Ismét kapható a Retró szótár - ebből az alkalomból a TINTA blog újraközli az alábbi írást, amely eredetileg a Papiruszportal.hu-n jelent meg 2010. március 11-én. 

Burget Lajos az unokáinak mesélt klasszikusok kapcsán vette észre, hogy a gyerekek az általunk kedvelt szöveg majd minden második szavát nem értik, így született meg két könyve, melyben a nyelvünkből már kikopott vagy ritkán használt kifejezéseket járja körül. Ezután jött az ötlet, hogy a közelmúlt (a II. világháborútól a rendszerváltásig) jellemző kifejezéseit is össze kellene gyűjteni egy szótárba, ehhez a Tinta Könyvkiadó, mint eddig is hasonló téma felvetésekor, kitűnő partner volt.

Már a papírborító is az ötvenes évek igénytelen könyvészetét idézi, rajta a logó – mondanánk ma –: „Olcsó Könyvtár, 3 forint”. A kiadói előszót (A szó az élet tükre) egy Csoóri Sándor-idézet vezeti föl, róla rögtön eszünkbe is jut egy jellemző kifejezés, a szilencium (’tulajdonképpen a nyilvános megjelenéstől való eltiltást jelentette’ – olvasom a 220. oldalon), de vissza az előszóhoz: a nyelv korlenyomat is, és ha valamit szóba ejtünk, azzal ki is beszéljük, valamilyen formában fel is dolgozzuk a témát, jelen esetben a múltunkat. Ez a cél vezette Burget Lajost (1932–2007) és a Tinta Kiadót a kötet összeállításakor, bár a szerző nem élhette meg a könyv megjelenését.

Burget Lajos: Retró szótár

Sajátos mikrotörténelem bontakozik ki a mintegy 700 szócikk olvastán. A kiadó most is alapos munkát végzett, nemcsak saját kútfőből dolgozott, hanem az olvasókat is ötletelésre buzdította. Ennek során mellékesen különböző listákat is összeállítottak (a XX. század legjellemzőbb magyar szavai, a II. világháborútól a rendszerváltásig a legjellemzőbb magyar szavak). A két húszas listára egyaránt rákerült a békekölcsön szó, legutóbb a Színházak csatái egyik kérdéseként botlottunk bele: nagyon jól jellemzi a letűnt rendszert. Az először 1949-ben kibocsátott tervkölcsönkötvény – természetesen mindenki „önként” és dalolva jegyezte – célja a felszínen: „Csapás az imperialistákra!”, valójában „a készpénznek a forgalomból való kivonásával a vásárlóerő csökkentése, a csekélyke árualap védelme”. A visszafizetésre tízéves futamidőt határoztak meg, ám a törlesztés csak az 1970-es évek elején fejeződött be. A szintén azon az oldalon szereplő békeharc különböző formáiról elég idézni az egyik jellemző rigmust (persze „csasztuska” címszó is van): „Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded!”

A kötetet lapozgatva nagyon sok vigyort csalnak az arcunkra a korfestő kifejezések: amikor egy bocipulmanban, szimatszatyorral az oldalamon a bakonyi éleslövészetre utaztam, nem hittem volna, hogy ezt jókedvvel fogom felidézni.

Azt sem hittem, hogy az építőtáborban (ahol is átvitt értelemben szintén a békét védtük és a szocializmust építettük) annak idején oly népszerű, és azóta már majdnem elfeledett esemény utáni tablettával, a Postinorral egy szótár lapjain fogok találkozni harminc évvel később.

Az olvasásba, lapozgatásba belemerülve egyre inkább kirajzolódik a Kádár-rendszer hétköznapi élete. Emlékezetes szavak (Bambi, beszolgáltatás, kulák, sztahanovista, tantusz, társbérlet, úttörő);

Bambi Szintetikus narancs, málna, citrom ízesítővel készült magyar üdítőital, amit csatos üvegben árultak. A „Jaj úgy élvezem én a strandot […] És még Bambi is kapható” szövegű dal állított maradandó emléket az egészségtelen és műízű, mégis sokak által kedvelt italnak, ami 1967 után átadta helyét a kóláknak. Feltámasztásával megpróbálkoztak 2001-ben, de sikertelenül.
járművek (Csepel motorkerékpár, Dongó kerékpár, farmotoros Ikarus, meghatározó személyek bújnak elő a tadatalattiból, például a ma is népszerű Farkas Bertalan (űrkalandját még Presser is megénekelte, aznap vagy másnap boltokba is került a kislemez, és nagyon kínos volt, ha valaki nem szerezte meg), vagy jellemző ruhadarabok (fecske, klottnadrág, lódenkabát, nejlonharisnya);
Nejlonharisnya – ’az ötvenes évek egyik legkedveltebb csempészáruját’ és egyéb imperialista luxuscikket kerestek a fináncok az ötvenes évek elején a felmenőimnél, feltúrtak minden szekrényt, közben pedig a ház másik helyiségében épp (a szintén tiltott) pálinkafőzés folyt.
ünnepek, események (forradalmi ifjúsági napok, spartakiád); televízió-műsorok (Röpülj, páva!, Tv-torna) és a politika kifogyhatatlan szavai (funkcionárius, káder, moszkovita, osztályellenség, tervgazdaság). Minden persze nem férhet bele a 700 szócikkbe, de egyvalamit nagyon hiányoltam ez utóbbi csokorból, a foxi-maxit – a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem népszerű elnevezését, ahol „különleges anyagból gyúrt” szakembereket (NB kádereket) képeztek ki gyorstalpalón…

Névmutató, Szómutató, Betűszavak, mozaikszavak és rövidítések jegyzéke, Fogalomköri csoportosítás tartozik a nagyszerű kötethez, és lezárásként a szerző lánya összefoglalja Burget Lajos életútját is. Nem véletlen, hogy a 2008-as kötet hosszú ideig a kiadó tízes sikerlistáján volt. Jó múltidézést!