Megjelent: olvassbele.com, 2026. 02. 19.

Kevés hálásabb téma akad a gyerekirodalomban, mint az égbolt. A csillagok látványa sajátos módon kapcsolja össze a felfedezés izgalmát, a csendes szemlélődés nyugalmát és a képzelet végtelen szabadságát. Madaras Balázs ismeretterjesztő gyermekkönyve, a Mesél az ég erre a tapasztalatra (vagy ennek hiányára) épít: bemutatja a Magyarországról látható csillagképeket és történetté formálja az eget.

A csillagképeket nem elszigetelt tudáselemként kezeli, hiszen az égbolt egyszerre fizikai jelenség és narratív tér: hősök, istenek, sorsok és átváltozások színpada. A görög mondavilág alakjai természetes könnyedséggel jelennek meg, ám Madaras szövegeinek hangneme következetesen gyerekbarát. Ez különösen dicséretes, hiszen a mítoszok világa korántsem mentes a drámai, olykor kifejezetten felnőtt tartalmaktól. A szerző magabiztosan kezeli az alapanyagot: a történetek lényege, varázsa és archetipikus ereje sértetlen marad, miközben a megfogalmazás igazodik a gyermeki befogadóképességhez.

Madaras Balázs: Mesél az ég

Szinte megkerülhetetlen például Zeusz alakja, akinek hűtlensége az antik történet egyik fő mozgatórugója. A könyv azonban nem botrányt lát ebben az örökségben, hanem mesét. Nem magyaráz didaktikusan, nem tompítja el a mítoszok erejét, csupán a hangsúlyokat rendezi át: a fókusz a konfliktusok helyett a csodára, az átváltozásra, az égbe emelt sorsokra kerül. Ez a megközelítés nem leegyszerűsítés, inkább tudatos újrakeretezés, ami maradéktalanul megőrzi a mítoszok lényegi funkcióját: a világ értelmezését történeteken keresztül.

A kötet vizuális világa legalább ilyen hangsúlyos. A valósághű, egységes stílusban készült grafikák a könyv koncepciójának kulcsszereplői. A rajzok a csillagképek alakjához igazodnak, így az olvasó a kész kép mellé egyfajta megfejtési kulcsot is kap. A gyerekek tekintete (és a felnőtteké is) az összefüggést kezdi keresni a pontok és alakzatok között. Ez az élmény ismerős lehet bárkinek, aki valaha feküdt nyári éjszakán a tiszta ég alatt: a képzelet nem kitalál, hanem felismer.

A Mesél az ég egyik legnagyobb erénye éppen ebben rejlik. A csillagképeket nem zárja a könyv lapjai közé – visszavezeti őket eredeti helyükre: az éjszakai égboltra. A gyakorlati útmutatók észrevétlenül terelik az olvasót a valóság felé. Hogyan találjuk meg az adott csillagképet? Mikor érdemes keresni? Ezekre a kérdésekre pontos, egyértelmű választ kapunk. A könyv ezáltal tevékenységre hívó tárgy, ami még a családi égbolt-szemlélgetések katalizátora is lehet.

A karcsú kis kötet atmoszférája időnként A kis herceg világát idézi – elsősorban hangulatában, amikor az égbolt egyszerre látvány és sajátos élmény forrása. Szelíd rácsodálkozás hatja át a gyermeki nézőpontból újra felfedezett univerzum képét. Az égbolt Madaras „előadásában” nem csillagász objektumainak halmaza. Jelentésekkel teli tér, ahol a megfigyelő belső utazáson vesz részt.

A könyv legfontosabb kérdése talán nem is az, hogy megtaláljuk-e a Kis Medvét vagy a Bereniké haját. Inkább arról van szó, hogy mennyire vagyunk képesek gyerekként nézni az égre. A Mesél az ég a fiatal olvasókhoz szól, de megcélozza a felnőtteket is. Emlékeztet arra, hogy a csillagképek valójában ősi történeteket hordoznak, ahogyan és amilyennek a tudatos ember látta és benépesítette az égboltot. És arra is, hogy a gyerekkor talán nincs is olyan messze a csillagoktól.

Csernus Anikó

Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordul a könnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura, én.
Én, én.
S magam vagyok e föld kerekén.

Mai műsorunkban Kiss Gábor nyelvész, a Tinta Könyvkiadó igazgatója, a Magyar szókincstár főszerkesztője beszél legfrissebb kiadványai közül a Kihalt szavak kisszótára és az 500 magyar közmondás kapcsán a magyar nyelvről.

Kiss Gábor

Nagy szeretettel köszöntöm Kiss Gábor szótárszerkesztőt, a Tinta Könyvkiadó vezetőjét, a nagy sikerű Magyar szókincstár főszerkesztőjét, az MTA szótári munkabizottságának tagját, akivel időről időre rendszeresen összeülünk, hogy beszélgessünk egy kicsit a magyar nyelv éppen megújuló könyveiről. Most is az újdonságokról fogunk beszélgetni. Két újdonságot emeltem ki. Két különböző terület, de mind a kettő nagyon fontos. Az egyik az 500 magyar közmondás (alcíme: jelentésmagyarázatokkal, fogalomköri útmutatóval, és teljes körű szómutatóval), illetve a Kihalt szavak kisszótára, amely a nyelvünkből eltűnt 7650 szót, szójelentést és szókapcsolatot magyaráz.

A magyar nyelv mit jelent 2026-ban a magyarok számára?

Hogy mit jelent a magyar nyelv? Gyakran mondom, hogy a magyar nyelv a legnagyobb hungarikum, hiszen a Kárpát-medencében vagy a világon szétszórtan élő magyarok legerőteljesebb összetartó ereje. Évekkel ezelőtt volt szavazás, hogy mit tekinthetünk hungarikumnak. Volt, aki a pirospaprikát, volt, aki a szürke marhát. Volt, aki azt mondta, hogy Hollókő, volt, aki azt mondta, hogy a matyó hímzés a legnagyobb hungarikum. Én pedig váltig állítom, hogy a magyar nyelv. Ez a különleges nyelv, amelyik Európában, itt a Kárpát-medencében elszigetelten, testvérek nélkül van.

Megjelent: Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, XVIII. évfolyam, 1. szám (2025), pp. 197–200.

Életében legalább egyszer mindenki került már olyan helyzetbe, hogy érezte, jó lenne valami olyasmit mondani, ami tovább viszi a beszélgetést, de nem tudta, mit mondjon; vagy olyan beszédhelyzetben találta magát, melyhez nem igazán tudott hozzászólni. Az ilyen esetekben nyújthat segítséget Cserháthalápy Halápy Gábor Dumaszótára, melyben olyan közhelyeket találunk, szám szerint 7200 tételt, amelyek segítségével az élet számtalan helyzetében, témájában tudunk bárkivel, bárhol, bármiről gördülékenyen beszélgetni. Vagy netalán csak egy frappáns lezárást szeretnénk a beszélgetés végére? Ehhez szintén kiválóan alkalmas segítséget nyújthat ez a munka. S hogy miért állják meg helyüket az ajánlott közhelyek? Arra maga a szerző adja meg a választ: „mindnek komoly igazságtartalma van, sőt okosság is van a közhelyekben”.

A vak éj után
Ragyogva kél napunk;
Jelenti: álmaink
Után – feltámadunk.

Munkásság az élet sója,
A romlástól mely megója;
S csak az, aki nem hevert:
Várhat áldást és sikert.

Munka s elmélkedés éltem barátai.

Megjelent: Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, XVIII. évfolyam, 1. szám (2025), pp. 185–192.

1. Egyre újabb szótárak állnak az érdeklődők rendelkezésére

Túlzás nélkül állítható, hogy a magyar szótárkiadásból – legyen szó akár egy-, akár pedig kétnyelvű szótárakról – a Tinta Könyvkiadó oroszlánrészt vállal. A magyar nyelvhez kapcsolódó szótárak kiadása pedig a legfontosabb kiadói célok között foglal helyet. „A TINTA Könyvkiadó célja: a legnagyobb hungarikum, a magyar nyelv szókincsének sokoldalú leltározása, vizsgálata és különböző típusú korszerű, egynyelvű magyar szótárak kiadása” – olvasható honlapjukon.

Csupán a közelmúltra – a 2024-es évre és a 2025-ös év első hónapjaira – gondolva, a könyvkiadó új szótárak egész sorával, összesen tizennéggyel örvendeztette meg olvasóközönségét. Az egyre gazdagodó kínálatból a jelen recenzióban Kiss Gábor Tudományos szókapcsolatok szótára címmel napvilágot látott művét ismertetem. A szótár alcíme: 6500 többelemű kifejezés magyarázata – utal a munka jellegére, az értelmező szótárakhoz való közel állására. Az egynyelvű, ám nem egyes szavak, hanem szókapcsolatok magyarázatára vállalkozó szótár hasznos segédeszköz lehet számos tudományos kifejezés jelentésének a megismerése során. Hasonlóan nem egyes szavak, hanem szókapcsolatok alkotják a címszavakat a kiadó néhány, szintén az utóbbi években napvilágot látott egy- és kétnyelvű kollokációszótárában, amelyekkel a jelen szótár közeli rokonságban áll. 

A szótár a kiadó Tinta szótárak sorozatának hatodik darabjaként látott napvilágot, folytatva ezzel a munkával is az elsősorban a diákságnak szánt értelmező szótárak sorát. A felhasználók köre azonban feltétlenül szélesebb, mint érdeklődő középiskolás diákjaink; egyetemi hallgatók és felnőtt olvasók is bátran belelapozhatnak.

Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.

A múltat nem tudjuk megváltoztatni, de meg tudjuk ismerni. A jövőt meg tudjuk változtatni, de nem tudjuk megismerni.

Magyar szólások, közmondások szótárai

1. 500 magyar közmondás – Jelentésmagyarázatokkal, fogalomköri mutatóval és teljes körű szómutatóval. Bárdosi Vilmos, Kiss Gábor. 2025. 144 o. 3200 Ft

2. A bábeli zűrzavartól a salamoni bölcsességig. Bibliai szólások, szólásmondások és állandósult szókapcsolatok szótára. T. Litovkina Anna, Farkas Edit. 2019. 318 o. 2990 Ft

3. Aki keres, az talál – Bibliai közmondások szótára. T. Litovkina Anna. 2017. 226 o. 2990 Ft

4. Állandó szókapcsolatok a rábaközi Mihályiban. (Reprint). Kiss Jenő. 1989, 2022. 160 o. 3490 Ft

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2014. január.

Ilyenkor, télidőben gyakorta bukkanunk Omlásveszély feliratú táblákra, amelyek arra figyelmeztetnek minket, hogy a házak ereszéről vagy a tetőről jégdarabok, hótömbök lezuhanásával kell számolnunk. Én e cikkben egy betűvel megfejeltem az omlásveszély szót, mert olyan szavakat, szókapcsolatokat veszek képletesen górcső alá, amelyek hajlamosak valamilyen elhajlásra, félresiklásra.

Attól tartok, hogy…

Ha a mondat folytatásából az derül ki, hogy valamilyen kellemetlen, aggodalomra okot adó dologról van szó – pl. attól tartok, hogy alaposan el fogunk ázni –, akkor nincs semmi baj ezzel a bevezető résszel. Újabban azonban sokan nemegyszer olyasmitől „tartanak”, ami nem illik ehhez a kezdethez, nem illik a tart igéhez. Pl. „Attól tartok, már nem vehetik el tőlünk a győzelmet”; „attól tartok, éppen idejében hazaérünk”. Ez az attól tartok, amely alighanem az angol „I am afraid” szolgai magyar fordítása, azt jelenti: ’attól félek’, illetve ’sajnos’. No de attól tartani, hogy győzünk vagy idejében hazaérünk, nagyon furcsa, s ellentétes a tart ige ’aggódik, fél’ jelentésben való olyanféle megszokott használatával, mint nincs mitől tartanom (azaz félnem), nem tartunk (= nem ijedünk meg) senkitől.

Bombasztikus

A sajtóban s a közbeszédben is nemegyszer találkozunk ezzel a kifejezéssel: bombasztikus siker. Akik élnek vele, úgy vélik, hatalmas, óriási sikerre utaltak vele, s hasonló elgondolásból használnak ilyen kifejezéseket is: bombasztikus lehetőségek, bombasztikus hatás. A szó ilyenféle értelemben való használói azonban tévednek, mivel a bombasztikus melléknév nem a rombolóeszközt jelentő, hozzánk a németből került bomba szóból származik, amely melléknévi használatban csakugyan alkalmas túlzásra, fokozásra, pl. bomba nő, bomba jó, bomba erős, bomba üzlet. A bombaszt azonban, amelynek végső forrása a ’gyapot’ jelentésű középperzsa pambak, s amely az angolban, a németben és a franciában a ’vatta, vattatömés’ jelentésen keresztül jól megmagyarázható módon ’dagály, üres szólam’ jelentésekkel is bővült, továbbképzett, melléknévi bombasztikus származékában is csak ezt a nem éppen hízelgő jelentést hordozza, illetőleg fejezi ki: ’dagályos, fellengzős’. Az a nemegyszer hallható vagy olvasható bombasztikus siker kifejezés tehát, ha az e formát használó szándékának megfelelő nyelvi formát igyekszünk megtalálni, valójában bombasiker.

Bombasztikus gól vagy inkább bombagól?