Japán szólások és közmondások

A kidőlt víz nem tér vissza az edénybe

Cseresnyési László

Cseresnyési László írása a TINTA Anya-nyelv-csavar blog számára. (A szerző a Könyv a japán nyelvről” című munkájában részletesen foglalkozik a japán kultúrával és a japán nyelvi hagyományokkal.)

Kotowazák: szólások és közmondások

A japán közmondások és szólások japán neve kotowaza, ami a koto ’szó’ és a waza ’fogás, technika’ szavakból alkotott összetétel. Magyar nyelvészek összefoglaló megnevezésként főként a proverbium szót szokták használni. Sok szólásnak van közmondásszerű változata, akárcsak a magyarban, vö. pl. közel van a tűzhöz (szólás), de Aki közel van a tűzhöz, az jobban melegszik (közmondás). Azonban természetesen a szólások nagy részének nem létezik közmondásszerű változata. Ilyen szólás például a manaita no koi 爼板の鯉 ’ponty a vágódeszkán’, azaz ’valakinek kiszolgáltatott ember’.

kep1_masolata.jpg

Hagyományos (kínai és japán) kotowazák

A ma közismertnek nevezhető kotowazák jelentős része vagy klasszikus kínai, vagy hagyományos japán eredetű. Az utóbbi példája Zhuangzi (Csuang-ce) egyik igen híres történetéből származik: a japán i no naka no kawazu 井の中の蛙 ’a kút békája’ szólás. Ezt az olyan emberre mondják, aki szűklátókörű és önelégült. Ennek a szólásnak a közmondásszerű változata az I no naka no kawazu taikai o shirazu ’A kút békája nem is tudja, milyen hatalmas az óceán’.

kep2.png

Még egy kínai bölcs mondás…

kep3_masolata.jpg

Senri no michi mo ippo yori (~ kara)
千里の道も一歩より(~から)
 ’A tízezer mérföldes út is az első lépéssel (kezdődik)’

Laozi (Lao-ce) Az út és erény könyve 64.

kep4.png

Európai közmondások fordításai

Számos japánra fordított nyugati közmondás tűnt fel a japán irodalomban a 19. század végétől. Ilyen például Julius Caesar szállóigéje, a kocka el van vetve (alea jacta est > japán sai wa nageraretari) vagy a bibliai gyöngyöt [vet] a disznók elé (Máté 7:6, japán tükörfordítása buta ni shinju). Az utóbbi („méltatlanra pazarol valami igen értékes dolgot”) értelemben használt régi japán kotowazák ma is tovább élnek a nyelvben, pl. a neko ni koban 猫に小判 ’aranypénzt [ad] a macskának’ vagy az inu ni Rongo 犬に論語 ’Konfuciuszt [olvas fel] a kutyának’.

kep5_masolata.jpg

Alapváltozat, történeti/népnyelvi és „elit” variánsok

Gyakorlati szempontból a japán kotowazákat célszerű három típusra osztani:

Közismert alapváltozatnak minősül például a saru mo ki kara ochiru ’még a majom is leesik a fáról’ (vö. a nyugati nyelvekben: a lónak négy lába van, mégis megbotlik).

Ennek több népnyelvi és történeti variánsa van. Legismertebb a kappa no kawa-nagare ’[ez az, amikor] a víziszörnyet elsodorja az ár’.

Végül sok esetben létezik az alapvariánsnak egy vagy több műveltségi változata is, mint például az említettekhez hasonló értelemben használatos Kōbō ni mo fude no ayamari ’még Kóbó ecsetje is megcsúszik’ (Kōbō buddhista mester híres volt a gyönyörű kalligráfiáiról).

kep6_masolata.jpg

„Vándorló” szólások és közmondások?

Sok szólás esetében elképzelhető, hogy nyugatról került a keleti nyelvekbe (illetve ennek a fordítottja is gyakori), de igen sokszor az a valószínűbb, hogy  a nyilvánvalóan hasonló szólások egymástól függetlenül jöttek létre keleten és nyugaton, azaz nem vándorló szólásokról van szó. Ebből következően a jelenséget csupán az emberi gondolkodásmód általános sajátosságaival (az „általános emberivel”) lehet  magyarázni.

Néha viszont egy-egy igen régóta ismert szólás keletkezéséről és terjedéséről egyik feltevés sem tűnik reálisnak. Ilyen például a falnak is füle van, azaz japánul a Kabe ni wa mimi ga aru.

Fukusui bon ni kaerazu  覆水盆に帰らず
’A kidőlt víz nem tér vissza az edénybe.’

Hito no uwasa wa shichijūgo nichi  人の噂は七十五日
’Minden pletyka 75 napig érdekes.’

Ichi-mon oshimi no hyaku-zon 一文惜しみの百損
’Egy fillért megspórol, százat elveszít.’

Jū-nin to-iro 十人十色
’Tíz ember, tíz ízlés.’

Baka mo ichi-gei バカも一芸
’Egy bolond is érthet valamihez’

Nana-korobi ya-oki 七転び八起き
’Hétszer elbukik, nyolcadjára is feláll'

„Azonos” szólások és megfeleltetése?

Vigyázzunk: a japán kotowazáknak a vélhető nyugati „megfelelőiket” bemutató, népszerű gyűjtemények ritkán jelzik, hogy a használati kontextusok igencsak eltérőek lehetnek. Például a (nem) a ruha teszi az embert és angol, francia stb. megfelelői arra utalnak, hogy az embert a belső értékei alapján kell megítélni. A japán mago ni mo ishō ’Egy lovászfiú is kiöltözhet’ viszont azt jelenti, hogy valaki éppen szokatlanul elegáns. A japán ame futte ji katamaru ’A föld megkeményszik az eső után’ arra utal, hogy veszekedés után édes a kibékülés, sőt a kapcsolat még akár jobbá is válhat, mint azelőtt. Ez nyilvánvalóan konkrétabb helyzet, mint az angol after a storm comes a calm vagy a magyar borúra derű kontextusa.

kep7.png

Ki tudja, hogy mit hoz a jövő?

Issun saki wa yami 一寸先は闇
’Egy hüvelyknyire előttünk már a sötétség.’
[Senki sem ismerheti a jövőt].

Egy angol nyelvű kiadvány túl nagy fantáziával bíró szerzője szerint a japán mondás a mulandóság tragikumát hordozza: ’Az ember nem tudja, mikor kell meghalnia, csak azt, hogy meg kell halnia’ és ’Ma még egy ember, de holnap már semmi’. (Jōna 1994: 146)

kep8.png

A hagyományos (és a mai beszélők által általában már passzívan sem ismert) japán kotowazákat is értelmező, hatalmas méretű szótárak léteznek japán nyelven. A kevés számú kiváló, angol nyelvű munkák egyike David Galef „Japanese Proverbs” című, mintegy kétszáz, ma is élő kotowazát tartalmazó műve (Tuttle, 2012), amelyet Hashimoto Jun remek rajzai illusztrálnak. Hashimoto Jun illusztrációit használom ebben az összefoglalóban is.

https://images-na.ssl-images-amazon.com/images/I/81BVPlq0mmL.jpg

A most bemutatandó kotowazák a Könyv a japán nyelvről című e-könyvemből valók (2020). A könyvemben igyekszem  összefoglalni a japán nyelv rokonságára, történetére, változataira vonatkozó ismereteket, a nyelvtan, a szókészlet, a névadás és az írásrendszer tényeit. A könyvben bemutattam azt a néhány tucat proverbiumot is, amelyeket az utóbbi években végzett gyakorisági és ismertségi felméréseik alapján japán kutatók a mai anyanyelvi beszélők közös, alapvető közmondáskincseként azonosítottak.

Egy (talán meglepő módon) különösen gyakori, azaz közismert japán kotowaza…

Deru kugi wa utareru 出る釘は打たれる.
Szó szerinti fordítása: ’A kiálló szeget beverik.’
[azaz: aki kilóg a sorból, az rosszul jár]

Minden általánosítás veszélyes, de a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a közösségi normákhoz való igazodásnak általában nagyobb a becsülete Japánban, mint a nyugati kultúrában. Japánban nem szokás nevetségesnek minősíteni a szigorúan szabálykövető magatartást. És általában magasabb a közösségi szolidaritás szintje is, mint nálunk…

kep10.png

Ajándék bélelt kabátnak ne nézd a…

Morau mono wa natsu de mo kosode.
 貰うものは夏でも小袖
’Ha ajándék, akkor nyáron is jól jön a bélelt kabát’.
[A bélelt kabát túl meleg viselet nyáron.]

kep11.jpg

Szólásként: morai mono ni kujō 貰い物に苦情
’az ajándék szapulása (nem helyes)’
Vö. Ajándék lónak, ne nézd a fogát.

kep12.jpgA kosodét viselő Oichi (Oda Nobunaga, az első országegyesítő húga)

A bajok kikerülhetetlenek, de…

Inu mo arukeba bō ni ataru
犬も歩けば棒に当たる
’Jártában-keltében a kutya is összeakad a bottal.’

kep13.png

A közmondás modern használata szerint azt jelenti, hogy a kockázat ellenére próbálkozni kell a dolgokkal.

Más japán közmondásoknak is történetileg változott az értelmezése. Például a nasake wa hito no tame narazu ’a jótett nem a másik emberért van’ hagyományos értelme az, hogy ha valakivel jót teszünk, az önmagunkban is jó érzés kelt. Újabban azonban egy másik értelmezés van terjedőben, miszerint nem tanácsos beavatkozni mások dolgába, mert csak bajt okozunk vele.

Festett egekbe…

E ni kaita mochi wa kuenu
絵に描いた餅は食えぬ
’A festett rizsgombócot nem lehet megenni.’

Szólásként: E ni kaita mochi ’festett rizsgombóc’

kep14.png

A gyakorlati érzék dicsérete…

Hana yori dango
花より団子
’Virág helyett inkább a gombócot.’

[A gyakorlati haszonnal bíró dolgok többet érnek a puszta szépségnél.]

kep15.png

Ha túl szép a menyasszony…

Miso no miso-kusai wa jō-miso ni arazu
味噌の味噌臭いは上味噌にあらず
 ’A miso-szagú miso nem lehet jó fajta’

[A túlságosan jónak és igazinak tűnő dolgok mindig kicsit gyanúsak].

Vö. Túl szép a dolog.

Alma a fájától…?

Kaeru no ko wa kaeru 蛙の子は蛙
’A béka gyereke is béka.’  (ironikus kifejezés)

Több hasonló közmondás él még a mai nyelvben, pl. Uri no tsuru ni nasubi wa naranu

瓜の蔓に茄子はならぬ
’Tökből nem nő padlizsán’.

(vö. Még a tökéletes hasonlóságra utaló „mint két tojás” japán megfelelője: 瓜二つ uri futatsu, azaz szó szerint „két tök”)

kep17.png

Rablóból lesz-e a legjobb pandúr?

Ja no michi wa hebi (ga shiru)
蛇の道は蛇が知る
’A kélgyó ismeri legjobban a kígyó dolgait.’

A szójáték nehezen fordítható: a ja és a hebi egyaránt a 蛇’kígyó’ írásjegy olvasatai.

kep18.png

Mit is ne csináljunk a medve bőrével? 

Toranu tanuki no kawa zanyō.
捕らぬ狸の皮算用
’Ne árazd be a még meg nem fogott tanuki irháját’.

kep19.png

A tanuki, azaz magyarul a ’nyestkutya’ bőréről van szó.

https://www.treehugger.com/thmb/M8LPiYXdRhofiPZU05FQpj3Dlco=/863x609/filters:no_upscale():max_bytes(150000):strip_icc()/__opt__aboutcom__coeus__resources__content_migration__mnn__images__2016__01__tanukiinsnow-503c9cf48fd64409889fb84ee6b4cb5f.jpg

Azért jobb a békesség…

Yabu o tsutsuite hebi o dasu
藪をつついて蛇を出す
’Ha megpiszkálod a cserjést, akkor előjön a kígyó’.

Vö. angol Let sleeping dogs lie.

kep20.png

A bambuszkalapot is cserélgetni kell…

Gō ni itte wa gō ni shitagae
郷に入っては郷に従え
’A faluba betérve, kövesd a falu szokásait’

Angol When in Rome, do as the Romans (do).

kep21.png

Nemimi ni mizu
寝耳に水
’hidegvíz az alvó fülébe’
[derült égbőlvillámcsapás]

kep22.png

Nakittsura ni hachi
 泣きっ面に蜂
’síró arcra darázscsípés’
[a baj sose jár egyedül]

kep23.png

Egy európainak látszó (de nem európai) közmondás

Hatake kara hamaguri wa torenu.
 畑から蛤はとれぬ .
’Szántóföldön nem lehet kagylót szedni.’

kep24.png

Sendō ōkushite, fune yama ni noboru.
船頭多くして船山に登る
’Ha túl sok a kormányos, megfeneklik a hajó’.

Vö. Sok szakács közt sótlan marad az étel. vagy: Sok bába közt elvész a gyermek.

kep25.png

Kōya no shiro-bakama
紺屋の白袴
’a kékfestő mesternek fehér a nadrágja’
[Pont neki magának nincs meg az, aminek pedig illene meglenni].

Vö. A suszternek lyukas a cipője.

kep26.png

Odaillő illetlen szavak...

He o hitte shiri o tsubome ...
屁をひって、尻をつぼめ
’már a szellentés után összeszorított fenék’
[Hiába akarja az elkövetett hibát jóvátenni, mert ami megtörtént, az megtörtént.]

A japánban a nyelvi agressziót kísérő obszcén és illetlen kifejezések ritkák, viszont az ironikus megjegyzésekben nem ritkán utalnak bizonyos testi folyamatokra...

kep27.png

Vö. még Mekuso hanakuso o warau 目糞鼻糞を笑う ’A csipa nevet a taknyon’ [pedig semmivel se különb].

Mindenkinek van lelke…

Issun no mushi ni mo gobu no tamashii
一寸の虫にも五分の魂
’Még egy hüvelyknyi bogárnak is van egy félhüvelyknyi lelke’
[Senkit sem szabad lenézni vagy megbántani.]

kep28.png

Cseresnyési László