Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

Sekély e kéj

Miért nincs jó rímszótárunk?

Magyar szótárak 18. Kiss Gábor rovata

Mindnyájunk fülében ott cseng jó néhány felülmúlhatatlanul pazar rím József Attila Születésnapomra című verséből: csecse – becse; az ám – hazám; szegény – legény; fura – ura; sekély – e kéj. Aztán irodalmi tanulmányainkból felrémlenek Tinódi Lantos Sebestyén verssorainak furcsa végei:

Az Eger vára rossz kőfal vala
Nagy helyen vala szakasztva vala
Szép lakó helye püspöknek vala
Drága monostor közepette vala.

Micsoda mesterségbeli különbség van a majd négyszáz év különbséggel született két vers között! Tudjuk, hogy a mai olvasó számára a vers a ritmusától, no aztán elsősorban a rímeitől az, ami; költemény és nem próza. Csokonai a verseiben ösztönösen használt rímek mibenlétéhez úgy próbált közelebb jutni, hogy gondolatait 1799-ben A magyar prosódiáról című tanulmányában összegezte. Érdekes, hogy a rím szó egyszer sem szerepel az írásában, ő a rímes verselés szakszavak helyett a sarkalatos terminust használja, de gyakran a kádencia latin szót is leírja. Majd aztán maga a rím szó a nyelvújítók íróasztalán francia mintára születik meg 1808-ban. A legklasszikusabb magyar költő, Arany János is foglalkozik a rím és rímelés elméletével. Gondolatait 1854-ben teszi közzé a Valami az asszonáncról című írásában.

nemet-rem-borito.jpgnemet-rem-beliv.jpg


A német rímszótár kívülről és belülről

Míg idegen nyelveknek, az angolnak, a franciának és a németnek tucatnyi rímszótáruk van, nyelvünknek csak három és fél. (A felet megmagyarázom kicsit lejjebb). A magyar rímszótár összeállítónak legfőbb gondja abból ered, hogy a magyar nyelv ragozó nyelv, így ragokkal könnyen lehet unalmas rímelő szavak tömkelegét alkotni, hiszen pl. minden -ban raggal ellátott szó rímel egymással. Az első, aki a magyar szavakat végtagjaik szerin rendezte, Verseghy Ferenc volt, ő 1805-ben a Tiszta magyarság című könyvének függelékében adta közre a Kádenciák lajstromát. Nem sokkal később, 1809-ben Simai Kristóf jelentette meg Végtagokra szedett szótárát. A magyar nyelvnek csupán egyetlen modernnek nevezhető rímgyűjteményét publikálták 1903-ban. A szerzője Füredi Ignác középiskolai tanár, mint szótárának alcíme jelzi: Tanulók, verselők és nyelvészek használatára szánta. A bevezetőben írja: „A rímszótár közrebocsátásával a kezdő verselőknek igyekeztem némi szolgálatot tenni.” 50 oldalon hozzávetőleg 8000 szót sorol be rímelő társai közé. Példaképp néhány ly végű szó Füredi szótárából: gally, padmaly, tavaly, bivaly, karvaly, guzsaly; vagy néhány a t végűek közül: ecet, ecset, mecset, liget, sziget, német, keret, követ.

francia-rim-borito.jpg

francia-rim-beliv.jpg

A francia rímszótár borítója és egy lapja

A fél magyar rímszótár Papp Ferencnek 1968-ban publikált Magyar szóvégmutató szótára, amely a hétkötetes értelmező szótár 58.000 címszavát adja közre a szavak vége felől rendezve ábécébe. A nemzetközi nyelvészeti szakirodalomban az ilyen nyelvészeti szakszótár jól ismert, a’tergo a megnevezésük, de mint Papp Ferenc hajdan elmondta, az a’tergo szónak mifelénk van ’hátulról történő közösülés’ jelentése is, ezért nem vállalták fel a szót. Így a városi legenda szerint pályázatot írtak ki a szótár címére. Kiss Lajos nyelvész kollégának – mint ahogy visszaemlékezésében megírta – a 12-es buszon, munkahelyéről hazafelé döcögve jutott eszébe a „szóvégmutató” szó, amely aztán fel is került a szótár címébe. A szótárból kikereshetjük az azonos végű szavakat, pl. -nómus ennek a három szónak a vége: agronómus, gasztronómus, anatómus. De ugyanígy megtudhatjuk a szóvégmutató szótárból, hogy 3 tőszavunk végződik -ck hangkapcsolatra: palack, barack, tarack. A szótár szavai mellett hét oszlopban nyelvtani információk vannak kódolva. Ennek a szótárnak az előállítása volt az egyik első magyar számítógépes nyelvészeti munka, még a lyukkártyás, nagygépes hőskorból. Azt beszélik, hogy minden szót Debrecenben két egyetemista kódolt, és ahol eltérés volt az egyetemisták által megadott kódok között, ott utólag a főszerkesztő szava döntött. Mindemellett nagyon korszerűen a nyelvi variabilitást is feltünteti a szótár, hiszen „helyes” a sátrat alak mellett a sátort alak is, és ugyanígy mai nyelvünkben előfordul a szavak mellett a szók alak is, ugyanígy mondhatjuk, hogy fotelban, és azt is, fotelben. Ma már a szóvariációk létezéséről puszta google-ös gépi kereséssel is megbizonyosodhatunk.

magyar-rim-borito.jpg

A hiányzó korszerű magyar rímszótár elkészítésébe ma már a számítógépes nyelvészet is be fog szállni. Ugyanis szép feladat formalizálva leírni, hogy mikor rímel két szó, majd egy alkalmas célprogrammal a világhálón keringő bődületes magyar szövegmennyiségből automatikusan kigyűjteni az egymásra rímelő szavakat.

magyar-rim-beliv.jpgEgy oldal a Magyar rímszótárból

Kiss Gábor

Megjelent: Új Könyvpiac 2013. április, 42–43.

A sorozat korábbi bejegyzései:

  1. Szótárak exportra. Az angol nyelv mint kiviteli termék
  2. Szlengblog − szlengszótár. Magyar szótárak. Kiss Gábor rovata
  3. Mit is jelent a homousion és a homoiusion? Az idegen szavak szótárai
  4. A sarampó, a firhang, a makuka és a troszka. Magyar tájszótárak
  5. Nyelvünk virágai, a szólások és közmondások
  6. Petőfi Sándor 22700; Juhász Gyula 11600
  7. Nyelvünk ősi és modern, eredeti, mezei, városi, ázsiai és európai
  8. Népiskolák kontra Akadémia
  9. Nomen est omen
  10. Mit jelentenek az ugrány, a polgár és a címlapsztori szavak?
  11. A bűvös kocka, a kátyúzás és a végtörlesztés
  12. Békés – békétlen, sós – sótlan, de miért nem csinos – csintalan és házas – háztalan?
  13. 1000 szó – hetvenöt százalékos nyelvtudás?
  14. A FŐBUHA, a közért, a maszek meg az IMF
  15. Kutya – eb, főnök – góré, patak – csermely

Viadukt szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXX.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 95. évf. 1971., 365–366. oldal.

Angol nyelvterületen született állatin szó, mely a vasút intézményével vándorszóként az egész világon elterjedt. Először alighanem 1816-ban írta le a szót megalkotója, egy angol szerző, aki a latin aqueductus > angol aqueduct analógiájára szerkesztette meg a viaduct szót völgyek, szakadékok, mélyen fekvő útvonalak fölött átívelő közúti híd megjelölésére. Egy korai magyar előfordulása Gorove István Nyugat, utazás külföldön c. művének 1844-ben megjelent 2. kötetében olvasható, de már az angol vasúthálózat kapcsán: „A városokból nagyobbrészt útvezetékek (viaductek) visznek ki, mellyek magasan nyúlnak el emeletes házak fölött” (2: 7). Ugyanebben az évben említette Tóth Lőrinc az Uti Tárcza c. műve 5. füzetében: „Waggonba ülvén, ... a’ merész, Commercial road viaductusán, melly házak ’s utczák felett vezet” (39); „A’ birminghami vasút elég drágás, mert igen sok rajta a’ tunnel ’s viaduct” (179); „Egyéb folyók és az oxford-coventryi csatorna felett nagyszerű hidak ’s viaductusok vezetnek” (181).

a01f56d744862c05fd306740f96947cc.jpg

Amerikai viaduktokról is írtak útleíróink, így Xantus János leveleiben 1857-ben: „Sok helyütt a vasút egyik hegyoldalról a másikra fut tátongó (több száz öl mélységű) örvényeken át, melyek kolosszális viaductokkal hidalván át, sok helyütt 3-4 száz láb magas gránit oszlopokon” (143). A rákövetkező évben Amerikai utazásom címmel meg jelent művében Nendtvich Károly is írt róluk: „A hidak, emelt utak (viaduct) sincsenek oly szilárd alapra építve, mint Európában” (1: 82) és ,,La Sallén túl egy pompás emelt uton (viaduct) haladtunk át [vasúton], mely egy körülbelül 200 ölnyi széles kies völgyön röpített keresztül” (2: 3).

viadukt.jpg

Az amerikai viaduktok szerkezetéről részletes és szakszerű leírást Kecskeméthy Aurél adott amerikai utazásáról 1877-ben közzétett olvasmányos könyvében, hangsúlyozva, akárcsak előtte Nendtvich, ezek veszélyességét.

usa.jpg

Legtöbb idegenszó-szótárunk megpróbált a fogalomnak magyar nevet adni, de maradandó siker nélkül. Csak a Kosztolányi Dezsőnek tulajdonított, jól sikerült völgyhíd összetétel él, persze a tárgy ritka volta miatt az is elég szűk körben. (Sauvageot már 1937-ben szótározta.) Ezen a néven szokás emlegetni a Veszprém melletti közúti átívelést, a rossz emlékű biatorbágyi vasúti építmény azonban a köztudatban viadukt néven él tovább.

1200px-veszprem_viadukt.jpgVeszprém viadjuktja

biatorbagy_viaduct_bridges_from_sw_hungary.jpgBiatorbágyi vasúti viadukt

Országh László

Etimológiai szótár

ISMÉT KAPHATÓ!

Zaicz Gábor: Etimológiai szótár
Második, javított, bővített kiadás, 2021
TINTA Könyvkiadó

Hófehérke, hangtörvény és német szótár

Magyar szótárak 17. Kiss Gábor rovata

Idén 150 éve, 1863. szeptember 20-án hunyt el Jacob Grimm, az a mesegyűjtő, nyelvtörténész, szótárszerkesztő, akinek a neve összetartja a címben lévő három fogalmat. Azért nem olyan egyszerű a helyzet, mert ez a zseni tulajdonképpen kettő, hiszen öccsével, Wilhelm Grimm-mel közösen hozták létre a páratlanul nagy, három pilléren nyugvó életművet. Jacob 1785-ben született a Frankfurttól nem messze található Hanauban, öccse egy évvel később, 1786-ban látta meg a napvilágot. A neves magyar nyelvész, Riedl Szende a Magyar Tudományos Akadémián 1873-ban tartott, Jacob Grimmet méltató emlékbeszédében elmondta, hogy a család öt testvére közül e két fiú szerette egymást legjobban, egyforma ruhában jártak, egy szobácskában laktak, egy ágyban aludtak, és az első oktatást is együtt nyerték.

A Grimm testvérek

A két testvér a világirodalmi jelentőségű népmesegyűjteményét két kötetben 1812–1814-ben adta ki Kinder- und Hausmärchen (Gyermek- és házi mesék) címmel, amelyet szintén két kötetben 1816–1818-ban követett a Deutsche Sagen (Német mondák) gyűjtemény. A népmesék az elmúlt kétszáz évben mélyen beleivódtak az európai kultúrába, gyermekek sok-sok nemzedéke nőtt fel hallgatva a Hófehérke, a Hamupipőke, a Piroska és a farkas, a Babszem Jankó és a Csipkerózsika sokszor vérfagyasztó történetét. Magyarul először 1861-ben jelentek meg a mesék, hogy aztán napjainkra kisebb-nagyobb átdolgozásokkal közel 300 kiadást éljenek meg.

Tovább olvasom

Mi a változás?

Szó-lélek-közelítés 58.

„A világ nem egy véges folyamat, amely kezdődik és egyszer befejeződik, hanem végtelen változások végtelen sora, folyama. És miért lenne az emberi létezés kivétel ebből a folyamatból, a változások sorából?” (Sári László)

A pillangó jelképének használata számos nemzet szimbólumvilágában megjelenik, és gyakran bukkan föl az irodalomban is, más és más jelentéssel. A pillangó átváltozásai párhuzamba állíthatók az emberi élet szakaszaival, a hernyó az élet, a báb a sír, a pille a lélek föltámadása. „Nem halunk ugyan meg mindnyájan, de mindnyájan átváltozunk” Pál apostol bölcs mondása szerint. A változás életünk szerves része, és soha nem könnyű átélni, gyakorta jár fájdalommal. A pillangó szimbóluma ezt a nehézséget is megjeleníti. Az átalakulás nagy küzdelmei nemigen kerülhetők el. Nikosz Kazantzakisz története erre figyelmeztet. „Egy fán pici lepke bábját vettem észre abban a pillanatban, amikor felpattant a burok, és a lepkévé vált hernyó készült napvilágra törni. Vártam, vártam, de késett, s mivel siettem, ráhajoltam és elkezdtem leheletemmel melegíteni. Erre gyors és természetellenes ütemben kinyílt a burok, és kibújt a lepke. Ám szárnyai ráncosak maradtak, az összehúzódott testecske remegett, s küszködött, de hiányzott neki a türelmes érés és a napfényben lassú kibomlás. Éretlenül bújt ki, reménytelenül mozdult meg, és nemsokára meghalt a tenyeremben.” Böjte Csaba az Ablak a végtelenre című írásában összegzi: „A születés kínja emeli fel a pillangót a kék égbe.”

A változik szinonimái fölrajzolják a jelentésének árnyalatait: módosul, átalakul, ingadozik, hullámzik, valamivé válik (Kiss G. – Bárdosi V.: Szinonimák, TINTA Könyvkiadó, 2008, 2016). Az emberi viselkedés változása is többlépcsős folyamat. Az igény megjelenése után lépéseket kell tennünk ahhoz, hogy azt realizálni is tudjuk. Ezt általában tanulás útján tehetjük meg, akár a gyakorlat, akár a könyvek, akár tanfolyamok segítségével. Az új ismeretek elmélyítéséhez, rögzüléséhez idő szükséges. Aki türelemmel, odaadással, kellő energia befektetésével végigjárja a rá váró utat, belőle is pillangó válik a folyamat végére, vagyis elérkezik a várva várt változás, az új állapot. Ehhez mindenki a maga tempójában juthat el, siettetni a változást nem lehet. Ám elkerülni sem.

pillango.png

Tovább olvasom

A mignon nem minyon, avagy mennyi a francia nyelvben 2500?

A szerző, Bárdosi Vilmos professzor válaszol

A napokban jelent meg a TOP 2500 francia–magyar szótár és a TOP 2500 magyar–francia szótár a Tinta Könyvkiadó gondozásában. A szerzőt, Bárdosi Vilmos professzort a kiadó igazgató-főszerkesztője, Kiss Gábor kérdezte.

top-2500-bardosi-vilmos-kiss-gabor.jpgBárdosi Vilmos és Kiss Gábor

Számos francia–magyar és magyar–francia szótár címlapján olvashatjuk a nevét szerzőként, szerkesztőként. Hol és miért szerette meg a francia nyelvet?

Szombathelyi gimnáziumi franciatanáromnak, Szemző Magda tanárnőnek köszönhetek mindent, aki lenyűgöző személyiségével és tudásával megszerettette velem a francia nyelvet és kultúrát, meghatározva ezzel egyetemi szakválasztásomat és több mint négy évtizedes egyetemi pályámat is. Az ELTE francia szakán pedig olyan tanáregyéniségek mélyítették el bennem ezt a szeretetet, mint például Kelemen Tiborné, Gáldi László, Süpek Ottó, Szabics Imre, Tamás Lajos.

Bárdosi Vilmos

Tovább olvasom

Mi a szerencse?

Szó-lélek-közelítés 57.

„Forog a szerencse, mit bízunk őbenne?
Semmiben nem állandó, csak ideig kedvez.
Tündöklő üveghez mindenképpen hasonló.
Ki minthogy eltörik, így ő is változik, állapotja romlandó.”
(262. református ének)

Szerencse szavunk már az ómagyarban adatolt szerencsa, zerencs alakban, pl. Ilosvai Toldijában: „Mert ő vele akar kísérteni szerencsát”. Jelentése fordulat, egyes vélemények szerint sorsunk attól függ, hogy az égiek merre fordítják tekintetüket. Így értendő az a definíciója, miszerint a szerencse az a feltételezett hatalom, ami jót hoz az embereknek. Másik meghatározása: az a jó dolog, amely úgy tűnik, véletlenül történik meg velünk, váratlan, előre nem látott, akaratunktól független, kedvező esemény.

Ám talán egyfajta babona, amelyet egyénileg értelmezhetünk. Lehet egyszerűen hit a jó bekövetkeztében, ez a pozitív gondolkodás az egyén választásait is jobbítja. Akik a jó szerencsében hisznek, általában elégedettek az életükkel, jobb a közérzetük. Ez egy egyértelműen öngerjesztő folyamat. Carl Jung a szerencsét szinkronicitásként látja, amelyet úgy ír le, mint „egy értelmes egybeesést”. Mások viszont, mint Sigmund Freud és Jean-Paul Sartre, úgy vélik, hogy a szerencsében való hit menekülés a személyes felelősség elől. Számos kortárs szerint pedig az az egyén szerencsés, aki jó egészségnek örvend; fizikai és a mentális képességei révén eléri a céljait. Ez voltaképpen rokon a magyar népmesék közelítésével, idézve néhány kifejezést: a mesehős szerencsét próbálni indul, a legkisebb fiú/királyfi találja meg a szerencséjét, a gyermek szerencsés csillagzat alatt születik, útját szerencse övezi, szerencsecsillagra talál.

https://assets.catawiki.nl/assets/2020/9/29/7/c/0/7c09a769-6db4-41ce-8a14-a11dee744a20.jpgÓkori római szerencsekerék bross-fibula

Tovább olvasom

150 éve született Horger Antal

Horger Antal (1872. május 18., Lugos – 1946. április 14., Budapest) nyelvész, az MTA levelező tagja (1919). A történeti-összehasonlító nyelvtudomány művelőjeként elsősorban hangtörténettel, szófejtéssel, nyelvjáráskutatással foglalkozott. Élete folyamán sok konfliktusba került, amelyek közül nevezetesek a Berzeviczy Gizellával, a rálövő feleséggel, a József Attilával való afférok, az Erdélyi Lajossal a székely nyelvjárásokról, a Gombocz Zoltánnal a magyar nyelvtörténetről folytatott viták.

1898-ban a budapesti egyetemen középiskolai tanári, 1909-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1896-tól a Brassói Magyar Királyi Állami Főreáliskola, 1906-tól budapesti leány- és nőiskolákban tanított, 1919–1922 között tanárképző igazgatójaként működött. Tagja volt az 1904-ben megalakult Magyar Nyelvtudományi Társaságnak. 1915-ben 200 korona hozzájárulással egyenesen alapító tag lett, s 1916-ban a harctérről, neje emlékére is küldött 300 korona alapítói adományt. 1914-től a magyar hangtan és szótan magántanára a budapesti egyetemen. 1922–1940 között a szegedi egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára, 1927–1928-ban a bölcsészkar dékánja. 1921-es nősülése után felesége már nem akarta Szegedre követni, s vitáik odáig fajultak, hogy az asszony revolverrel rálőtt, megsebesítette, végül elváltak. Horger 1940-től a kolozsvári egyetemen tanított magyar nyelvészetet.

horger_antal-1.jpg

Tovább olvasom

Pingpong szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXIX.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 95. évf. 1971., 207–208. oldal.

Nálunk manapság asztalitenisz néven ismeretes. A pingpong elnevezés szó szerinti átvétel az angolból, újabb keletű magyarított alakja pedig a table tennis tükörfordítása. Az oxfordi nagyszótár az 1900. évet adja a kötőjellel írott ping-pong szó első előfordulási adataként. E megnevezés hangutánzó jellegű játszi kerítésű fantázianév. Alighanem a játék feltalálójának, James Gibb sportembernek a leleménye, aki az akkor még fakeretre feszített pergamen lapú ütőnek a celluloid labda megütésekor keletkezett hangját az angol nyelvben régóta meglevő ping hangutánzó szóval jelölte. De a második tag, a pong elem is hangutánzó szó az angolban, a csattanó ütés hangjáé.

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f1/Ping-Pong_2.jpgMúzeumi pingpongkészlet

A szó nagyon korán megjelent nyelvünkben. A Sportkedvelő c. folyóirat 1901. július 28-i számában ezt írta: „A játék ping-pong, szoba-tennis, whiff-whaff stb. nevek alatt ismeretes” (139. lap, Csapó József szíves közlése). Ettől kezdve egyre gyakrabban volt olvasható. A Sport-Világ folyóirat 1903. évi 10. számában: „Külföldön nagy a divatja a ping-pongnak” (80. lap) – írta, s ugyanazon évben a Magyar Athletikai Club már az első versenyt is megrendezte. A játék igazi virágkora a húszas évekre esett. Ekkor már tréfás hangulatú származékokat is képeztek. A Nemzeti Sport nevű zöld színű szakújság 1929-ben a pingés-pongás alakot használta, s 1933-ban a játékosait pongos-oknak titulálta. A ping-pongoz ige is megjelent a húszas években. Amikor a játék sporttá, komolyan veendő időtöltéssé, sőt hírnevet is biztosítani tudó elfoglaltsággá lépett elő, akkor háttérbe szorult a játszi eredetű idegenszerű elnevezés, s bekövetkezett a tekintélyesebb hangzású asztalitenisz név elterjesztése egy kis látszatmagyarosítás formájában.

https://www.playerranks.net/upload/competitions/table_tennis_individual/images/MmUYzy5C.jpg

 

Országh László

Etimológiai szótár

ISMÉT KAPHATÓ!

Zaicz Gábor: Etimológiai szótár
Második, javított, bővített kiadás, 2021
TINTA Könyvkiadó

Mi a bátorság?

Szó-lélek-közelítés 56.

„Bátran halad az ember élte ösvényén, de elején ne botoljon, mert megütvén lábát, egyszersmind bátorságát is elveszti. Későbbi botlások lábát ha sértik, bátorságát nem veszik el.” (Gárdonyi Géza)

A bátorság vagy görögül andreia, fortitudo, fontos emberi erény, sokan foglalkoztak mibenlétének megértésével. A nyugati hagyományban olyan filozófusok vizsgálták, mint például Szókratész, Platón, Arisztotelész. Az ő Etikájában az erényes személy olyan valaki, aki minden erény egyfajta harmóniáját valósítja meg: az erényeknek megannyi szálként át kell járniuk az ember életének szövetét, például a bátor tett legyen teljes egységben a mértékletességgel és a türelemmel.

A keleti hagyományban a Tao Te King magyarázza: „A bátor vakmerő halála gyászos, a bátor nem-merő élni tud. Kétfajta bátorság: egyik hasznos, másik káros. Amazt a természet mért nem szívleli, ki bírja megérteni? A bölcsnek is homályos. Az égi út nem harcol, mégis győzni tud, nem szól, mégis válaszol, nem hív, mégis sereget gyűjt, tétlen, mégis irányít. A természet hálója hatalmas: bár ritka-szövésű, rajt át nem hatolhatsz.”

https://mng.hu/app/uploads/2019/09/159199.jpg
Kondor Béla: Űrhajósok

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása