Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

Notesze vagy notesza

Amint ígértük, most azzal foglalkozunk, hogyan lehet enyhíteni az „e” hangok terheltségén. Ismeretes, hogy vannak e–ö alakpárú szavaink. Ezek közül, ha nincs külön jelentésük az ö-s alakoknak, használhatjuk ezeket. Elsősorban a „fel, föl” igekötőre gondolunk: felönt, felad, felöltözik, de…

Tovább olvasom

„A nyelv nagyobb úr, mint a nyelvész”

Nyelvészportrék IV. Beszélgetés Grétsy Lászlóval

Az interjút Daniss Győző készítette. Legtöbbünknek édesanyánk volt az első nyelvművelője. Követte őt a szűkebb-tágabb környezet, a család, a játszótér, az óvoda, az iskola, az utca, a munkahely. Több-kevesebb tudatossággal – és jól-rosszul – mind-mind „művelte” beszédünket, írásunkat. Közben szót…

Tovább olvasom

Feléje vagy föléje

„Nyújts feléje védő kart” – így hangzik Himnuszunk harmadik sora. Sokat vitatkoztak rajta, hogy a „feléje” a merre vagy a hová kérdésre felel-e, tehát jelentése feléje vagy föléje. Mindkettő magyarázható. De az igazság az, hogy a régen merre és hová kérdésre egyaránt felelő „feléje” az e–ö hangpár…

Tovább olvasom

Évezredek magyarul – de nem ugyanúgy: leggyorsabban a szókincs változik

Nyelvészportrék III. Beszélgetés Gerstner Károllyal

Az interjút Daniss Győző készítette. Bárki a maga, a szűkebb-tágabb környezete vagy akár az ország példáján észlelheti, hogy a beszéd, az írás, a nyelvünk napról napra változik. Legalábbis valamicskét. Feltűnőbbek lehetnek a változások, ha néhány évre, netán évtizedre tekintünk vissza.…

Tovább olvasom

Az „e” hangról

Magánhangzóink közül az „e” hang nagyon sokszor ismétlődik. Ezt magunk is sokszor észrevehetjük beszéd vagy olvasás, főként hangos olvasás közben. Irodalmunkban számos példát találhatunk arra, hogy íróink – sokszor csak a tréfás hatás kedvéért – fel is használták. Édes Gergely, a XVIII. század…

Tovább olvasom

Bölcsességek kevés szóval

Nyelvészportrék II. Beszélgetés Bárdosi Vilmossal

Az interjút Daniss Győző készítette. Mindenki mondta vagy legalábbis hallotta, olvasta már, hogy „Ki korán kel, aranyat lel”, vagy hogy „Lassan járj, tovább érsz”. De bizonyosra vehetjük, nem mindenki tudja, hogy például ez utóbbi közmondás csekélyke nyelvi különbséggel már 1598-ban megjelent…

Tovább olvasom

"A nyelv nemcsak eszköz, hanem fegyver is"

A magyar nyelv értelmező szótára (első kötet: A–D)

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Köznevelés 15. évf. 1959. 569–570. A magyar nyelv értelmező szótáraElső kötet: A–D.Szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete A szótár, az egynyelvű, anyanyelvi szótár a nemzeti műveltség tárháza. A szó – mint a fogalom…

Tovább olvasom

"Látjátok feleim" - A megszólításról, a tegezésről és a magázásról

Nyelvészportrék I. Beszélgetés Balázs Gézával

Az interjút Daniss Győző készítette Revolverpertu Karinthy Frigyes a Tegezés című jelenetében olyan ismerősöket állított kabarészínpadra, akik közül egyik sem biztos abban, hogy tegezik vagy magázzák-e egymást. Szótlan, csak kézfogásos búcsúzásukkor egymás mellett, egy irányban indulnak el, noha…

Tovább olvasom

A magyar szókincs eredete és története

Egy régóta várt könyv hagyta el a nyomdát 1976 végén, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának harmadik, befejező kötete. A szótár szerkesztésének munkálatai 1961-ben kezdődtek el; az első kötet rá hat év múlva látott napvilágot, a második 1970-ben, s 1976-ban a harmadikkal „be van fejezve a…

Tovább olvasom