Megjelent: Magyarország 1978/23: 23. o.

Végre! Sok évtizedes várakozás után az ünnepi könyvhétre megjelent a Magyar Szinonimaszótár, az MTA Nyelvtudományi Intézetének újabb nagy vállalkozása, O. Nagy Gábor és Ruzsiczky Éva kiváló jelentőségű munkája. Felütve a megfelelő címszavakat, így is fogalmazhatnánk: elhagyta a sajtót, napvilágot látott, „kijött” a rokon értelmű szavak szótára. Itt a stiláris minősítés szerint vál („választékos”) és biz („bizalmas”) kifejezéseket használtunk. De bővíthetnénk még a variánsok körét az utalásokban szereplő címszavak idevágó szavaival, például: kiadták, közzétették publikálták stb. Magunk is hozzátehetnénk további szinonimákat, hamarjában régiesen: ponyvára került, pongyolán: a kiadó „kihozta”, közhelyszerűen: a könyvpiac újdonsága stb. A lényeg mindenesetre egy és ugyanaz: elkészült a minden tollforgató ember számára úgyszólván nélkülözhetetlen segédeszköz, a gondolatok árnyalt, szabatos, találó megfogalmazásához kalauzul hívható kéziszótár. (Kosztolányi: „A nyelv a tudósnak ereklye, az írónak hangszer, a hírlapírónak fegyver. Közös érdekünk, hogy ez az ereklye minél tisztább, ez a hangszer minél zengőbb, ez a fegyver minél fényesebb és élesebb legyen.”)

Elhullott stafétabot

Az új kiadvány bevezetőjében olvassuk, hogy az első szinonimaszótárt 1718-ban adták ki francia nyelven (Gabriel Girard: La justesse de la langue française ou les différentes significations des mots qui passent pour être synonymes). Azóta különféle nyelveken, kivált angol, francia és német nyelven számos szinonimaszótár készült. Népszerűségükre jellemző, hogy például Johann August Eberhardnak Synonymisches Handwörterbuch der deutschen Sprache für alle, die sich in dieser Sprache richtig ausdrücken wollen című kötete 1802-től 1910-ig tizenhét kiadást ért meg. A jeles külföldi példák már rég követésre sarkallták a magyar nyelvtudomány művelőit, ám az ügy mindmáig nem jutott tovább a jó szándékú, félbemaradt vagy csak korlátozott figyelmű kezdeményezéseken.

Elsőként 1870-ben Finály Henrik vállalkozott a rokon értelmű szavakkal összefüggő kérdések tisztázására, majd a Magyar Nyelvőrben (1886) Bélteky Kálmán kezdte szorgalmazni a gyűjtés megkezdését. Tisztában lévén a feladat nagyságával, ezt írta: „Az épület fölemelésére nem egy-két kéz, nem is egypár futó esztendő, hanem sokunknak egyesült tevékenysége s évek lánczolata szükséges.” Ő maga a Magyar Nyelvőr hasábjain több szinonim szócsoportot tett közzé, hasonlóképp szarvas Gábor, Thewrewk Emil, Bánóczi József, mások. Mindez azonban – ide értve: a rokon értelmű szavakról megjelent elméleti tanulmányokat is – csak magnak tekinthető, amely akkoriban még nem tudott szárba szökkenni.

Hosszú és többrétű pedagógus pályámon nem kevésszer találkoztam a diákok megmosolyogtató elírásaival, tévedéseivel és tévesztéseivel. Gyűjteni kezdtem őket a dolgozatokból, az érettségi munkákból, a felvételi vizsgák anyagából. Aztán a mások által közzétetteket is csatoltam a szépen gyarapodó anyaghoz. A hibák sokfélesége a pedagógusokat szembesítheti tanításuk hiányosságaival; a tanulókat figyelmeztetheti a pontosabb gondolkodásra, kifejezésre, stílusra; az olvasónak néhány derűs percet adhat ebben a szomorúan kavargó világban. 

Arany János Tengeri Hantás című költeménye lehet allegória, hiszen átszelik a megszemélyesítések.

A groteszk egy nüánsz tragikus mivolta.

Ady kiábrándulása a Letészem a lantot, nyugodjék című versében van meg.

Kölcsey az Új Zrínyiászban írta meg a szabadságharcban követendő példát.

A hellenizmus terjesztői a görög tragédiaírók, például Homérosz.

Megjelent: Magyarország 1978/14: 23. o.

Vajon a Duna menti Nagy- és Kismaros helységnevek eredetüket tekintve azonosak-e a Maros folyó nevével? Természetesen – válaszolná erre száz megkérdezett közül kilencvenkilenc. Még a szakemberek közt is akadt, aki ugyanígy felelt a kérdésre, például egy 1971-ben megjelent helytörténeti munka szerzője. Holott a legújabb etimológiai kutatások szerint a Maros folyó még időszámításunk előtt egy görög szótól kapta a nevét, míg a Duna menti Marosok neve szláv – cseh vagy szlovák vagy szerb-horvát – eredetű. Minderről megbízható útmutatást közölnek az Akadémiai Kiadónál a közeljövőben megjelenő Földrajzi nevek etimológiai szótárának, Kiss Lajos munkájának megfelelő szócikkei.

A Maros folyó neve és Kismaros helynév eredete különböző!

Megjelent: Anyanyelv-pedagógia XVI. évfolyam 2023. 2. szám

Az anyanyelvi tudás egyik meghatározója a mentális lexikon. A mentális lexikon működése alapján aktív, passzív és éppen aktivált szókincset különítenek el a kutatók, attól függően, hogy a gyakran használt és könnyen előhívható, a ritkán használt, de jelentéstulajdonításra képes, esetleg az aktuális kommunikációs helyzetben használt kifejezések alkalmazásáról van-e szó (Gósy 2005; Csárdás–Bóna 2022). Az anyanyelvi nevelés kiemelt feladata a szókincsbővítés és a jelentéstulajdonítás, hiszen ezek hiányossága az egyén későbbi fejlődésében, oktatásában, nevelésében is maradandó problémákat eredményezhet. A szövegértés és a szövegalkotás – mint az alaptanterv által is minden anyanyelvi témakör bevezetésénél meghatározott és kiemelt fejlesztendő terület – szervesen épít a mentális lexikonra, a fejlesztése rendkívül fontos egészen kisgyermekkortól kezdve. Ennek legjobb módja a játékosság, a nem direkt tanulási forma. A szókincstesztek közül több (LAPP-teszt, Gardner-féle expresszív szókincsvizsgálat, Mill Hill szókincsteszt, Meixner-féle szókincsvizsgálat, Peabody szókincsvizsgálat) (Juhász–Radics 2019) a szókincs méretéről ad információt a tesztet elvégzők számára. Az anyanyelvi fejlesztő óráknak jó kiindulópontja lehet a korosztálynak megfelelő szókincsteszt elvégzése annak érdekében, hogy a pedagógus szembesüljön diákjai lexémaszintű tudásával, és ezt tervezetten fejleszthesse. A tudatosság, a megfelelő szintű célkitűzések a pedagógiai tervezési folyamat első és legfontosabb alappillérei, hiszen az előzetes tudást felmérve adódik lehetőség arra, hogy a tanítási órát hatékonyan megtervezhessük.

Hosszú és többrétű pedagógus pályámon nem kevésszer találkoztam a diákok megmosolyogtató elírásaival, tévedéseivel és tévesztéseivel. Gyűjteni kezdtem őket a dolgozatokból, az érettségi munkákból, a felvételi vizsgák anyagából. Aztán a mások által közzétetteket is csatoltam a szépen gyarapodó anyaghoz. A hibák sokfélesége a pedagógusokat szembesítheti tanításuk hiányosságaival; a tanulókat figyelmeztetheti a pontosabb gondolkodásra, kifejezésre, stílusra; az olvasónak néhány derűs percet adhat ebben a szomorúan kavargó világban. 

A mű főszereplője Anyegin, ezért szeret bele Tatjána.

Amikor kettesben vannak, Tatjána felocsúdik.

Anyegin és Lenszkij párviadalában a realizmus győzedelmeskedik a romantika fölött.

Anyegin nem egy gyilkos típus.

Lenszkij megérdemelte, amit kapott.

Tatjána levelet ír Anyeginnek, aki visszaír, ám ez nem teljesedik be.

Tatjána ismét találkozik Anyeginnel, aki előtt leplezi érzelmeit, ám megnyílik.

Anyegin ölni tudott volna, amikor meglátta, hogy Tatjána Lenszkijjel táncol.

Megjelent: Magyar Nőorvosok Lapja • 2017; 80: 234-235

Meglepődve olvastam a Magyar Nőorvosok Lapja főszerkesztőjének felkérését, hogy a terhes, várandós, állapotos stb. kifejezések eredetéről, helyes használatáról írjak. A kéziratok átnézésekor — írja a főszerkesztő — ugyanis kiderült, hogy ugyanarra az állapotra sokféle kifejezés létezik, és közülük nyelvi szempontból nem mindegyik helyes.

A kérdésről korábban Berényi Mihály [2] írt gondolatokat „Gyermekáldás vagy terhesség?” címmel; ezeket a Magyar Orvosi Nyelv hasábjain közöltük. Ebből idézek.

Elöljáróban idézzük fel, hogyan határozza meg a Magyar értelmező kéziszótár (2003) e két címszavunkat.

• Gyermekáldás: gyermek születése és megléte a családban.
• Terhesség: terhes (méhében magzatot viselő) nő állapota. Ezek szerint mind a kettő emberrel kapcsolatos. Vagy mégsem?

Gyermekáldás a fővárosi állatkert majomházában.

Ott szült a kismama? Annyit késtek a mentők?

Gyermekáldás a Vadasparkban.

Megszületett az erdész utóda? Nem.

Hármas gyermekáldás a perzsa leopárdoknál.

Hosszú és többrétű pedagógus pályámon nem kevésszer találkoztam a diákok megmosolyogtató elírásaival, tévedéseivel és tévesztéseivel. Gyűjteni kezdtem őket a dolgozatokból, az érettségi munkákból, a felvételi vizsgák anyagából. Aztán a mások által közzétetteket is csatoltam a szépen gyarapodó anyaghoz. A hibák sokfélesége a pedagógusokat szembesítheti tanításuk hiányosságaival; a tanulókat figyelmeztetheti a pontosabb gondolkodásra, kifejezésre, stílusra; az olvasónak néhány derűs percet adhat ebben a szomorúan kavargó világban. 

Minden irodalmi műnek az a lényege, hogy van egy gonosz és egy jó, illetve vannak semleges személyek.

Iokaszté nagyszerű nő volt, megérdemelte, hogy öngyilkos legyen.

Iokaszté megszüntette önmagát.

2 fiút és 2 leányt nemzett Iokaszté saját gyermekének, az egyik Iphigénia.

A hősnő elmondhatja, hogy saját anyám gyermekeket nemzett nekem.

Anyám és én, Oidipusz, a thébai mondakör tagjai vagyunk.

Oidipusz jelképesen megvakult.

Laiosz a bor mámorában megszegte ígéretét, ebből kifolyólag Iokaszté terhes lett.

Oidipusz bevallja, hogy anyját fokozatosan küldte a sírba.

A drámai homály mások munkájának keserves kíncseppjeiből származik.

Külföldön is, itthon is sokan vannak, akiket nem elégít ki a „halzsíros atyafiság” gondolata, s nem hajlandók tudomásul venni, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvek közé tartozik, hogy legközelebbi nyelvrokonaink a vogulok és az osztjákok, nyelvrokonaink a Szibériában zürjének, votjákok, cseremiszek, mordvinok, észtek, továbbá a finnek és a lappok. A finnugor rokonság elleni berzenkedés nem új. Alighogy megjelent Sajnovics János Demonstratiója, megszólaltak a tiltakozó hangok. Legismertebb talán Barcsay Ábrahám testőr-író (1742—1806) megnyilatkozása:

„Sajnovics jármától óvjuk nemzetünket,
Ki Lappóniából hurcolja nyelvünket!”

A finnugor rokonság hívei és ellenzői között hosszú ideig folyt a harc, de a múlt század végére befejeződtek az olykor heves csatározások. A tudományos életben nem volt tovább kérdéses, hogy a magyar nyelv finnugor eredetű. Ezt a megoldást azonban sokan máig sem fogadják el, „előkelőbb” rokonságot keresnek, nyelvünket rokonítják a baszkon és az etruszkon kezdve a héberen és az egyiptomin át az óperzsával és az angollal, a japánnal és az ógöröggel és még számos más nyelvvel. Napjainkban a sumer—magyar rokonság szószólói alkotják a legszervezettebb tábort. Itthon nem jutnak közlési lehetőséghez, de központjuk van Argentínában és az Egyesült Államokban, filiáléjuk Ausztráliában, híveik megtalálhatók más dél-amerikai államokban és Kanadában.

Sumer ékírásos tábla

Eredeti megjelenés: olvassbele.com, 2023. 07. 08.

Országh László eredetileg zömmel az 1970-es években publikált – és most újra kiadott – műveinek egyike a magyar szókészlet idegen eredetű, részben már jövevényszóvá is vált elemeinek a vizsgálatával foglalkozik. A másik kötet hosszabb-rövidebb írásokat tartalmaz, melyek eredetileg a Magyar Nyelvőr hasábjain jelentek meg. Az elmúlt közel fél évszázad alatt ezek nemcsak hogy nem veszítették el aktualitásukat, de napjainkban fokozott érdeklődésre tarthatnak számot. Vagyis újraközlésük igazi értékmentés.

A művek ismertetése előtt illik a szerzőről megemlékezni. Országh László (1907–1984) nevét a mai (pontosabban a tegnapi) generáció kiváló szótárainak borítójáról ismeri, még ha nem is forgatta naponta. (A mai generáció viszont csak elvétve használ nyomtatott szótárakat.)

Országh László a róla elnevezett díj plakettjén

A professzor a 20. század magyar tudományos világában a hazai anglisztikának és amerikanisztikának egyik meghatározó személyisége volt, de nem kizárólag ennek, hanem a magyar lexikológiának és a lexikográfiának is. Az egyik legismertebb nagy műve – főszerkesztőként – A magyar nyelv értelmező szótára hét kötete. Országh László egyaránt tekinthető nyelvésznek és irodalmárnak – számos angol és amerikai alkotót mutattak be írásai a hazai közönségnek –, életrajza, munkássága és műveinek listája természetesen megtalálható a Wikipédián.

Hosszú és többrétű pedagógus pályámon nem kevésszer találkoztam a diákok megmosolyogtató elírásaival, tévedéseivel és tévesztéseivel. Gyűjteni kezdtem őket a dolgozatokból, az érettségi munkákból, a felvételi vizsgák anyagából. Aztán a mások által közzétetteket is csatoltam a szépen gyarapodó anyaghoz. A hibák sokfélesége a pedagógusokat szembesítheti tanításuk hiányosságaival; a tanulókat figyelmeztetheti a pontosabb gondolkodásra, kifejezésre, stílusra; az olvasónak néhány derűs percet adhat ebben a szomorúan kavargó világban. 

Az antiutópia az utópia ellentéte, tehát egy valós, létező világ bemutatása.

Az antiutópia nem a tökéletességre, hanem az emberiességre törekszik.

Az antiutópia a világ végét megrajzoló műfaj.

Ellenutópia például: Marx: Tőke.

Az ellenutópia ellenséges megnyilvánulás.

Az antiutópiát a rossz világnézetekről alkották, például: Horatius: Munkák és napok.

Az antiutópia kapitalista egyenlőséget hirdető utópia.

A pozitivizmus XX. századi filozófiai irányzat, mely szerint csak a kiválasztottak és a szentek érhetnek el valamit az életben, nekik sikerük lesz.