Érdekes és tanulságos szellemi utazásra invitálom az olvasót a nyelvek múltjának, jelenének, változásának tanulmányozása során. A tudós szerző 1938-ban kiadott könyvének legtöbb megállapítása ma is érvényes. Ajánlómban kitérek arra is, hogy az első kiadás óta lezajlott világháború, a beállott társadalmi, politikai és technológiai változások milyen befolyást gyakoroltak a nyelvek életére. Mivel a szerző a nyelvtudománynak gyakorlatilag minden vonatkozását elemzi, csak szemezgetni tudok a legfontosabb megállapításokból.

Nyelvnek nevezzük egyrészt az egyén beszélőképességét, másrészt annak a szókészletnek, nyelvtani rendszernek összességét, amely egy nép gondolatait kifejezi. A hangos beszéd azonban nem egyedüli kifejezésmódunk. Az egyén minden olyan tevékenysége, amelynek célja, hogy gondolatait, akaratát vagy érzelmeit más egyénnel közölje, építőköve az emberek közötti kapcsolatrendszernek. Érdekes és fontos kapcsolat áll fenn a nyelv és a gondolkodás között. Gondolkodás nélkül nyelv nem fejlődhet ki. Gondolkodás nélkül nincs meg az a késztetés, amely az egyént beszélésre bírja. A gondolkodás megelőzi a nyelvi kifejezés képességét, mert gondolatainknak nem tudunk szabatos nyelvi formát adni. Azt sem szabd figyelmen kívül hagyni, hogy a beszélt nyelvre lefordított gondolat nem pontosan az, ami tudatunkban volt, mint ahogy egy fordítás sem azonos az eredetivel.

A nyelv anyaga a szó. Minden nyelv életében a szó használata, jelentésének kialakulása a legfontosabb tényező. Tapasztalataink rendkívüli gazdagságát a szavak használata foglalja össze egységes fogalmakká. A szókincs állandóan gyarapodik. Ennek legtermészetesebb útja az, hogy a nyelv meglévő szókészletét használja fel új szavak, kifejezések alkotására a képzők és összetételek segítségével. A szókészletet gyarapítják az új tárgyak és fogalmak, a gazdasági élet megváltozása, a technológia fejlődése újításokra kényszeríti a nyelvet. Erre a későbbiekben részletesebben is kitérünk, de egy érdekes példát már itt megemlítünk. A szerző által sémi nyelvként definiált héber nyelv története évezredekre nyúlik vissza. De az Izrael állam hivatalos nyelveként meghatározott héber (ivrit) nyelv beszélt szókészletének mindössze 20 százaléka az eredeti – mondhatjuk, bibliai – héber nyelv. Ennek oka a számtalan országból érkezett bevándorlók nyelvéből meghonosodott szókincs, valamint az új fogalmak megjelenése, a technikai fejlődés elemei, amik kényszerítő erővel hatnak új szavak alkotására

Bár a nyelv az egyén lelki életének egyik megnyilvánulása, mégis a társaságban együtt élő egyének közös alkotása. A nyelv keletkezése és fejlődése szorosan összefügg a társas élet keletkezésével és fejlődésével, hiszen gondolatok vagy érzelmek közlése csak akkor szükséges, ha van legalább egy másik egyén, aki ezeket a gondolatokat tudomásul veszi és megérti. Mennél fejlettebb a társadalom, annál tökéletesebbé, gazdagabbá válik a társas érintkezés legalkalmasabb eszköze, a nyelv.

Gondolatainknak nyelvi formája a szavakból alkotott mondat. Beszédünk egyszerű és összetett mondatokból áll attól függően, hogy az elménkben megfogalmazott gondolatok csak tárgyra, jelenségre vonatkoznak, vagy pedig több összefüggő kijelentésből alakulnak egy teljes gondolattá. A mondatot részekre tagolhatjuk, de nem egyes szavakra, hanem olyan részekre, amelyekből a mondat mint egész újra felépíthető. Ezeket a tagokat nevezzük mondatrészeknek, melyek közül a legfontosabbak az állítmány, amely a közlendő cselekvést tartalmazza, és az alany, akivel valami történik, illetve akire a cselekvés vonatkozik.

A nyelvtudomány számtalan egyéb kérdésére is találhatunk választ a nyelvek iránt érdeklődő számára rendkívül hasznos kötetben, de egy napjainkban rendkívül fontos és a szerző által is kiemelt témáról, a nyelvtanulásról ejtsünk még szót. Mennél könnyebbé válik az érintkezés a népek, nemzetek és ennek következményeképpen az egyének között, annál inkább érezzük szükségesnek mások nyelvének megtanulását. A szerző kifejti, hogy a nyelv tanulása alapvetően különbözik minden másféle ismeret megszerzésétől. Minden ismeretnek vagy tudománynak meg lehet tanulni egy-egy részletét, függetlenül a többi résztől. Egy idegen nyelvet tanulva azonban nem lehet csak szavakat megtanulni, vagy csak az igeragozással foglalkozni. Mindig a nyelv egész anyagában kell előre haladni. Tegyük hozzá, hogy mivel például ma az egyetemi diplomát is csak egy nyelvvizsga birtokában lehet megszerezni, és az iskolai nyelvoktatás általános színvonala – tisztelet a kivételnek – igen alacsony, a nyelvvizsga pedig rendkívül költséges, feltétlenül szükséges az állami segítség az idegen nyelv ismeretének megszerzéséhez.

És most ragadjunk ki néhányat azokból a dolgokból, történésekből, amelyek komoly befolyást gyakoroltak a nyelvek életére, esetleg bizonyos dominanciát biztosítottak egy nyelvnek, és amelyek 1938-ban még ismeretlenek voltak.

Lezajlott a második világháború, amely számos kifejezéssel „gazdagította” a világ népeinek szókincsét. Megismertük a villámháború, az irányított rakéták, a sugárhajtású repülőgép, az atombomba fogalmát. Az informatika és robotika gyors fejlődésével sok nép nyelve – köztük a magyar nyelv – nem tudott lépést tartani, ezért számos kifejezés angol nyelven honosodott meg a nyelvekben, mivel a technológiai robbanás az USA-ban történt. Ezért nem tudjuk – nem is szükséges – kiirtani a tablet, a laptop, a wifi, a monitor szavakat. Az angol nyelv lett – kötelezően – a polgári légi forgalom földi irányítása és a légi járművek közötti kommunikáció egyedüli nyelve. Érdekes módon az űrtechnológia kifejezéseit sikeresebben magyarítottuk, így a műhold, az űrállomás, a holdraszállás, a marsjáró kifejezések beleolvadtak mindennapi beszédünkbe. A tudós szerző által még a hangrögzítés csúcsainak tekintett fonográf és a gramofon utódai, a mai digitális, lézervezérelt hangrögzítés és továbbítás tökéletesen visszaadja a beszéd, ének, zene természetes hangzását. És még egy – a nyelvre jelentős hatást gyakorló – téma: a mobil telefónia és az internet megjelenése. Eredetileg a csekély átviteli kapacitás miatt az írott üzenetek szövegén takarékoskodni kellett. Bár ma már gyakorlatilag korlátlan a mobiltelefónia és az internet átviteli kapacitása – különösen a fiatal nemzedék új nyelvezetet alkotott. Példák: valószínűleg – valszeg; légy szíves – lécci; telefon – teló; találkozás – tali; vagyok – vok.

A marsjáró kifejezés viszonylag új a nyelvünkben

Ismételten ajánlom figyelmébe minden, nyelvészet, nyelvtörténet iránt érdeklődő olvasó figyelmébe Balassa József tanulságos könyvét.

Dr. Somogyi András