A napokban jelentette meg a TINTA Könyvkiadó az Esopus meséi című reprint könyvet, mely alcíme szerint 300 tanulságos állatmese és más történet a tanulóifjúság okulására.

Cserháthalápy Ferenc: Melyek a legismertebb Ezópus-mesék?

Kiss Gábor: Mindenki ismeri a gólya és a róka kölcsönös vacsorameghívását, amelyben a ravasz róka lapos tálban szolgálja fel a gólyának az ételt, a gólya pedig viszonzásképpen, mikor visszahívja a rókát, hosszú nyakú edényben kínálja a vacsorát.

Bizonyára sokaknak ismerős a történet, melyben a fán ülő holló szájában lévő sajtot úgy szerzi meg a róka, hogy mézes-mázos szavakkal hízelkedve dicséri a holló énekét, és ráveszi, hogy szólaljon meg, és így a sajt kiesik a holló csőréből.

[TINTA Könyvkiadó]

Ki ne ismerné a nagyképű nyúl és a teknősbéka futóversenyének a történetét a váratlan eredménnyel?  

Cserháthalápy Ferenc: Ki volt Ezópus? Mit tudunk életéről?

Kiss Gábor: A mesék szerzője, Ezópus valóságos személy, fríg rabszolga volt, kétezer-ötszáz évvel ezelőtt élt. Hérodotosz és Arisztotelész is említi személyét. Neve görögösen Aiszóposz, latinosan Aesopus, magyarosan írva pedig Ezópus. A hagyomány szerint alacsony termetű, púpos ember volt, aki szellemi képességeivel kiemelkedett a kortársai közül, s aztán gazdája szabad emberré tette. A „mesék Homéroszának” is szokták hívni. Már kortársai között a mesemondó tehetségével nagy népszerűségre tett szert. Végül is ő az európai meseirodalom első mestere, alapítója.

[TINTA Könyvkiadó]

Cserháthalápy Ferenc: Kinek szólnak ezek a két és fél ezer éves mesék?

Kiss Gábor: Ezek javarészt állatmesék, azaz fabulák. Nemcsak felnőttekhez szóltak, hanem gyerekekhez is. Fennmaradtak olyan kétezer éves papiruszok, melyeken az Ezópus meséi rímbe foglalva voltak lejegyezve kisdiákoknak.

Jóval később, a pajzán történeteiről ismert középkori nagy mesemondó, Boccaccio így ír a mesékről: A mesék haszna, hogy az első olvasásra is érhető történetekben gyönyörűséget találnak a tudatlanok is, rejtett értelmükön pedig még a tudósok is törhetik a fejüket.

Érdekes megfigyelni, hogy Ezópus meséiben az állatok majdnem mindig saját természetüknek megfelelően viselkednek, de az állatok tulajdonságai mindig azonosíthatók valamilyen emberi tulajdonsággal is.

Kiss Gábor, a TINTA Könyvkiadó főszerkesztője [TINTA Könyvkiadó]

Cserháthalápy Ferenc: Hogy terjedtek el Ezópus meséi?

Kiss Gábor: Az Ezópus-mesék széles körben a könyvnyomtatás feltalálása után terjedtek el Európában. Az 1400-as évek végétől a nyomtatott Ezópus-meséket gyakran igen szép fametszetekkel díszítették. Az ezópusi állatmeséket az 1600-as évek második felében Jean de La Fontaine fogalmazta újra, az ő írásai tovább népszerűsítették az állatmeséket.

[TINTA Könyvkiadó]

A meséket magyarul nyomtatásban először Pesti Gábor jelentette meg 1536-ban. Pesti Gábor még másik két magyar nyelvű munkát adott ki, ezek ott vannak az első magyarul nyomtatott könyvek között. Pesti Gábor kiadott egy hatnyelvű szótárt 1531-ben és Új testamentumot – amely a négy evangéliumot tartalmazza csupán – 1538-ban. Ezek együtt ma is korszerű kiadói programnak tekinthetők: szótár – mese – biblia. Pesti Gábor Ezópus-mesefordításait Toldi Ferenc újra kiadta 1858-ban.

Később, Pesti Gábor után mások is lefordították és kiadták Ezópus meséit, például Heltai Gáspár 1566-ban. Összességében a mai napig Ezópus meséinek magyarul körülbelül félszáz kiadása ismert.

A mesék nyelve, szófordulatai hatottak a legtöbb európai nyelvre, és így a magyarra is. A magyar nyelvbe Ezópus meséiből került és terjedt el az egy fecske nem csinál nyarat, a más tollával ékeskedik vagy a savanyú a szőlő szólás is.

Cserháthalápy Ferenc: Mi jellemzi a mostani TINTA-kiadást?

Kiss Gábor: A TINTA Könyvkiadó által most reprintben kiadott szép munka 100 évvel ezelőtt jelent meg Boros Gábor átdolgozásában. Ez a változat legalább 4 kiadást élt meg a 19. század végétől. Több mint száz rézmetszetszerű fekete-fehér realisztikus rajz díszíti a könyvet, melyet a gyermekek örömmel fognak nézegetni.

Cserháthalápy Ferenc: Miért adták ki ezt a könyvet?

Kiss Gábor: Ezópus meséit olvasgatva rácsodálkozhatunk, hogy a két és fél ezer évvel ezelőtt élt emberek viselkedése mennyire hasonló korunk emberéhez. A fabulák szereplői sokszor kapzsik és felelőtlenek, de bölcsességgel, szorgalommal boldogulni is tudtak, meg tudták oldani az előttük álló feladatokat, le tudták győzni a nehézségeket. A korokat átívelően népszerű Ezópus-mesék az antikvitásban gyökereznek, és az európai kultúrkör szerves részét képezik. Azért jelentettük meg a TINTA Könyvkiadóban Ezópus meséit, mert meggyőződésünk, hogy újra és újra vissza kell térnünk a klasszikusokhoz. Szórakoztatni és elgondolkoztatni szeretnénk ezzel a könyvvel a kicsiket és a felnőtteket egyaránt. Nem is beszélve arról, hogy a mesék közös meghallgatása után kiváló alkalom nyílik a szülők és gyerekek közt a tanulságok levonására, így igazán okulásra szolgálnak a fabulák.

[TINTA Könyvkiadó]