Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

CITROMFŰ - Melissa officinalis

Íme egy sokoldalúan felhasználható gyógynövény, melyet kertünkbe ültetve vagy balkonládában is termeszthetünk.

(Képek forrása a Google)


Fűrészes levelű, halványsárga ajakos virágú, erdei gyógynövény. A méhek szeretik ezt az illatos növényt, ez magyarázza a Melissa nemzetség nevét (görög meli 'méz' > melissza 'mézelő').

Levele a konyhában is használatos; apróra vágva salátába, halhoz fehér mártásba, majonézbe, savanyúkáposztába téve, pácolt heringhez, baromfihoz, disznóhúshoz adva igen jó ízjavító. De gyümölcssalátába, gyümölcslevesbe, zselébe, likőrbe is tehetjük.

Tovább olvasom

Wekerle Sándor V. könyvtári állománygyarapítási pályázat 2015.

A TINTA Könyvkiadó pályázatot ír ki könyvtárak állományának bővítésére, szótárállományának gyarapítására 50%-os kedvezményes pályázati áron

A pályázat célja
A magyarországi könyvtárak ellátása a magyar nyelv új, korszerű szótáraival. A közelmúltban végzett reprezentatív felmérés eredménye azt mutatja, hogy a hazai könyvtárak túlnyomó részében sajnálatos módon csak több évtizedes, elavult magyar szótárak találhatók. Ezek a régi, korszerűtlen szótárak nem tükrözik szókincsében gyorsan változó nyelvünk mai állapotát, alkalmatlanok az anyanyelvi kompetencia hatékony fejlesztésére. A TINTA Könyvkiadó, mint a magyar egynyelvű szótárak legnagyobb kiadója, átérezve felelősségét pályázatot ír ki, hogy a magyar könyvtárakban széles körben elérhetőek legyenek a magyar nyelv mai állapotát leíró új szótárak. A TINTA Könyvkiadó szótárai közül többet a Magyar Tudományos Akadémia Szótári Munkabizottsága a Kiváló Magyar Szótár díjjal tüntetett ki.

wekerle-sandor-konyvtari-allomanygyarapitasi-palyazat-2015.jpg


A részletes pályázati felhívás és az adatlap letölthető innen

Tovább olvasom

Már nem csupán költészet, még nem egészen színház

Mi is az a Slam Poetry?

Hazánkban körülbelül 2006 óta sejtik, mit is takar ez a fogalom, napjainkra pedig szinte minden második alternatív, botcsinálta versfaragó-rapper-művész fiatal slammernek tekinti magát.

slam1.jpg

 A műfaj felkapott lett, kilépett a névtelenség homályából.

Hogy szakszerűen, miképp lehetne megfogalmazni a slam poetry jelentését, arra drága wikipédiánk egy kissé leegyszerűsített, ám mindenki számára érthető leírást tett közzé:

„A slam poetry egy olyan alulról szerveződő esemény, ahol a résztvevők saját verseiket, műveiket előadják pár percben, és ezek után értékelik egymást. Általában numerikus értékelést használnak, mint például a nullától tízig terjedő skála. Célja egymás szórakoztatása, kisebb hírnév szerzése, elgondolkodtatás.”

Nos, ez helytálló, viszont a slam mégis túlmutat ezen. Általában- ha csak nem komolyabb versenyekről van szó-, bárki jelentkezhet. Ez a definíció azt az alkalmat és helyet jelöli, ahol elhangzik egy-egy költemény. De ezen az alkalmon elhangzó versek összességét és magát a műfajt is jelenti a slam poetry szó.

Tovább olvasom
Címkék: slam poetry

Szleng-sztori a pincekávézóból

Néhány éve történt, egy hangulatos, füstös pincekávézóban, hogy a téglafalnak támasztott könyvespolcon felfedeztem egy idős, dohos szagú kis könyvet. Ahogy lapozgatni kezdtem, kiderült róla, hogy nagyjából húsz éves (talán több is volt), és az akkori szleng divatos szavait foglalja össze, fordítja embernyelvre. Olyan érdekes, sosem hallott sok cifra szóval ismerkedtem meg a kis szlengszótárnak köszönhetően, mint a krapancsák, a bűzropi, ami más szóval bláz vagy koporsószeg, csak hogy néhányat említsek. Elgondolkodtatott: vajon tényleg használták egy időben ezeket a szavakat, vajon megtörtént, hogy valamikor egy csapatnyi tini az iskola mögött bagózott, olyan természetességgel beszélgetve szlengül, mintha nem is lehetne másképp, mikor valaki azt mondta, „Héj Gyuri, adjál már egy koporsószeget, légy oly szíves!”?

szlengsszotar.jpg

Tovább olvasom

Lesz-e kétszáz év múlva az e-könyvolvasóknak múzeuma?

Látogatás a sárospataki könyvtárban

Augusztus elején Széphalmon jártam a Magyar Nyelv Múzeumában, de most nem is erről a szép élményről szeretnék írni, hanem arról, hogy visszafelé jövet megtekintettük a híres sárospataki könyvtárat. (Hivatalos neve: Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Nagykönyvtár.)

04_1.jpg

Kicsit bosszúsan indult a könyvtárlátogatás, mert nehezen találtuk meg. Persze, ha már ez ember egyszer felfedezte, hogy hol is van a cél, akkor másodjára már könnyebben találna oda. Mint a református kollégium udvarán a tájékoztató tábla hirdeti, minden órában indul csoport. Még bőven volt időnk, hát a trópusi melegben a közelben lévő cukrászdában megittunk egy kólát. Aztán ücsörgés (nem szürcsölés!) közben megláttam, hogy pont szemben van egy könyvesbolt, fizettünk, aztán gyorsan át is mentünk a könyvesboltba terepszemlére. Sajnos, egyetlen TINTA könyvet vagy szótárt sem találtam, az amúgy nem túl nagy boltban. Hát mit mondjak, elszomorodtam. Indultunk vissza a könyvtárhoz, mert közelgett az "egész óra". Megvásároltuk a nem túl drága belépőt, és mint kétszemélyes csoport, elsétáltunk az első emeleti könyvtár nagy vasajtajához. Mint megtudtuk tűzvédelmi szempontok miatt is van a vasajtó. Belépve szép nagy, hosszúkás könyvtárterembe jutottunk. Körben polcok, régi és újabb könyvekkel. A galériával együtt sem túl magas teremnek a tetejét két sorba rendezett oszlopok tartják. Meglepetten hallgattuk, hogy a mennyezet lapos, csak a festő ügyes ecsetje varázsolta oda látványnak a kupolát.

Tovább olvasom

A nyelv szavai nincsenek kőbe vésve

A nyelv szavai nincsenek kőbe vésve, jönnek-mennek.

Sokaknak nehezen esik le a tantusz. Az egér akkor most rágcsáló vagy a számítógép tartozéka? A kukac a földben él vagy a billentyűzeten van? Közeleg a nemzedékek közötti kommunikációs szakadék.

kissgabor_01.jpg
Kiss Gábort, a TINTA Könyvkiadó szótárszerkesztőjét kérdeztük az új és a régi szavakról.

Tovább olvasom

István = virágkoszorú

Az augusztus 20-i, Szent István ünnep alkalmából a TINTA Könyvkiadó közreadja az István név leírását A keresztnevek enciklopédiájából (szerzők: Fercsik Erzsébet, Raátz Judit).

István
A név eredete: Görög eredetű. Alapja a sztéphanosz szó, amelynek jelentése ’koszorú’, ’virágkoszorú’. A nevek egyik gyakori típusát képviseli: költői névnek vagy kívánságnévnek tekinthetjük. A görög nevek általában latin (Stephanus) vagy szláv (Stefán) közvetítéssel jutottak el hozzánk. De a német Stephan alaknak is része volt a régi magyar Estefán / Istefán név kialakulásában, amelyből a mai István létrejött. A Stephanus, Stefanus, Stepanus névalak írásbeli előfordulására már a XI. század első éveiből vannak adatok, majd a későbbiekben a Stephan, Stepan, Stefan forma is egyre gyakrabban felbukkan az oklevelekben.

istvan_kiraly.jpg

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása