A TINTA Könyvkiadónak Albertfalván van a szerkesztőségi irodája és székhelye. A kiadó vezetője, Kiss Gábor is ezer szállal kötődik Albertfalvához. Albertfalva Mária Terézia Krisztina lányának a férjéről, Albert Kázmér hercegről kapta a nevét. A névadó Albert Kázmér herceg 200 éve, 1822. február 10-én hunyt el. Kiss Lajos nyelvész akadémikus Albert Kázmér hercegről szóló írásával tisztelgünk emléke előtt.

1738. július 11-én Drezdától északra a Moritzburg nevű fejedelmi vadászkastélyban megszületett a Wettin német uralkodócsaládból származó II. Ágost Frigyes (1696–1763) szász választófejedelem és lengyel király fiatalabb fia. A keresztségben az Albert Kázmér Ágost nevet nyerte. Dióhéjba szorított életrajza a következő. 1759-ben belépett az osztrák hadseregbe, s hamarosan tábornok lett. Feleségül vette Mária Krisztina főhercegnőt (1742–1798), Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc István leányát. Házasságával elnyerte a tescheni hercegséget Osztrák-Sziléziában. Betöltetlenül hagyva Magyarország nádorának tisztségét, Mária Terézia Magyarország helytartójává nevezte ki (1765–1780). Pozsonyban és Budán fényes udvart tartott. 1780-tól 1792-ig Osztrák-Németalföld (Belgium) helytartója volt. 1794-ben birodalmi tábornaggyá nevezték ki. 1795-ben visszavonult a közélettől, s ettől fogva Bécsben élt. Feleségének, aki 1798. június 24-én gyermektelenül halt meg, az augusztinusok bécsi templomában (Augustinerkirche. Bécs I. Augustinerstraße 7.) a kor legjelentősebb szobrásza, az olasz Antonio Canova által pompás, piramis alakú síremléket állíttatott. Nyolcvannegyedik életévében, 1822. február 10-én halt meg Bécsben. (Életútját, tevékenységét részletesen tárgyalja Alfred Vinevot: Herzog Albrecht Kasimir von Sachsen-Teschen als Reichsfeldmarschall. 1–2. Wien, 1864–1866 és Mahler: Herzog Albrecht Kasimir von Sachsen-Teschen. Wien, 1894. Feleségéről is szól monográfia: Adam Wolf: Marie Christine, Erzherzogin von Österreich. 1–2. Wien, 1863.)

Albert herceg portréja

Kortörténeti, de személyiség-lélektani szempontból is meghatározó fontosságúak azok a szavak, amelyekkel a felvilágosult Mária Terézia tudomására hozta kedves leánya, Mária Krisztina férjének, Albert Kázmér Ágost hercegnek, 1765-től magyarországi helytartójának uralkodói hitvallását: „Mindig szerettem a magyar nemzetet, mert ez a mi közös boldogságunk bázisa.” (Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar történet. IV. kötet. Írta Szekfű Gyula. Budapest, 1935. 506.) Kioktatta helytartói teendőire: „nem akarok mást, mint az állam javát”, s ebben segítse őt Albert herceg és felesége azzal, hogy Pozsonyban és Budán minden társadalmi osztályhoz barátságos legyen és kedvüket megnyerje. Nagy ünnepeken felváltva más és más templomba menjenek, hogy minél több papnak legyen öröme jelenlétükből; ebédhez az udvartartás tagjain kívül hívják meg a kisebbrendűeket is, mert Magyarországon nagy számmal van a kisnemesség, közötte pedig sok a hű ember, akiket meg kell becsülni; a budai udvartartásban állandóan tartsanak a nemesek számára második asztalt; a főurakat, katonai, polgári és egyházi hatóságok fejeit ne mellőzzék, ezekhez kertjükbe vagy birtokukra is elmehetnek, de különben a városban a királyi palotán kívül ne étkezzenek. Időnként tartsanak nagy fogadást vagy »cercle«‑t, melyre el ne felejtsék a kisnemességet is meghívni, csakhogy ezt ne engedjék kártyázni, s amikor a főurak a termekben kártyához ülnek, a kisnemesek a külső szobákban tartózkodjanak. A helytartó és a felesége mindenkivel ismerkedjék meg, kérvényeket mindenkitől vegyen át, az egyes emberek jelentőségéről a melléjük adott Kempelen tanácsos fogja őket tájékoztatni, s különben a főhercegnő gyakorolja magát szorgalmasan a latin és magyar nyelvben, hogy „az emberekkel legalább néhány szót válthasson.” (Idézett munka 4: 506–507.) A magyarországi viszonyokban teljesen otthonos, a helytartói pár mellé bizalmi állásba rendelt Kempelen tanácsos nem volt más, mint a híres Kempelen Farkas (1734–1804), a sokoldalú tudós és feltaláló, akinek nevéhez egyebek között egy beszédutánzó gép és egy sakkozó gép feltalálása, valamint a budai várban levő karmelita templom Várszínházzá való átalakítása fűződik.

Albertfalvának és nevének keletkezéstörténetét a ráckevei uradalom birtoklástörténete felől közelíthetjük meg. Az uradalmat 1722-ben a törökök felett fényes diadalokat arató Savoyai Jenő herceg vásárolta meg. Halála után III. Károly özvegyének, Erzsébetnek lett a birtoka. Erzsébet halálát követően Mária Terézia magának tartotta fenn az uradalmat, és kezelését a magyar kamarára bízta. 1780-ban a királynő leánya, Mária Krisztina lett a birtokos. A főhercegnőnek 1798-ban bekövetkezett halála után az uradalom férjének, Albert Kázmér Ágost hercegnek a kezére került, majd ennek halála után visszaszállt a királyi családra. A ráckevei uradalom tartozéka volt a Duna jobb partján elterülő Promontor (későbbi nevén Budafok) is. A XIX. század elején elhatározták a promontori zsellértelep északi irányban való bővítését. Ezért 1819-ben a birtokos Albert Kázmér Ágost herceg 50 házhelyet jelölt ki ezen a területen. Az első telepesek római katolikus vallású birodalmi németek voltak, akik főképpen a műasztalos ipart honosították meg.

Mária Terézia portréja

A kialakuló, még csak egy főutcából álló falu 1828-ban elszakadt anyaközségétől, Promontortól, és önálló helységgé vált. Albert Kázmér Ágost 1822. évi halála után a falut az ő emlékére magyarul Albertfalvá-nak, németül Sachsenfeld-nek (tulajdonképpen: ’Szászmező’) nevezték el. A település önállósága 1950. január 1-jével szűnt meg. Azóta Budapest főváros XI. kerületének délkeleti városrészét jelöli az Albertfalva név.

A teljesség kedvéért megemlítem, hogy a történelmi Magyarországon a Promontortól önállósult Albertfalván kívül két másik helység is viselte ezt a nevet. Az egyik a dél-baranyai Drávaszögben levő Pélmonostortól (Beli manastir) délkeletre fekszik; 1814-ben alapították Albertsdorf néven, amelyet később a magyar Abertfalva ~ Albertfalu névalak váltott fel. Ma Horvátországnak szerb megszállás alatti falva Grabovac (tulajdonképpen: ’Gyertyános’) néven. A másik Albertfalva 1828-ban tűnt fel valahol Torontál megyében. További sorsa ismeretlen.

Albert Kázmér Ágost értékes tevékenységet fejtett ki Moson vármegyében is. Modernizálta a magyaróvári uradalmat, amely felesége, Mária Krisztina főhercegnő hozományaként került birtokába. 1818-ban Bécsben kelt alapítólevelével Magyaróváron magán gazdasági tanintézetet létesített, amelynek minden költségét ő viselte, de amely mindenki számára nyitva állott. Az oktatás részben latin, utóbb német nyelven folyt. A magyar kormány 1869-ben vette át az intézetet m. kir. gazdasági felsőbb tanintézet néven, amely 1874-ben m. kir. gazdasági akadémia címet kapott. Az 1884–85. tanévtől fogva a tanítási nyelv kizárólagosan a magyar lett. Az iskola mai jogutódja a Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kara (Mosonmagyaróvár, Vár u. 2.).

A Moson megyei Féltorony (Trianon óta Halbturn, Ausztria) belterületétől keletre a XIX. század első felében egy uradalmi major települt, amely a birtokos Albert Kázmér Ágost herceg tiszteletére és emlékére a német Albrecht-Kasimir nevet kapta. Az elnevezés idővel Albertkázmérpusztá-ra magyarosodott. A Trianont követő határmegállapítás során Albertkázmérpusztát Magyarországon hagyták, elválasztva Ausztriához került anyaközségétől, Féltoronytól. Magyaróvár külterületéhez csatolták. Jelenleg Várbalog külterületi lakott helye. Nevezetessége szép kápolnája. Albertkázmérpuszta korábban az osztrák határ közvetlen közelsége miatt nem helybeliek által nem volt látogatható. 1897-ben felavatott neogót stílusú kápolnája kedvéért újabban szívesen látogatják, főleg Ausztriából. Tőlünk Mosonmagyaróvár felől érhető el legkényelmesebben.

A műpártolásáról közismert Albert Kázmér Ágost 1795-ben megvetette alapjait egy páratlanul gazdag rajz- és metszetgyűjteménynek, a róla elnevezett mai bécsi Albertinának (Graphische Sammlung Albertina. Bécs I. Augustinerstraße 1.).

A múzeum egyik termében látható az alapító Albert Kázmér Ágost herceg márványból készült mellszobra. A kb. 26 000 eredeti rajzból álló rajzgyűjteményben a legértékesebb rész a világhírű Dürer-sorozat (145 rajz). Ismeretes, hogy a nürnbergi Albrecht Dürernek (1471–1528), a legnagyobb német festőnek és grafikusnak az ősei Magyarországon, a Gyula környékén fekvő Ajtóson élnek. Erre utal a család német neve is, amely a magyar Ajtós fordítása. Albertina metszetgyűjteményében mintegy 600 000 fa‑, réz- stb. metszet található, köztük a leghíresebb Dürer- és Rembrandt-lapok.

Magyarországi helytartósága idején Albert Kázmér Ágost herceg felesége, Mária Krisztina főhercegnő is részt vett a magyar közéletben. Jórészt neki volt köszönhető a budai Várhegytől nyugatra elterülő szántók, szőlők, kaszálók stb. betelepítése és városiasítása. E terület ugyanis a XVIII. század utolsó harmadáig katonai várvédelmi övezetnek (glacis) számított, ahol tilos volt a szilárd anyagokból való építkezés. Idővel, nagyrészt Mária Krisztina főhercegnő hathatós közbenjárására, az építkezési tilalmat feloldották. Hálából a fejlődésnek induló területet Krisztinaváros-nak nevezték el, így örökítve meg a főhercegnő emlékét. Ugyancsak reá emlékeztet a Krisztina körút és a Krisztina tér neve is.

Mária Terézia lánya, Krisztina

Azt szokták mondani, egy ember akkor hal meg igazán, ha nevét nem emlegetik többé, ha műveit elfelejtik. Ám ez esetben a települések, intézmények névadói halhatatlanok, hiszen nevük szüntelenül közszájon forog. Albert Kázmér Ágost szász-tescheni herceg emléke sem halványul el mindaddig, amíg fennáll Albertfalva és Albertkázmérpuszta, amíg érdeklődők gyönyörködnek a bécsi Albertina művészeti kincseiben, amíg Magyaróváron mezőgazdasági tudnivalókat oktatnak a fiataloknak. A budai polgárság részéről felesége, Mária Krisztina főhercegnő iránt érzett hála és tisztelet a Krisztinaváros nevet vitte rá a magyar főváros térképére, az özvegyi kegyelet pedig az egyetemes művészettörténet egyik remekműve, a „Grabmal der Erzherzogin Maria Christina” elkészíttetésével örökítette meg a főhercegnő személyét és nevét a bécsi augusztinusok templomában.

Albert herceg szobra Albertfalván

Szép volna, ha a mai Albertfalva igényes polgáraiban tudatossá válnának azok a szellemi és erkölcsi értékek, amelyeket településük névadójának példája közvetít feléjük, s amelyeket tisztelni és ápolni érdemes. Kapcsolatot lehetne keresni azokkal a fentebb említett helyekkel, egyházi és világi intézményekkel, amelyek magukon viselik Albert Kázmér Ágost és hitvese életének, tevékenységének nyomait. Látogatásokat lehetne szervezni e helyek megismerésére, nem hagyva ki a szászországi Moritzburg vadászkastélyt, a herceg szülőhelyét sem, ahol gazdag barokk múzeum működik.

Névadója személyén keresztül Albertfalva szervesen beletartozik egy több országot átölelő művelődési tájegységbe. Albertfalva mai polgárainak érdemes minél alaposabban elmélyülniük e művelődési tájegység részleteinek tanulmányozásában, mert ez úton is szélesíthetik látókörüket, gazdagíthatják történeti ismereteiket, és a múlt nemes hagyományaihoz méltó új vállalásokra, jövőt szolgáló tettekre lelkesülhetnek.

Kiss Lajos