A TINTA Könyvkiadó 2019. december 11-én mutatta be T. Litovkina Anna és Farkas Edit A bábeli zűrzavartól a salamoni bölcsességig című kötetét - Kas Iván előadásának írott változata olvasható alább.

Kiss Gábor barátom felkérésére abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy én ismertethetem Önöknek Litovkina Anna és Farkas Edit szerzőpáros, A bábeli zűrzavartól a salamoni bölcsességig című művét, amely mű, mint az alcíme is mutatja, bibliai szólások, szólásmondások és állandósult szókapcsolatok szótára. A könyv a Tinta Kiadónak a nyelvművelés területén vállalt küldetéseként létrejött, Az ékesszólás kiskönyvtára című sorozatának 62. kötete.

T. Litovkina Anna, Farkas Edit: A bábeli zűrzavartól a salamoni bölcsességig

A kötet közvetlen előzményének a két évvel ezelőtt, ugyanebben a sorozatban megjelent, Litovkina Anna Aki keres, az talál című, bibliai közmondásokat tartalmazó munkája tekinthető, mely 213 bibliai eredetű közmondást tartalmaz. A most bemutatásra kerülő mű az előbb említett gyűjteményt bővíti bibliai szólásokkal, szállóigékkel és egyéb átvitt értelmű kifejezésekkel, szavakkal, összefoglaló néven frazémákkal.

Mielőtt rátérnék a könyv ismertetésére, pár szóban szeretném bemutatni a kötet szerzőit. Litovkina Anna nyelvész folklorista, a révkomáromi Selye János Egyetem docense. Magyarországon és külföldön egyaránt elismert, számos publikációval rendelkező közmondás- és humorkutató, több könyv szerzője és társszerzője. A jelen könyv másik szerzője, Farkas Edit nyelvész, magyar irodalom szakos tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának adjunktusa, emellett óraadó a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán.

T. Litovkina Anna: Aki keres, az talál

A szótár, értelemszerűen azzal kezdődik, hogy meghatározza azon írásokat, amelyekből kigyűjti a frazémákat. Az írásgyűjtemény két fő egységből áll, a nagyobbik az Ótestamentum, a kisebbik az Újtestamentum. Az Újtestamentum 27 részből áll, míg az Ótestamentumot a zsidók és a protestánsok 39 kötetből állónak, a katolikusok Jeremiás siralmait is beleértve 46 kötetből állónak tekintik. Az ismertetésre kerülő könyvben az Újtestamentumból mind a 27, az Ótestamentumból 40 kötet szerepel. A tekintetbe vett 40 biblia könyv összeállításánál a zsidó-protestáns 39-ből kimaradt kettő, Aggeus és Malakiás próféták könyve, míg a katolikus plusz hét könyvből három, a Sirák fia, a Bölcsesség és a Makkabeusok első könyve került be a figyelembe vettek közé.

Mivel a könyv várható olvasói nem feltétlenül lehetnek tisztában a különböző frazématípusok definíciójával, a szerzők az előszóban feleletet adnak ezekre a kérdésekre. Némileg csodálkozva vettem tudomásul, hogy – kis túlzással – ahány kutató, annyiféle értelmezése létezik a szólásoknak, közmondásoknak.

Kas Iván a könyvbemutatón

A könyv pár oldalon bemutatja a korábbi szólásmondások gyűjtőinek felfogásbeli különbségeit, példákkal illusztrálva azt is, hogy a közmondásokba hogyan épülhetnek be szólások, hogyan alakulhat át közmondás szólássá és fordítva. Talán még a legjobban szétválasztható a közmondás és a szállóige, mivel a közmondásnak nem ismerjük az eredetét, illetőleg a szerzőjét, a szállóigének pedig igen, viszont az idő múlásával az feledésbe is merülhet és így a szállóige közmondássá is lényegülhet. Szóval az előszót elolvasva megértjük a definíciós nehézségeket.

A szótár példát ad még arra is, hogy egy megmerevedettnek tűnő közmondás hogyan kelhet új életre. Történetesen: „Aki másnak vermet ás, maga esik bele.” Aztán ami belőle lesz, az már a magyar humor része: „Aki másnak vermet ás – mint tudjuk –, elfárad” vagy „…sírásó”. De jó példa ez arra is, amikor két közmondást kapcsolunk össze, az előzőt a most következővel: „Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet.” Ekként: „Aki másnak vermet ás, rossz ember nem lehet.”

Vannak olyan esetek is, amikor a magyar nyelvben meghonosodott szókapcsolatok, szólások egy-egy bibliai történethez vagy egy-egy szereplőhöz, eseményhez kötődnek, ugyanakkor így vagy hasonló formában egyáltalán nem szerepelnek a Bibliában. Például: ha valaki nagyon messziről kezdi mondandóját egyébként is ismert dolgokkal, akkor mondjuk: Ádámtól, Évától kezdi, vagy például ha valaki azzal dicsekszik, hogy ezzel-azzal a hírességgel rokon, legyintünk, és azt mondjunk: Ádámtól rokonok. A szótár tartalmaz olyan kifejezéseket is, amelyek idegen közvetítéssel kerültek be a Bibliából eredeztethető szólások közé, mint például a bűnbak vagy az utánam az özönvíz.

Ádámtól, Évától kezdi (Jean Effel rajza)

A kötet szótárkészletében 678 bibliai szókapcsolatot, szólást találunk, amelyek öt kategóriára bonthatók, és amelyek jól megkülönböztethető tipográfiai jelekkel vannak jelölve, ezzel is segítve az áttekinthetőséget és könnyítve a használatot. A legtöbb a bibliai szólások száma, 424, mint például: golgotát jár; Júdás-csók; nehéz kereszt van a vállán. A következő kategória látszólag egy szélesebb kategória, mivel együttesen tartalmazza a bibliai szállóigéket, bölcsességeket, példabeszédeket, kifejezéseket és más állandósult szókapcsolatokat, mint amilyenek: Mi az igazság? A jó pásztor ismeri az övéit. Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak. Érdekes módon ezekből mégis kevesebb van, mint az előzőből, csak 121 db. Számosság szerint a harmadik kategória a biblia szóláshasonlatok, amelyek száma 65. Például: szelíd, mint a galamb; fehér, mint a hó. Majd a bibliai közmondások következnek 39 darabbal, ezekre példa: A damaszkuszi úton nagy a tolongás. Hiába mosdatod a szerecsent. És végül a bibliai összetett szavak, mint az ádámcsutka, bűnbak, pálfordulás, a maguk 29 darabjával.

Júdás-csók (Giotto di Bondone: Júdás csókja)

Itt említeném meg a szótár szerkezetének és azon belül a szócikkeknek tipográfiailag segített logikus felépítését. A szócikkek: a frazémák vezérszavainak ábécérendben, végig nagybetűvel, vastagon szedett szava, amelyeken belül bokrot alkotva követik egymást a frazémák. A frazéma vezérszava: vagy tulajdonnév, vagy a szókapcsolat, szólás az első főneve, esetenként a meghatározó főneve, vagy igéje, még abban az esetben is, ha az nem az első helyen áll. Például: A teste (orcája, arca) verejtékével keresi kenyerét. Ahol, mint látjuk, az első főnév változhat: test, orca, arc, de a verejték állandó.

Minden szócikkben a benne található frazémák a kategóriájuknak megfelelő tipográfiai jellel kezdődnek, majd a szókapcsolat, szólás nagy kezdőbetűvel szedve, ha szállóige – más esetekben kis kezdőbetűvel szedve. Ezután, megfelelő tipográfiai jellel elválasztva a magyarázat következik, végül pedig egy újabb tipográfiai jelzéssel bevezetve a frazéma bibliai eredetével kapcsolatos adatok, melyik könyvből származik, hányadik vers stb. idézetekkel. Ha szükséges, a szócikkben szögletes zárójellel jelölve vannak a változatok, és függőleges vonallal elválasztva a más szerkezetű variánsok.

Egy oldal a könyvből

Végül, értékelve a könyvet, úgy gondolom, jelentős hiányt pótol, és itt nemcsak a könyvtárak polcaira gondolok, hanem a családok könyvespolcaira is. Állításom alátámasztására – itt most a részletezést mellőzve – megemlítem, hogy egy hetedikes és egy érettségiző osztálynak feltéve azt a kérdést, hogy a szótárból vett 24 szókapcsolat, szólás mit is jelent és honnan származik, az átlag diák hozzávetőlegesen csak a felére tudott helyesen válaszolni.

A szótárt lapozgatva rádöbbenünk, hogy a Biblia milyen nagy hatással volt az elmúlt évszázadokban nyelvünkre. Mindennapi beszédünket észrevétlenül áthatják a Bibliából vett közmondások, szólások. Fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy a magyar nyelvű Biblia nemzeti kultúránk igen jelentős része.

Ennek alapján meg különösen is szeretettel ajánlom a szótárt iskoláknak, könyvtáraknak és családoknak egyaránt, egyúttal megköszönve a szerzőknek és a kiadónak, hogy létrehozták ezt a művet.

Önöknek pedig köszönöm figyelmüket és türelmüket, amellyel végighallgattak.

Budapest, 2019. december 11.

Dr. Kas Iván