Amikor Kiss Gábor kiállításra készül, lakásában mindenütt jókora műanyag rekeszek, bennük tárgy szerinti csoportosításban szótárak garmadája várja, hogy elszállítsák. A száz-egynehány kötet csak a mustrája vendéglátóm majdnem félezer szótárjának. Roppant mennyiség, egy átlagos család szótárállományának ötvenszerese vagy százszorosa. A Magyarországon megjelent szótárak közül itt van minden huszadik, sőt talán minden tizedik – a házigazda maga sem tudja pontosan, tízezernél több vagy kevesebb szótár hagyta-e el ez idáig a hazai nyomdákat. Úgy mondja, Sági István 1922-ben elkészült leltára a legfrissebb átfogó bibliográfia, és már abban 479 szótár szerepel.

Az első rekesz kopottas eredeti vagy újdonatúj hasonmás kötetei láttán magától értetődik a kérdés: melyek voltak a legelső szótáraink?

– A nyomtatott szótárak közül Pesti Gábor hatnyelvű – latin–olasz–francia–cseh–magyar–német – munkájáé a dicsőség. A Bécsben 1538-ban kiadott szótárban nem ábécérendben, hanem fogalomkörök szerint vannak benne a szavak. Baranyai Decsi János annak a századnak az utolsó évtizedében szólásgyűjteményt adott ki, Erasmus görög és latin szólásait magyar értelmezéssel. Az első nyomtatott kétnyelvű szótárunk Szenczi Molnár Albert 1604-ben megjelent munkája.

Pesti Gábor (Bécs, 1538) hatnyelvű fogalomköri szótárának címlapja

Belelapozok: ács, ácsdolog, ácsmester, ácsmesterség, ácsolok, ácsol, ácsi dolog – és mindez latinul is. Meglepő gazdagság. Pedig a magyar–latin rész a kötetnek csak a kisebbik fele. A latin–magyar oldalak száma amazénak a kétszerese.

– A szótárak általában nem úgy születnek, hogy a szerző ül az íróasztalnál, és rágja a ceruzavéget. Szenczi Molnár sem ezt tette, hanem felhasznált többek között egy már meglévő latin–német kiadványt. Az azonban csak kötete latin–magyar részéhez segített. A magyar–latin megfelelésekben nem volt mire támaszkodnia, előtte senki sem gyűjtötte össze, és nem sorolta föl ábécérendben a magyar szavakat. Ő tehát mégiscsak rághatta a tolla végét. Az utódai persze már hozzányúlhattak az ő szótárához, bővíthették, javíthatták. Meg is tette ezt Pápai Páriz Ferenc egy évszázad múltán, majd Bőd Péter 1767-ben. Régi szótárainkról szólva kár volna nem megemlíteni, hogy legtöbbjük címoldalán ott egy méhkas – a szótáríró ugyanolyan szorgalommal gyűjti a szavakat, mint a méh a méznekvalót. Az új szavak – honlap, egér, olajszőnyeg, környezetbarát, bevásárlóközpont, fizetőzóna – regisztrálása a mai lexikográfiának is feladata. Nem kevésbé fontos annak feltárása, milyen azonosságok és eltérések vannak a nyelvek között. Hogy ez utóbbira a legfrissebb példát mondjam: karácsonykor jelent meg Bart István magyar–angol kulturális szótára.

a Dictionarium Hungarico-Latinum, méhkassal a címlapján

A soknyelvű szótárak rekeszében a csúcstartó egy Prágában 1960-ban megjelent 26 nyelvű szótár. Az egyik nyelve magyar, de ugyanaz a szó szerepel benne kínaiul, hindiül, indonézül is.

– Azt hiszem, valamiféle nagyzolásból adták ki, hiszen napi használatra voltaképpen alkalmatlan. Az efféle soknyelvűségre az akár zakózsebben is elférő számítógépes szótárak sokkal alkalmasabbak. Érdekesebb ennél Paczolay Gyula nemrég megjelent, világfigyelemtől övezett munkája: európai közmondások 55 nyelven arab, perzsa, szanszkrit, kínai és japán megfelelőkkel. Kiderül belőle, hogy olyan alapközmondások, mint a „ki korán kel, aranyat lel” vagy a „jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok” a világ nagyon sok országában, nyelvén ősidők óta ismertek valamilyen formában.

A közismeret szerint – és ez a napi valóság is – a szótár leginkább kétnyelvű műfaj. Kiss Gábor gyűjteményének legtöbb darabjában mégis csupán vagy főképpen magyar szavak szerepelnek. Három rekeszből találomra veszek ki egyet-egyet.

– A magyar növénynevek szótára a szakszótárak közé tartozik. Megtudhatjuk belőle például azt, hogy milyen sok neve van a spárgának: csirág, ispárga, istenlovafarka, gérőfű, kaláris, kláris, lófarok, nyúlárnyék, nyúlnyugodó, spárinkó. Ez egyebeken kívül azért van így, mert országos vásárokon nemigen árulták. Az országos vásárokon is árult árpának, zabnak, búzának azonban egységes neve alakult ki. Kiss Lajos munkájából, a Földrajzi nevek etimológiai szótárából megtudhatjuk, mi volt a neve évszázadokkal ezelőtt valamely településnek, hegynek, folyónak, és megtudhatjuk azt is, hogy valamely név hogyan változott. Miért kapta például szűkebb pátriám, Albertfalva Mária Terézia vejéről, Albert hercegről a nevét? A magyarázat: Krisztina és Albert egyebeken kívül ezt a települést kapta nászajándékul az uralkodónőtől.

Kiss Tamás Bakadumája a szlengszótárak egyik legérdekesebb – és a legtöbb vaskos kifejezést tartalmazó – darabja. Amikor a Magyar szókincstáron dolgoztunk, a munkatársaim 28 különféle szótárt lapoztak át. Annak a kolléganőnknek, akinek a Bakaduma jutott, hamarosan elege is lett a vaskosságokból, és kérte, hogy feldolgozásra adjak neki más szótárt.

A kiállítási anyagból természetesen a Tinta Kiadó már említett, tavaly [azaz 1998-ban – a szerk.] év végén megjelent Magyar szókincstára – alcíme: Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára – sem hiányzik. Hogy is hiányozna, hiszen érdemes munka, és éppen vendéglátóm volt a főszerkesztője.

Magyar szókincstár (főszerk.: Kiss Gábor)

– A kiállításon ott lesznek, persze, régebbi szinonimaszótárak is. Igaz, nem sok van belőlük. A két legnagyobb Pora Ferenc 1907-es Magyar rokonértelmű szók és szólások kézikönyve című munkája és O. Nagy Gábor–Ruzsiczky Éva Magyar szinonimaszótára 1978-ból. Ezek a szótárak – az említettekkel és a különféle tájszótárakkal, írói szótárakkal, helyesírási szótárakkal, értelmező szótárakkal együtt – nagyon fontos segítői annak, hogy nyelvünket továbbadhassuk a következő évezrednek.

Egy szótár hiányzik nagyon a gyűjteményből: a magyar irodalmi nyelv nagyszótára. Nem csoda: még nincs készen. Pedig már egy teljes évszázada dolgoznak rajta nyelvészeink. Összegyűlt hatmillió kézzel vagy géppel írt cédula, és számítógépben van harmincmillió szó. A gyűjtés – amennyire ez egyáltalában lehetséges – befejeződött. De arra, hogy a most 25 kötetesre tervezett művet bárki kiállításon lássa vagy kézbe vehesse, még várni kell. Kiss Gábor, aki maga is bábáskodik a szótár megszületése körül, úgy gondolja, hogy a magyar nyelv fél évezredének legfontosabb mozgásait feltérképező szótár megírása ötven ember további két évtizednyi munkáját igényli.

Daniss Győző

Az írás eredeti megjelenési helye: Népszabadság 1999. március 4. Méhkas régi címoldalakon.

Blogunkon korábban olvashattatok már a magyar nyomtatott szótárak történetéről - a kétrészes sorozat első része INNEN, a második része INNEN érhető el.