten végigvinni, szigorú szabályokat alkotva, és hatékonyan be is tartatva.   

A beszélgetés elindítására Gombosné Szabó Sára kibővített formában ismételte meg a nyári problémafelvető, figyelemfelhívó előadását. Kezdetben arról beszélt, hogy a magyar tudományos könyvkiadás a már említett nyelvi, gazdasági, társadalmi problémák miatt a kihalás szélén van, legalábbis olyan súlyos problémákkal kell szembesülnie, amelyek hatása a felsőoktatásra, a tudományos élet egyéb területeire, és végeredményben az ország sorsára is negatív hatással lesz. Állami támogatás nélkül, csak a piacról ezek a területek – úgymint oktatás, kutatás – nem tudnak megélni, és ennek csak egy vetülete a szakkönyv- vagy szakfolyóirat-kiadás. A tudományos könyvek példányszáma drasztikusan csökkent (1000 nagy példányszámnak számít, és az 50 mint alsó limit csak az ISBN iroda feltételeinek való megfelelésből teljesül, 200 példánynál pedig maradéktalanul megvalósultnak tekintett egy szakkönyv kiadása). A tudományos könyvek könyvpiaci részesedése 7,83%-a a teljes könyvforgalomnak (2019-es adat), a tudományos címféleségek is alig haladják meg a 12%-ot. Vagyis a tudományos könyvek előállításának költségei magasak, a példányszám kicsi, ez csak ráfizetéssel vagy veszteséggel finanszírozható.

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/5a/Books_HD_%288314929977%29.jpg

Tovább olvasom

A magyar egyedülálló nyelv?

Nyelvi tévhitek 13.

Ebben vajon mi a téves?

A magyar valóban egyedülálló nyelv, ahogy a világ minden egyes nyelve az. Mert ha lenne egy másik, amelyik pontosan olyan lenne, mint a magyar, akkor azt hogy kellene hívni?

Na ugye, hogy mégis igaz az állítás? Akkor mi beszélni való van róla?

Igaz hát. És mégis volt egy magyar államférfiú a közelmúltban, aki éppen nem a hibátlan magyarságáról híresült el, és ő kardoskodott, hogy a frissiben összetákolt alkotmánynak a preambulumába be kellene venni a fenti állítást. Bele is került.

preamb2.pngAz Alaptörvény preambulumának részlete az ominózus mondattal

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása