Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

A pop-rock és a beatzene inspirálta az angoltanárnőket

Interjú az angol szókincsbővítő kötetek szerzőivel

A napokban jelent meg a szótárairól, nyelvkönyveiről híres TINTA Könyvkiadóban az Angol szókincsfejlesztés felsőfokon című kétkötetes kiadvány. A szerzők, Rónay Ágnes és Sárdi Csilla a Pázmány Péter Katolikus Egyetem angol tanszékének oktatói. A megjelenés alkalmából velük beszélgetett Cserháthalápy Ferenc, a kiadó munkatársa.

Cserháthalápy Ferenc: Önök hogy találkoztak az angol nyelvvel és hol tanulták meg?
Rónay Ágnes: Popzenében hallottam először angol szót. De igazán a gimnáziumban kezdtem tanulni a nyelvet, ahol annyira megszerettem, hogy az egyetemen is ezzel akartam foglalkozni, és azóta is rendületlenül tanulom.
Sárdi Csilla: Az 1970-es évek vége felé találkoztam először az angol nyelvvel a pop-rock és a beatzene segítségével. Ennek hatására a gimnáziumban kezdtem komolyan angolul tanulni, és azóta sem hagytam abba. Mindig van hová továbbfejlődni.

Cserháthalápy Ferenc: A mostani Szókincsbővítő kiadványoknak mi az újdonsága?
Rónay Ágnes: Bátran mondhatjuk, a két kötet hiánypótló. Az első kötet a szóképzésre épül. Az egész kötet szóképzéses feladatokat tartalmaz, ami egyedülálló, mert ilyen nyelvkönyv még nincs a piacon. Az elöljárós szerkezetek kötete pedig végigvesz rengeteg elöljárós kifejezést, amit több típusfeladaton gyakoroltat.
Sárdi Csilla: Több olyan szókincsbővítő könyv létezik, amely a középfokú nyelvtudásszint elérésében segíti a nyelvtanulókat. Ez a könyv azoknak nyújt segítséget, akik már elérték ezt a célt, most is önállóan képesek használni a nyelvet, azonban mesterfokú nyelvhasználókká szeretnének válni, vagyis minél jobban meg szeretnék közelíteni az anyanyelvi beszélők angolnyelv-tudását. Angol kiadásban megjelent ugyan néhány kiadvány, amely ezt a célt szolgálja, ám ezek nemzetközi piacra készültek, vagyis nem veszik figyelembe, hogy a nyelvtanulók milyen anyanyelvi háttérrel közelítenek az angol nyelvhez. Mi azonban kifejezetten magyar anyanyelvű nyelvtanulók számára készítettük a könyvünket.

angol-szokincsbovito-2-konyv-cimlapok.jpg

Tovább olvasom

„Az én hazám: az anyanyelvem”

Farkas Zsuzsa beszélgetése Kemény Gábor nyelvésszel, nyelvművelővel

2021. március 7-én elhunyt Kemény Gábor. Két évvel ezelőtt Farkas Zsuzsa, a Magyar Szó munkatársa készítette vele az alábbi interjút. Megjelent: Magyar Szó, 2019. november 17.

2019 november 9-én a Kossa János Magyar Nyelvművelő Egyesület és Olvasóklub szervezésében dr. Kemény Gábor nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora tartott előadást A nyelvtől a stílusig címmel Szabadkán.

Mit jelent az Ön számára az otthon, haza, anyanyelv...

– Először talán arról, hogy mit jelent számomra az otthon és a haza nyelve. Az én anyanyelvem és apanyelvem, tehát az a nyelv, amit én az édesanyámtól és az édesapámtól otthon tanultam, az nem a magyarországi köznyelv volt, hanem anyai részről a szatmári, apai részről a felvidéki. Édesanyám Szatmárnémetiben született, édesapám Kassán. Egy olyan értelmiségi családban nőttem fel, ahol az egymás közötti nyelvi kapcsolatokból hiányzott minden durvaság, trágárság, erőszak, ahol a gyereket emberszámba vették, édesanyám szinte kisgyerekkoromtól kezdve nevelt engem a tudomány és a művészetek megbecsülésére. Pl. csillagászati könyveket nézegetett velem, persze inkább csak képeket, mert olvasni akkor még nem tudtam. Anyám nem végzett egyetemet, de művelt, olvasott asszony volt, aki – szerencsére hosszú – élete végéig rengeteget olvasott, és nagyon sok tekintetben, pl. a nyelvi igényességben is a példaképem lett.

A haza nyelve? Mi is az én hazám? Az én hazám voltaképpen az anyanyelvem. Egy olyan nyelv, amely összeköti a magyarországi magyart, a kisebbségi magyart, a tengerentúli magyart, mindazokat, akiknek magyar azonosságtudatuk van, és beszélik ezt a nyelvet. De egészen új jelenség, hogy még olyanoknak is van bizonyos magyar tudatuk, akik már nem beszélik a magyar nyelvet: a kivándorlók harmadik, negyedik…, sokadik nemzedéke, akik még mindig tudják, hogy magyarok, még mindig elmennek olyan rendezvényekre, ahol magyar zene, népzene van, és valamiképpen beágyazódott a tudatukba, hogy magyar eredetűek. Tehát ez az én tágabb értelemben vett hazám: a budapestitől a szabadkaiig, a szabadkaitól a Los Angeles-iig mindazok a magyarok, akik még őrzik a magyarságuknak a tudatát.

Kép forrása: Magyar Szó Online

Tovább olvasom

Az ige/Ige vonzásában

Eredeti megjelenés: Modern Nyelvoktatás, 2021. 1–2., 135–139. oldal

M. Pintér Tibor – P. Márkus Katalin (szerk.): AZ IGE VONZÁSÁBAN. Lexikográfiai, fordítástudományi tanulmányok és köszöntők Magay Tamás 90. születésnapjára
Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2020, 151 p. ISBN 978-963-409-258-2

A Tinta Könyvkiadónál az elmúlt évben megjelent „Az ige vonzásában – Lexikográfiai, fordítástudományi tanulmányok és köszöntők Magay Tamás 90. születésnapjára” a kiadó Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozatának 214. darabjaként látott napvilágot. Már a cím sokféle gondolatot indíthat el az olvasóban. A főcímbeli ige szót elolvasva – és ezt annak mai, „modern” értelmében – szófajként felfogva a vonzatos igék problematikája tűnik a könyv tárgyának. De az igén általánosabban szót, szavakat is érthetünk, azaz az ige szót korábbi értelmében szerepeltetettnek is gondolhatjuk. Így az ember a szavak vonzásába, mintegy a „bűvöletébe” is kerülhet, és szentelheti életét például szótárak szerkesztésének. Itt valóban erről van szó, ahogyan azt az idézett alcím is megfogalmazza. Ám a könyv fedőlapján látható festmény elősegítheti egy harmadik értelmezés megfogalmazódását is, igaz, ehhez kis helyesírási változtatást kellene tenni. Az Ige vonzásában élheti életét az, aki János evangéliumának kezdőszavait asszociálja a címet olvasva: „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt.” Magay Tamás esetében ez az értelmezés is teljesen helyénvaló: a nyelvész-lexikográfus talán kevesebbek által ismert végzettsége szerint: református lelkész. Ehhez illeszkedik a könyv borítóján látható kép is, egy 1884–85-ben készült Van Gogh-alkotás, melynek címe: A gyülekezet elhagyja a nuenen-i református templomot.

https://www.tinta.hu/img/60066/9789634092582/9789634092582.jpg?time=1594835420

Tovább olvasom

Gyönyörű madarak II.

Az alábbi madaras képek a TINTA Könyvkiadó 2022-es falinaptárában szerepelnek. Forrásuk Coloured figures of the birds of the British Islands (Issued by Lord Lilford. I–VII. vol. Thomas Littleton Powys, Thorburn Archibald. London, 1895–1897, R. H. Porter). A madarak leírásának forrása Jakabb Oszkár Madárnévkalauz című műve.

búbos banka (Upupa epops)

A búbosbanka fejét egy felmereszthető és lekonyítható tollbóbita ékesíti. Innen a szaknyelvi névadás. A köznyelvi ganajmadár elnevezés táplálkozásmódjával függ össze: „Hosszú csőrével leginkább a ganéjt, trágyát turkálja kukacok, pondrók után kutatgatva” (Chernel). Hangutánzó népies nevei: babuta, bubuta, jututu, hupupmadár stb., amelyek a madár jellegzetes háromtagú up-up-up v. pu-pu-pu hangját adják vissza.

00-07.jpg

vörösbegy (Erithacus rubecula)

A vörösbegy az erdő fényszegény mélyének a madara, erről vallanak nagy szemei. Hangulatos, kissé melankolikusnak tűnő, változó hangerejű és tempójú éneke a tavaszi erdő egyik legszebb hangja. Alkonyatkor gyakran hallani reszelős, cetteregő hangját is, amely kissé az ökörszem cserregéséhez hasonló. A nyirkos talajú, dús aljnövényzetű lombos és vegyes erdőkben, galériaerdőkben, patakvölgyekben gyakori, részben állandó madár. Neve rozsdavörös mellére utal. Érett csipkebogyószínű begyéről kapta a csipkemadár népi nevét.

00-08.jpg

csüllő (Rissa tridactyla)

A csüllő a nyílt tengerek madara. Magyarországon ritka téli vendég. Neve onomatopoetikus, azaz hangutánzó.

00-09.jpg

barázdabillegető (Motacilla alba)

Magyarországon gyakori fészkelő. Hangja tisztán csengő csíz-itt-csí-zik, cie-vitt, cilip-cilip. Magyar szaknyelvi nevére jól rászolgál: a szántóvetőt követve a barázdából fölszedi, amit az ekevas kifordít. Ahol csak előfordul, nyughatatlanul futkos ide-oda föl-fölrebbenve, közben meg-megállva, farkát le-föl billegetve, lépegetés közben fejével biccentgetve.

00-10.jpg

csonttollú (Bombycilla garrulus)

Népi nevei: (kontyos v. búbos) fenyőmadár, élőhelyére, ill. bóbitájára utalva; borókapapagáj, mert gyakran fejjel lefelé kapaszkodva szedegeti a bogyókat a bokrokon, valamint a tarka tollazat alapján; muszkaseregély, mert hozzánk idegen földről (északkelet felől) rendszertelenül, csapatosan érkezik, mint téli vendég. Hívó hangja: magas szriii v. zring-szerű ciripelés. A csapat, ha kórusban szól, olyan, mintha apró csengettyűk szólnának. A karevezők tollcsévéinek a csúcsán piros, pecsétviaszszerű, cseppformájú szarukinövés látható. Ezek a „csonttollak”, amelyekről a faj a magyar és az angol tudományos neveit kapta

00-11a.jpg

nagy őrgébics (Lanius excubitor)

A nagy őrgébics a nyílt területek, vadkörtefás legelők, gyümölcsösök, fasorok madara. Nevére méltán rászolgál, mert vártamadárhoz illően őrködik környezetén. Figyelmét semmi sem kerüli el. Ragadozó közeledtét már messziről jelzi. Hajdan a solymászok, éberségét kihasználva, segítségével fogták be a sólymokat. A nagy őrgébics Magyarországon októbertől áprilisig figyelhető meg. Innen a köznyelvi neve: téli gébics. Hamvasszürke feje és háta alapján hívják szürke gébicsnek is. Egyéb népies nevei: szarkagábor, szarkagébics a csörgő-cserregő hangja alapján; fejesgébics, aránylag nagy feje miatt; továbbá: bábaszarka, amely áttételesen horgas csőrére (vasorrú bába) és ragadozó életmódjára is utal. Béldi Miklós jegyezte föl ’egérispán’ nevét Erdélyből.

00-12.jpg

A madaras falinaptár és Jakabb Oszkár Madárnévkalauza is kedvezményesen megrendelhető a TINTA Könyvkiadó webshopjában (www.tinta.hu).

TINTA madaras falinaptár - 2022https://www.tinta.hu/img/60066/9789634091714/9789634091714.jpg?time=1539502332

Mi a harag?

Szó-lélek-közelítés XLIII.

„Emberi lényként mélységesen érzem annak szükségességét, hogy véget vessünk az erőszaknak, és ügyelni fogok arra, hogy ez magamban megtörténjen.” (Krishnamurti)

Láthatjuk, hogy a harag (Ira), a düh most is tobzódik világunkban, mint a hét főbűn mindegyike, és igen sok szinten megnyilvánul. Ahhoz, hogy leküzdjük magunkban, előbb meg kell érteni az okát, tudatában lenni létezésének, kiterjedésének, az erőszakkal való szoros kapcsolatának. A lelkünk lényege: erőszaktól mentes. Mégis, ha az érzékek, az elme világában nem teljesül a kívánságunk, haragra gerjedünk, dühbe gurulunk. Megszámlálhatatlanok az elvárt, megkívánt dolgok. És a bensőnkben már ott lapul a harag, a düh energiája, ott vibrál körülöttünk, és előbb-utóbb visszatér hozzánk is negatív hatása. A düh megjelenhet szavakban, pedig nehéz elfeledni a szív mélyéig hatoló bántó szót! Milyen jó lenne megtartani Gandhi tanácsát: „Csak olyat mondj, ami igaz, jóságos és szükséges.” Hiszen a düh ádáz eredménye az erőszakba fúló cselekvés – egészen a nemzetek közti háborúk dúlásáig. Minden esetben lényeges a közismert bibliai tanítást szívből megtartani: „a nap le ne menjen a ti haragotokon” (Efézus 4,26). Hadd legyen a lélek a béke otthona, mindig nyugalom honoljon ott benn, ahogy a napot sem zavarja az előtte elvonuló felhő.

Egy katona fölkereste a Mestert, kérte, mondja meg neki, mi a Pokol és mi a Paradicsom. Ki vagy? – kérdezi a Mester –, mert az arcod akár egy semmirekellőé! – A harcos keményen a kardjához kapott. – Ó, kardod is van, de látom, vacak, csorba a pengéje. – A harcos már dühödten, ordítva rántotta ki a kardját. – No, itt nyílik a Pokol kapuja – szólt nyugodtan a Mester. A harcos egyszerre megértette, és kardját visszadugta a hüvelyébe. Mélyen meghajolt a Mester előtt. Nos, itt nyílik a Menny kapuja – szólt halkan, mosolyogva a Mester.

https://www.irodalmiradio.hu/femis/muveszetek/4muveszek/k_menu/kondor/03keses.jpg
Kondor Béla: Késes ember

Tovább olvasom

Gyönyörű madarak I.

Az alábbi madaras képek a TINTA Könyvkiadó 2022-es falinaptárában szerepelnek. Forrásuk Coloured figures of the birds of the British Islands (Issued by Lord Lilford. I–VII. vol. Thomas Littleton Powys, Thorburn Archibald. London, 1895–1897, R. H. Porter). A madarak leírásának forrása Jakabb Oszkár Madárnévkalauz című műve.

tőkés réce (Anas platyrhynchos)

A Kárpát-medencében gyakori, közönséges, fészkelő faj. Gyakran rakja fészkét bokor aljába, tuskó tövébe vagy csonka fára. „Káka tövén költ a ruca” – mondja a nóta. Faji neve (platyrhynchos) ’széles csőrű’ jelentésű. A kacsafélék jellegzetessége a szűrőcsőr, amivel a vizet és az iszapot átszűrik. A réce, ruca és kacsa (vö. szlovák kača) szavaink hangutánzó eredetűek. Hangjuk közismert: hápogó. 00-01.jpg

Tovább olvasom

TINTA, a szótárműhely

Akik a legnagyobb hungarikum, a magyar nyelv kincseit leltározzák

Egy budaörsi lakás ráment első önálló szótáruk elkészítésére, s még akkor is csak 70-75%-os készültségben voltak szerkesztéssel. Így aztán egy diósdi gyümölcsöst is beáldozott Kiss Gábor a Magyar szókincstárért. Neki lett igaza! A magyar kultúrtörténetben hiányt pótló munkát tettek az asztalra, és a siker sem maradt el: a negyvenezer eladott példány, további több tucat egynyelvű szótár és több mint kétszáz nyelvészeti munka megjelentetésének alapját teremtette meg.

A TINTA Könyvkiadó magyar tulajdonú nyelvészeti szakkönyv- és szótárkiadó, piacvezető a magyar egynyelvű szótárkiadás és a hazai nyelvészeti szakkönyvkiadás területén. Eddig több mint 500 kiadványuk látott napvilágot. A budapesti székhelyű cég küldetése nem kisebb, mint a legjelentősebb hungarikumnak, a magyar nyelv szókincsének a védelme. A kiadó ennek érdekében a szavainkat sokoldalúan leltározza, vizsgálja és különböző típusú, korszerű egynyelvű magyar szótárakba gyűjti. Mindezek mellett örömmel jelentetnek meg színvonalas nyelvészeti szakmunkákat is.

Életképek a TINTA Könyvkiadó történetéből (a képre kattintva galéria nyílik)

Napjainkban a Vareg Nyomdával, a Premier Nyomdával és a Pytheas Könyvmanufaktúrával dolgoznak. Stabil ügyfél, aki a nyomdákkal jó munkakapcsolatot alakított ki az évek során. Kiss Gábor azt mondja, már az ajánlatkérés előtt tudni lehet, kinek adják majd a munkát, hisz jól ismerik a nyomdák lehetőségeit, és azt is pontosan tudják, hogy nekik mire van szükségük. A példányszámot általában itt úgy választják meg, hogy ne kelljen tíz példányért újra a nyomdába szaladni, így inkább raktáron tartanak egy bizonyos készletet maguk. De az utóbbi években kihasználják a digitális könyvnyomtatás adta lehetőségeket, építenek a digitális nyomtatás előnyeire. Szerintük ugyanis a digitális nyomdákban a kis példányszámú újranyomás költségtakarékos.

Tovább olvasom

A könyv útja a szerzőtől a közönségig régen és ma

Megjelent: Könyvbarátok Lapja, 1928., 270–277. o.

Talán nem von le semmit a könyv magasztos kulturális lényéből, ha egyszer tisztán gazdasági szempontból foglalkozunk vele. Úgy hisszük, hogy a könyv tartalmi és művészi jelentőségéről, különösen ezen a helyen, nem kell beszélnünk; ez minden könyvbarátnak, sőt minden művelt embernek ma már lényéhez tartozik; itt sem kioktatásra, sem lelkesítésre nincs szükség. Ellenben bizonyára szívesen fogadják a könyv kedvelői, ha egyszer ezt a lelkünkhöz nőtt legjobb, legmeghittebb barátunkat egypár pillanatra mint anyagi valamit, mint árucikket szemléljük, a maga igazi mivoltában, keletkezésében, pályafutásában, biológiájában és morfológiájában.

https://images.pexels.com/photos/1029141/pexels-photo-1029141.jpeg?auto=compress&cs=tinysrgb&dpr=3&h=750&w=1260

Tovább olvasom

Jakabb Oszkár: Madárnévkalauz

Jakabb Oszkár, Madárnévkalauz. A Kárpát-medence madarainak névkalauza
Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2012. 213 lap

Madárnévkalauz. Tudományos madárnevek magyarázata

Meghatározott fogalmi körbe tartozó szavakról több könyv és tanulmány is megjelent, ezek egy-egy adott szókészleti terület anyagát dolgozzák fel. A magyar madárnevek szemantikai vizsgálatát, szótörténetét, szóföldrajzát és etimológiáját mutatják be Kiss Jenő művei (Magyar madárnevek. Budapest, 1984; A pingvintől a kolibriig. Egzotikus madarak magyar nevei. Budapest, 1985). Előbbi az európai madarak magyar neveit illetően biztos forrás, rendkívül alapos kutatásokra támaszkodó, kimerítő vizsgálat.

A budapesti Tinta Könyvkiadó nyelvészeti szakkönyv- és szótárkiadó. A magyar nyelv kézikönyvei, a Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, valamint Az ékesszólás kiskönyvtára sorozatának eddig megjelent kötetei egy nyelvi székesegyház építkezésének pillérei. Hogy időtálló művek készülnek ebben a műhelyben, az a magyar madárnév-ismeret tekintetében is nyilvánvalóvá vált. A Madárnévkalauz sikerének titka a madarak szépsége, haszna, éneke, a madárvilág és az emberiség koevolúciója, a szófejtés varázsa. Erre érzett rá a kiadó, ez izgatja már évtizedek óta a kérdés iránt elkötelezett szerzőt.

10-kesz.jpgvörös vércse (Falco tinnunculus)

Tovább olvasom

Mi az öröm?

Szó-lélek-közelítés XLII.

Minden ember legnemesebb öröme, ha valami olyant cselekedhetik, amelynek tisztaságában nem kételkedik. Sem a cselekedet idején, sem a cselekedet után.” (Tamási Áron)


Nézzük meg, jelenlegi életünk mivel nyújt örömöt! Az öröm (lat. gaudium): az akaratnak egy vágyott tárgy birtokbavételéből fakadó megnyugvása, az érzelemnek egy vágyott állapot eléréséből származó lobogása és elcsitulása, az elmének egy tudás eléréséből fakadó mentális megelégedettsége – ám minden szinten átmeneti Aranyigazságok állapot, és szubjektív, más-más egyének különböző mértékű örömöt tapasztalnak ugyanabban a helyzetben. Életünk minden pillanatában lehetőségünk van az örömöt választani, hiszen a régi közmondás is rögzíti: „Amit örömest teszünk, nem esik nehezünkre” (Kiss B. – Kiss G. – Miksné M. E.: Aranyigazságok, Tinta Könyvkiadó 2016). Az életnek sok oldala van – ugyanannak a valóságnak mindig nézhetjük a szomorú vagy az örömteli oldalát is. Ebben a választásban rejlik igazi szabadságunk, s ez a szabadság végső soron a szeretet szabadsága. Az öröm megtalálásának a kulcsa bennünk rejtőzik, melyet magunknak kell fölfedezni.

Az öröm erkölcsi minősége a tárgy jóságától, maradandósága a vágyott tárgy igazságától, mértéke a nagyságától és a birtokbavétel tökéletességétől függ. Fodor Ákos aforizmatikusan közelíti:

„Tudok nem vágyni
Elérhetetlenekre:
tudok örülni.”

TulajdonságszótárAlapfokon az öröm csendes belső nyugalom és béke; intenzívebb fokon kifelé is megnyilvánuló vidámság (laetitia), felső foka az ujjongás (jubilatio). Az ehhez szükséges anyag az ún. endorfin, amely az élő emberi szervezetben akkor szabadul föl, ha egy élmény hatására az ingerület eléri a gerincvelőt. Ekkor átélhetjük az örömteli, az örömittas állapotot (Dormán Júlia - Kiss Gábor: Tulajdonságszótár, Tinta Könyvkiadó 2015, 2020).

ciganytanc.png
Komáromi-Kacz Endre: Cigánytánc

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása