– Milyen előzményei vannak idehaza a szótárnak?
– A Magyar szókincstár. Rokon értelmű szavak, szólások, ellentétek szótára, amely 1998-ban jelent meg, már tartalmazott ellentétes jelentésű szavakat, majd a 2003-ban megjelent Értelmező szótár+ című kétkötetes szótár is. Mind a kettő a Tinta Könyvkiadó érdeme.
– Mennyi ideig készült a szótár?
– Több mint 10 évig, a Magyar szókincstár megjelenésétől, 1998-tól folyamatosan, kisebb-nagyobb szünetekkel folytak a munkálatok.
– Hány szónak van megadva az ellentéte?
– Háromszáz híján 14 ezer vastag betűs címszónak vannak felsorolva a szótárban az ellentétei, a címszó jelentései szerint csoportosítva.
– Vannak olyan szavak, amelyeknek nincs ellentéte?
– Természetesen vannak, mindnyájan zavarban lennénk, ha pl. a bögre vagy a ceruza szónak kellene megkeresni az ellentétét. De ha eszünkbe jutnak Zrínyi ismert verssorai,
„Nem irom pennával, / Fekete téntával, / De szablyám élivel, / Ellenség vérivel, / Az én örök hiremet…”
akkor meg kell állapítanunk, hogy ebben a versben, ebben a szöveg-összefüggésben a penna a szablya ellentéte, és a fekete tinta az ellenség vérének ellentéte.
– Mi volt a legnehezebb a szerkesztés közben?
– A szavak jelentése közötti különféle logikai viszonyok, kapcsolatok felismerése, a nem megfelelő kizárása a szótár anyagából. Ilyen volt az alá–fölérendeltség (pl.: alispán – főispán), a rész – egész viszony (pl. alkotóelem – összesség), a fajta (pl. ásványvíz – csapvíz), a szavak közötti asszociatív kapcsolat, mely nemegyszer egy ismert történeten alapul (pl. bárány–farkas, elefánt–nyúl), ok – okozat viszony (pl. eredet – eredmény).
– Hogyan állt össze az anyag?
– A TINTA Könyvkiadóban még a Magyar szókincstár munkálatai közben nagy mennyiségű ellentétes jelentésű szópárt gyűjtöttünk. Ezt a szóanyagot nyersanyagként felhasználtuk a Magyar ellentétszótárhoz.
Az ellentétszótár készítésekor idegen nyelvű szótárak is szolgáltak mintaként, lefordítottuk a bennük található antonimákat, de fenntartással kellett kezelnünk a fordítást a szemléletbeli, kulturális jellegű különbségek miatt. Pl.: az angol szótárban a dolgozik szó ellentéte a pihen volt, a magyar anyanyelvűek azonban inkább a henyél szót mondanák ellentétként. Valószínűleg befolyásolnak minket a magyar nyelvű közmondások (Aki nem dolgozik, ne is egyék!), vagy a tücsök és a hangya meséje, ahol a könnyelmű, olykor henyélő tücsökkel a dolgos hangya áll szemben.
Szólistákat állítottunk össze, kerestünk olyan képzőket, szóvégződéseket, amelyek sok esetben automatikusan ellentétes jelentésű szavakat hoznak létre, pl. ilyenek a -szerű, -szerűtlen végződésű szópárok, pl.: jogszerű – jogszerűtlen. Azonban ezekkel is vigyázni kell, mert van menetrendszerű, de nincs menetrendszerűtlen szó.
Ugyancsak találhatunk ellentétes jelentésű szópárokat az -s, és a -talan, -telen képzők alkalmazásával: hatásos – hatástalan, békés – békétlen, barátságos – barátságtalan. Előfordulhat, hogy ezekkel a képzőkkel létrehozhatunk ugyan szavakat, de azok nem ellentétes jelentésűek: pl.: bizalmas – bizalmatlan, csinos – csintalan, gondos – gondtalan.
A szavak gyűjtése közben sok olyan szót is felvettünk a szótár anyagába, amelyet végül kihagytunk, mert első látásra talán ellentétes jelentésűeknek látszanak, de tulajdonképpen másfajta logikai viszony van a szavak között. A szótár végleges változatából kihúztunk sok idegen szót, pl.: absztrahál – konkretizál és sok összetett szót is, pl.: adóbehajtás – adóelengedés.
– Milyen külföldi előzményei vannak a magyar ellentétszótárnak?
– Angol, német, orosz előzményekre is támaszkodtunk a szerkesztés, gyűjtés közben. Ezeknek a nagy nyelveknek már több mint ötven éve elkészült az ellentétszótára.
– Az ellentét gyakran szerepel költői művekben. Említsen, kérem, néhány példát!
– Nagyon gyakran élnek az írók, költők azzal, hogy a mű címe ellentétet hordoz, ez figyelemfelkeltő hatású. Pléldául Tolsztoj: Háború és béke, Stendhal: Vörös és fekete, Verne: Észak Dél ellen. Talán Villon Ellentétek című verse fejezi ki legjobban a költői nyelv eszközeivel az ellentétes jelentésű szavak lényegét:
„Szomjan halok a forrás vize mellett,
Tűzben égek, és mégis vacogok.”
Mégsem ez a vers lett a kötet mottója, mert azt szerettük volna, ha egy magyar nyelven íródott vers van ott, ezért választottuk Petőfi Mögöttem a múlt című versét:
„Mögöttem a múlt szép kék erdősége,
Előttem a jövő szép zöld vetése,
Az mindig messze, és mégsem hagy el,
Ezt el nem érem, bár mindig közel.”
Itt a múlt és a jövő, messze és a közel ellentéte figyelhető meg.
– Eszünkbe jutnak csalóka ellentétek: csinos – csintalan. Őket hogy szűrték ki?
– A jelentés alapján lehet az ilyeneket kiszűrni. Például a gondos szó ellentéte a gondatlan, nem pedig a gondtalan. Ugyanakkor a gondtalan szónak is megtalálhatjuk az ellentétét: gondterhelt.
– Mire jó egy ellentétszótár?
– Sokat megtudunk belőle a szavak jelentése közötti sokszor rejtett kapcsolatokról, ezáltal a világ dolgai között is segít eligazodni. A szó jelentése nem választható el az ellentététől, együtt járnak, mint a fény és az árnyék.
A tényleg világszínvonalú Sokol rádió. (És háttérben egy tintásüveg húzódik meg.)
No és itt a valutalap. Nagymamák, nagypapák, tessék elmagyarázni az unokáknak, hogy mi is volt ez.
A retrók retrója: a Kinizsi sör, 4 Ft.
Budapest legforgalmasabb hídja természetesen Árpád fejedelem (850–907?) után kapta a nevét, na de honnan ered az Árpád név?
Borítója is szellemesen utal tartalmára, színe: fekete–fehér, vörös–fekete és a díszítő ábra a címlapon kör–háromszög. Az ellentét, idegen szóval antonima, nem csupán nyelvészeti fogalom, hanem filozófiai kategóriai is, mint Kemény Gábor professzor említette a könyv bemutatóján, miközben a szótár újszerűségét méltatta. Tudósítónk Temesi Violával, az 
