Anyag-e az információ?

Nyelvészeti szempontból

Az alábbi fejtegetésben azt igyekszem bemutatni, hogy az ‘információ’ jelentésű szók a világ meglehetősen közeli nyelveiben is valamelyest eltérően viselkednek. Az angol nyelvtanírók talán csak az 1970-es években figyeltek fel arra, hogy az angol information főnév kimondottan anyagnévszerűen, nem megszámlálhatóként („mass” vagy „uncountable”) viselkedik, nem sorolódik a megszámlálható dolgokat jelölő főnevek („count” vagy „countable”) közé. Ennek a jelenségnek a magyarázata az 1980-as évektől az elméleti nyelvészetnek is kedvelt mintafeladata lett. A többes szám lehetetlenségét és a határozatlan névelő mellőzését illusztráló példamondatok közül kitüntetett a hibásnak minősített és megcsillagozott *I need some informations és a helyes I need some information ‘szükségem van némi információra’. Az angolban egyébként két ‘sok’ jelentésű szó is van, a much a megszámlálhatatlan dolgokat jelölő szók jelzőjeként, a many a megszámlálhatókéiként.

Az anyagnevek és a szegmentálás, tagolás kifejezése az 1980-as években került napirendre a nyelvészetben (például úttörő cikk: Gak, V. G. & S. N. Kuznecov: „O tipologii kvantitativnoj segmentacii predmetov.” In: Lingvističeskaja tipologija. Moskva: Nauka 1985: 113–122). Az anyagnevekről magyarul Kálmán László írt népszerű összefoglalást (Kálmán László & Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről. Bp.: Osiris 1999. 98–100), és megemlíthető róluk, hogy számos nyelvben (talán általában a világ nyelveiben) nem tekinthetők tipikus főnévnek, inkább a főnevek és melléknevek közti átmeneti szókategóriának. Az anyagnév szemantikai definíciója szerint olyan tárgyat jelentő főnév, amely jelöltjének legkisebb részét is úgy nevezzük, mint az egészet. Azokban a nyelvekben, amelyekben lehetséges, a tipikus anyagnevek többes számba téve új jelentéseket vehetnek fel (például arany és aranyak), ahol van többes szám, ott sem mindig használható velük, ráadásul egyéb módon is hajlamosak a poliszémiára (például az arany egyik mellékjelentése ‘50 év után ünneplő’ az aranylakodalom, aranymise és aranydiploma szókban).

informacio-kep-02.jpg

Az ‘információ’ jelentésű szók egyáltalán nem tartoznak a tipikus anyagnevek közé, az angol information szóval ellentétben idegen nyelvű megfelelői, a tagolt (diszkrét) entitást jelölő francia information, az olasz informazione, az orosz informacija, a magyar információ tehető többes számba (Gak & Kuznecov i. m. 113–4). Kálmán általánosító megfogalmazása szerint: „Az, hogy egy szó anyagnévként használatos-e, vagy megszámlálhatóként, nem mindig esik egybe azzal, hogy a dolgok hogy állnak a valóságos világban. Ezért nyelvenként változhat az, hogy mi anyagnév, és mi megszámlálható” (Kálmán & Nádasdy i. m. 99).

A kognitív nyelvészet egyik meghatározó képviselője, John R. Taylor is felhívta a figyelmet, hogy az angol többes számú news megfelelője németül egyes számú (Nachricht), akárcsak a magyar (hír). Az angol information, evidence, research főnevek és német megfelelőik – Information ‘információ’, Beweis ‘bizonyíték’, Forschung ‘kutatás’ – fontos különbsége, hogy a német szók járhatnak határozatlan névelővel és többes számba is tehetők (Cognitive Grammar. Oxford, etc.: Oxford University Press 2002. 368). A magyar információ, bizonyíték és kutatás szók viselkedése német megfelőikéhez hasonló. Ami a ‘dal’ és ‘információ’ jelentésű szókat illeti, az angolban az I heard two songs mondat jó, az *I heard two informations mondat nem (Napoli, Donna Jo: Linguistics. An Introduction. New York & Oxford: Oxford University Press 1996. 463), míg olasz megfelelőik a Ho sentito due canzioni és Ho sentito due informazioni közül mindkettő jó (Napoli i. m. 464). A magyar az olasztól abban különbözik, hogy a számnév után nem jár többes szám: Két dalt hallottam és Két információt hallottam.

informacio-kep-01.jpg

Az információt tehát valahogy úgy fogjuk fel, hogy az valamiféle közvetítőn (valamilyen „szemiotikai rendszeren”) át érkező hír, amely lehet folyamatos, anyagszerű, de szaggatott, megszámlálható is. Felfoghatjuk tehát valamiféle folyékony állapotban érkező, de akár – mondjuk mintha futószalagon jönne – adagoltan érkező dolognak is. Az angolos megoldás a folyékony, a német, francia, olasz, orosz és magyar nyelv szelleme a futószalagon adagolt szemléletnek felel meg.

A híreket előszeretettel folyékonynak tekintő angol az információ adagolásának kifejezésére a piece ‘darab’ szót használja. Míg a sokat említett Szükségem van némi információra megfelelőjeként a többes számú *I need some informations nem elfogadható, helyette csak az egyes számú I need some information jó, a Szükségem van egy információra megfelelőjeként az I need a piece of information használatos (Doughty, Susan & Geoff Thompson: Problem English. A Practical Guide for Hungarian Learners of English. – Angol nyelvi hibakalauz. Bp.: Tankönyvkiadó 19832. 12–13, Kálmán & Nádasdy i. m. 99).

Kicsi Sándor András

Informatorium
Z. Karvalics László: Informatorium