Az előző két bejegyzésben cukrászsütemények és a levesek neveit vizsgáltuk. Főételeket, köreteket és salátákat is gyakran neveztek el híres személyiségekről. Ilyen ételeknél a személynevek egy része az étel alkotóját jelzi, de a vendéglősökről, szakácsokról, cukrászokról nevet kapott ételek egy részéről is vitatható, hogy ők alkották-e az ételt, vagy csak róluk nevezték el. Az alkalmazott több tucatnyi személynév között ínyencek, államférfiak, hadvezérek, írók, zeneszerzők, művészek, arisztokraták szerepelnek.

A személyekről vett ételnevek döntő többsége a magyar gasztronómiában pontosan meg nem határozható időben, valamikor a XIX. század második fele és a XX. század közepe között keletkezett. Dobos C. József 1881-ben kiadott szakácskönyvében már említett Batthyányi (sic!), Csekonics, Károlyi, Pálffy, Szapáry, Széchényi (sic!), Zichy módon készített ételeket. Ami a nagy magyarokat illeti, Szent Istvánról (970 körül–1038) nevezték el a Szent István módra készült áttört burgonyagolyót, ami hús- és halételek körete. Nyilvánvaló, hogy a Hunyadi töltött rostélyos nevét Hunyadi Jánosról (1385–1456) kapta, de nem tudni mikor és ki alkotta. Hunyadinak egyébként „Több étel viseli a nevét, pl. töltött tojás hidegen, torta, szarvasszeletek”. A Zrínyi család valamely tagjáról kapta nevét a Zrínyi módra készült tojáslepény. Megfejthetetlen az is, hogy a borjúbordák Bethlen módra nevű étel az iktári vagy bethleni Bethlen család mely tagjáról kapta nevét. Az is csak valószínű, hogy a szarvascímer Bocskai módra a történelmi famíliából Bocskai Istvánról (1557–1606) lett elnevezve. Nyilvánvalóan Thököly Imréről (1657–1705) nevezték el a Thököly-koktélt.

Gróf Hadik András (1710–1790) tábornagy, fővezér, hadtörténetíró emlékét őrzi a bevert tojás Hadik módra és a libamájszeletek Hadik módon. Nem tudni, hogy a báró, majd gróf Nádasdyak melyikéről kapta nevét a Nádasdy-gombóc és a Nádasdy módra készült juhászpecsenye. A főnemesi Pálffy család valamely tagjáról, talán Pálffy Jánosról (1664–1751) lett elnevezve a Pálffy-rostélyos, Azt sem tudni, hogy a Károlyi grófok kiterjedt családjából ki volt a Károlyi-saláta névadója. Szakál László szerint Károlyi Mihályról (1875–1955) lett elnevezve a leves tojással, gróf Károlyi módon készítve, a Károlyi-káposzta, az említett Károlyi-saláta és a Károlyi-szeletek. A Wesselényi családból valószínűleg báró Wesselényi Miklós (1796–1850) emlékét őrzi a Wesselényi-karéj.

Az Esterházy-rostélyost egyesek Esterházy Miklós József hercegtől (1714–1790), mások Esterházy Pál Antal (1786–1866) hercegtől származtatják, megint mások szkpetikusak a névadó személyét illetően. Az Esterházy-rostélyos plebejusabb szellemű étlapokon fertődi rostélyos néven is szerepelt. Erdei Ferenc népies szakácskönyvében lényeges szociolingvisztikai vagy pragmatikai különbségre hívta fel a figyelmet: a rostélyos szó szerint rostélyon (és nem mondjuk nyárson vagy bográcsban) sütött húst jelent. „A konyhai-vendéglői rostélyos egészen más valami, az nem sütési módot jelent, hanem a marha egy bizonyos húsrészét (azt, ami a sertésnél a hosszúkaraj)” – magyarázta Erdei. Tehát marhahúsnál nagyjából a hátszín megfelelője.

A legutóbbi bejegyzésben híres személyekről elnevezett cukrászsütemények nevének eredetét vizsgáltuk – most ugyanezt tesszük, csak épp híres névadókhoz köthető leveseket veszünk sorra. Lássunk is hozzá!

A Jókai-bableves tarkababból, füstölt sertéscsülökkel, kolbásszal, csipetkével, tejföllel készült leveskülönlegesség. Jókai Mór (1825–1904) „füstölt (szopós) malac körmével szerette a bablevest, de egyrészt hol van ma ilyen, másrészt nem tudhatjuk, ki, melyik üzletben, mikor nevezte el a levest az íróról”. Jókai feleségéről, Laborfalvy Róza (1817–1886) színésznőről nevezték el a húsleves Laborfalvy Róza módra nevű fogást.

Az Újházi-leves avagy Újházi-tyúkleves Újházi (egyes forrásokban Újházy) Edéről (1844–1915), a neves színészről elnevezett, de nem általa kreált étel. Csirkehúsból (a legigazibb vén kakasból) készül, sok, nagyon finomra metélt tésztával, és a leveszöldségeken kívül gombával, zöldborsóval, kelvirággal, csirággal tálalva. Ecetes tormát külön adnak mellé. A Krúdy Gyula és Nagy Endre által többször is megírt eredetlegenda szerint Újházi a Wampetits (a későbbi Gundel) vendéglő séfjével együtt alakította ki, s a Nemzeti Színházzal szomszédos Pannónia Szállóban (Bp. VII. Rákóczi út 5.) is gyakran fogyasztotta. A Mesternek titulált Újházi szerepelt a század elején, majd az 1930-as években is Gottschlig Ágoston likőrkülönlegesség-gyárának, majd ennek cégutódjának hírdetőplakátján, kezében pohárkával, előtte a Gottschlig-rum jellegzetes üvegével, ezzel a felirattal: Marha, mondja a Mester, / Igyál Gottschlig-rumot!.

A Pethes-leves húsleves csontvelővel, egy szelet marhafartővel, zöldséggel, snittlinggel (metélőhagymával), finommetélttel; külön pirítóssal (tószttal) és ecetes tormával tálalva. Névadója Pethes Imre (1864–1924) színész, a Vígszínház, majd a Nemzeti Színház tagja, aki szívesen látogatta a vendéglőket. A Pethes-levest az ő halála után kreálták: Tarján Vilmos (1881–1947) újságíró és színházigazgató, a New York akkori bérlője, fiától, Pethes Sándortól kért engedélyt az elnevezésre.

Igényesebb nyelvközösségekben léteznek nyelvtörők, nyelvgyötrők, azaz olyan szavak, mondatok, amelyek arra hivatottak, hogy a helyes kiejtést kialakítsák, illetve karbantartsák.

A legegyszerűbbek közvetlenül a nyelvelsajátítás végén jelentkeznek. A magyarban például a rendkívül ritka szókezdő ty miatt érdekes a Szemétdombon kakas, szemétdombon tyúk mondóka, mivel a nyelvelsajátítás egy szakaszában hibásan, még mint Szemétdombon kakas, szemétdombon csúk realizálódhat. Ehhez hasonló a még mindig óvodás szintű Mit sütsz kis szűcs? Sós húst sütsz kis szűcs? (Vargha 1962: 69, Lukácsy 1974: 38, Grétsy 1974: 242). Továbbfejlesztett változat a Tán szusiszószos sós húst sütsz kis szűcs? Végső soron a nyelvtörőkhöz sorolhatók a bizonyos hangok begyakorlását célzó mondókák, például Répa, retek, mogyoró, korán reggel ritkán rikkant a rigó és Gyere, Gyuri, Győrbe, a gyufagyárba, gyertyát gyújtsunk!

Haladóbb szinten a nyelvtörők “olyan szavak és mondatok, amelyeket a groteszk tartalom, a mássalhangzó torlódás, a szokatlan alliteráció, az idegen mássalhangzók találkozása miatt nehéz gyorsan vagy többször egymás után kimondani” (Lukácsy 1974: 35).

Az alábbiakban személyekről elnevezett cukrászdai süteményeket veszünk sorra.

Több kivételtől (Kugler, Dobos, Gerbaud, Gundel, Kedvessy, Rákóczi, Suhajda stb.) eltekintve a megnevezésükben személynevet tartalmazó ételek nevüket nem az alkotó személyéről kapták. Sok közöttük a tiszteletből adott fantázia-ételnév, s gyakran akkor viselik híres emberek nevét, ha azoknak kedvencei voltak. Viszonylag ritkán, s talán csak egyes cukrászkészítmények esetében fordul elő, hogy a tulajdonnévből köznév vált. Ilyen például a sacher nevű nemzetközi hírű bécsi tortakülönlegesség, melyet állítólag Franz Sacher, Metternich herceg szakácsa 1838-ban készített először. Van olyan vélemény is, mely szerint a Sacher-torta megalkotója Eduard Sacher (1830–1892) volt.

Nyilvánvalóan egy Magdolnáról (francia Madeleine) nevezték el az illata révén Marcel Proust által halhatatlanná tett madeleine (általában többesben: madeleines) nevű süteményt, de több eredetlegendája is van.

Magyar vonatkozású érdekesség, mégpedig süteménykülönlegesség az indiáner vagy indusfánk: tejszínhabbal töltött csokoládéfánk. A bécsi Theater an der Wien XIX. századvégi intendánsa, a magyar Pálffy Ferdinánd gróf készíttette szakácsával, amikor egy indus művész lépett fel. Ezzel lepte meg a színház látogatóit.

A dobostorta összetétele: öt darab piskótalap közé betöltött könnyű csokoládékrém, amelynek tetejére olvasztott cukorból készült karamell-lap kerül, ami a tortának jellegzetes külsőt biztosít. Dobos C. (Károly) József (1847–1924) szakács, csemegekereskedő, vendéglős, szakíró, régi magyar szakácsdinasztia leszármazottjának alkotása. Az ő csemegeüzletében 1884-ben hozták forgalomba, több változatban elterjedt, vidéki falvakban is régóta ismert.

Tárgy? Szellemi produktum? Kultikus betűhalmaz? Áru? Papír? Parancs? Gyógyszer? Miért érezték a legnagyobb művészek, hogy megfessék, hogy vértanúk, szentek attribútumaként jelölőként feltüntessék? Miért festették le az álmodozó, unatkozó hölgyeket kezükben könyvvel? Mi a könyv titka? A tudás? A recept? A boldogság nyitja? Az örök nagy igazság?

Micsoda hatalmas távolságok: ábécéskönyv-panaszkönyv, tankönyv-daloskönyv.

Micsoda közelségek: meséskönyv-olvasókönyv, parancskönyv-törvénykönyv.

KÖNYV: jutalomkönyv, tankönyv, telefonkönyv, adókönyv, másolókönyv, olvasókönyv, forgatókönyv, iktatókönyv, főkönyv, adófőkönyv, jegyzőkönyv, népkönyv, raktárkönyv, leltárkönyv, pénztárkönyv, szerkönyv, gyógyszerkönyv, lakbérkönyv, vezérkönyv, nótáskönyv, szertartáskönyv, szakácskönyv, parancskönyv, énekeskönyv, verseskönyv, ábécéskönyv, meséskönyv, daloskönyv, zsoltároskönyv, jóskönyv, törzskönyv, vázlatkönyv, történelemkönyv, takarékbetétkönyv, évkönyv, nyelvkönyv, osztálykönyv, törvénykönyv, panaszkönyv, füvészkönyv.

Giorgione da Castelfranco Olvasó Mária gyermekével

Francois Boucher Madame de Pompadour

El Greco: Szent Péter és Szent Pál

Friedrich Von Amerling Álomba merülve

  A vérszívó szúnyog az agresszivitás szimbóluma, kedvelt élettere, a mocsár pedig a tudattalané. Külön a kínaiaknál a szúnyog (wén) homonímia (szavak egyalakúsága) révén a kultúra (szintén wén) jelképe.

  Ami a szúnyogfélék (Culicidae) családját illeti, lárváik sekély vizekben fejlődnek. A nőstények vérszívóak, így a szúnyogok között legkellemetlenebb csípő szúnyogoké (Aëdes spp., különösen a gyötrő szúnyogé, Aëdes vexans), a foltos szúnyogé (Culex modestus). A legismertebb szúnyog a dalos szúnyog (Culex pipiens), de ez madárvérrel táplálkozik, ritkán száll emberre.

  Az Ószövetségben a szúnyogok az egyiptomi csapások sorában szerepelnek, mint harmadik csapás embert és állatot ellepnek (Kiv 8,12–14). Útálatos, tisztátalan rovarok (Lev 11,23, Zsolt 105,31), tőlük védték a zsidók az italt (Mt 23,24). Az Újszövetségben Jézus szemére veti a farizeusoknak, hogy vak vezetők: a szúnyogot kiszűrik, a tevét meg lenyelik (Mt 23,24); azaz: kis dolgokban aggályosan pontosak, elemi kötelességeiket viszont elmulasztják.

A TINTA Könyvkiadóban valljuk, hogy a szó az élet tükre. Kimondom ezeket a szavakat: kaftán, minaret, dzsámi, turbán és rögtön az oszmán-török korban érzem magam. A nyelvben ma is születnek és halnak meg szavak. Ezért fontosak a régi és az új szavak szótárai. A retró kornak, az 1960-as, 1970-es éveknek is megvannak a tipikus szavai: békekölcsön, építőtábor, táncdalfesztivál, kommunista szombat, lódenkabát, bambi. Tudjuk, hogy akik most fiatalok, azok számára idegenül csengenek ezek a fogalmak, de mi, akik benne éltünk a korban, nekünk vérünkben vannak. Hogyan tudnánk elmagyarázni pl. a valutalap szó lényegét. Tán egy oldal sem lenne elég a pontos leíráshoz és a magyarázathoz. Szerencsére, tudva, hogy a szavak korfestők, a TINTA Könyvkiadó számára Burget Lajos szótárba foglalta a retró szavakat. A Retró szótár először 2006-ban jelent meg nagy médiavisszhang közepette. Most, hogy az Újbuda TV a közelmúltban forgatott a TINTA Könyvkiadóban, előszedtünk néhány relikviát és házi retró múzeumot rögtönöztünk a felvételre. A fényképeket ott készítettük.

No, ki emlékszik még a fényképeken bemutatott tárgyakra?

A TINTA Könyvkiadó a régi és új szavakat ezekben a kiadványokban leltározta: Retró szótár, Új szavak szótára I., Új szavak szótára II., Régi szavak szótára.

A tényleg világszínvonalú Sokol rádió. (És háttérben egy tintásüveg húzódik meg.)

No és itt a valutalap. Nagymamák, nagypapák, tessék elmagyarázni az unokáknak, hogy mi is volt ez.

A retrók retrója: a Kinizsi sör, 4 Ft.

A TINTA Könyvkiadó néhány éve jelentette meg Szemeid szép ragyogása című, régi magyar szerelmes verseket tartalmazó gyűjteményes kötetét. Akkor a kiadónak sikerült megnyernie Macskássy Izolda festőművésznőt a költemények illusztrálására, így a könyvben a művésznőnek 32 színes, selyemre festett-rajzolt alkotásának másolata látható.

A szerelmes versek mellett a szép és látványos képeknek köszönhetően a Szemeid szép ragyogása albumnak nagy siker volt, mára az utolsó példány is elfogyott. Szerencsére a kötet készítésekor Macskássy Izolda művésznő képeiből a nyomda korlátozott példányban készített önálló reprodukciókat is.

Most, a világtendenciával haladva, Valentin-nap alkalmából blogunkon közreadunk az említett kötetből 7 alkotást.

Macskássy Izolda alkotása. A kép hátulján a következő vers olvasható:

Balassi Bálint: Hogy Juliára talála, így köszöne néki

1
Ez világ sem kell már nékem
Nálad nélkül, szép szerelmem,
Ki állasz most énmellettem;
Egészséggel, édes lelkem!

2
Én bús szívem vidámsága,
Lelkem édes kívánsága,
Te vagy minden boldogsága,
Véled Isten áldomása.

3
Én drágalátos palotám,
Jó illatú, piros rózsám,
Gyönyörű szép kis violám,
Élj sokáig, szép Juliám!

4
Feltámada napom fénye,
Szemüldek fekete széne,
Két szemem világos fénye,
Élj, élj, életem reménye!

5
Szerelmedben meggyúlt szívem
Csak tégedet óhajt lelkem,
Én szívem, lelkem, szerelmem,
Idvöz légy, én fejedelmem!

6
Juliámra hogy találék,
Örömemben így köszenék,
Térdet-fejet néki hajték,
Kin ő csak elmosolyodék.