Szeptember hónapban született neves magyar nyelvészek, szótárírók életrajzai a "tovább olvasom" gombra kattintva olvashatók.

A nyelv szavai nincsenek kőbe vésve, jönnek-mennek.

Sokaknak nehezen esik le a tantusz. Az egér akkor most rágcsáló vagy a számítógép tartozéka? A kukac a földben él vagy a billentyűzeten van? Közeleg a nemzedékek közötti kommunikációs szakadék.

Kiss Gábort, a TINTA Könyvkiadó szótárszerkesztőjét kérdeztük az új és a régi szavakról.

Az augusztus 20-i, Szent István ünnep alkalmából a TINTA Könyvkiadó közreadja az István név leírását A keresztnevek enciklopédiájából (szerzők: Fercsik Erzsébet, Raátz Judit).

István
A név eredete: Görög eredetű. Alapja a sztéphanosz szó, amelynek jelentése ’koszorú’, ’virágkoszorú’. A nevek egyik gyakori típusát képviseli: költői névnek vagy kívánságnévnek tekinthetjük. A görög nevek általában latin (Stephanus) vagy szláv (Stefán) közvetítéssel jutottak el hozzánk. De a német Stephan alaknak is része volt a régi magyar Estefán / Istefán név kialakulásában, amelyből a mai István létrejött. A Stephanus, Stefanus, Stepanus névalak írásbeli előfordulására már a XI. század első éveiből vannak adatok, majd a későbbiekben a Stephan, Stepan, Stefan forma is egyre gyakrabban felbukkan az oklevelekben.

Kérsz két kiló almát a piacon, és nem is gondolsz rá, hogy az alma szót már több ezer évvel ezelőtt használták a magyarok. Rágcsálod a mogyorós csokoládét, és sejtelmed sincs róla, hogy mogyoró szavunk összefügg a tyúktojás jelentésű tikmony nyelvjárási szóval. Hámozod a narancsot, és nem gondolsz rá, hogy a narancs szó több ezer kilométerre tőlünk, valahol keleten született meg. Hallottál az elmúlt évek nagy focistájáról, Füge Lajosról? És ha úgy mondom, Luis Figo? Merthogy az olasz figo szó magyarul fügét jelent.

A képre kattintva megjelenik az album, ahol a gyümölcsök képei mellett olvashatók az eredetük is!

Mint tudjátok, szeretek antikváriumokban nézelődni. Erre a legjobb terep a Múzeum körút, hiszen ott szép sorjában tán tíz antikvárium is kínálja a portékáját. Mindig a kirakatot veszem szemügyre először, mert arra gondolok, hogy a profi antikváriusok csak tudják, hogy milyen csemegével és ritkasággal kell becsalogatni a vásárlót a boltba. Egy hónappal ezelőtt földbe gyökerezett a lában az egyik kirakatüveg előtt. Megpillantottam egy olyan történelmi arcképcsarnokot, amely a magyar uralkodókat, királyokat ábrázolta. Magyarország fellendülésének korában, a millennium évében, 1896-ban adták ki.

Néhány évvel ezelőtt megkérdezte tőlem egy kisiskolás gyermek, hogy mi a szótár. Természetesen rávágtam, hogy a szavak tára. Aztán elgondolkodtam, igen-igen, de ennél azért sokkal több.

Augusztus hónapban született neves magyar nyelvészek, szótárírók életrajzai a "tovább olvasom" gombra kattintva olvashatók.

A nyelvet, mely eleven, folyton változó és fejlődő folyamat, sohasem lehet véglegesen „rendbe hozni”, kisöpörni és fényesre kefélni. (Pár szó a nyelvújításhoz)

*

A nyelvtisztításnak van határa: a mindenkori lehetőség és ízlés, de a nyelvpiszkításnak nincs határa: az végtelen, mint a pongyolaság és az ízléstelenség. (A nyelvművelő Kosztolányi)

*