Az állatokon belül külön, igen változatos osztályt alkotó rovarok (Insecta) nyelvbeli jelentkezése elsősorban nominális: egy-egy nyelvben, különösen a tudományos nyelvekben kidolgozott rovarelnevezés-rendszerek léteznek. A magyar nyelvjárási, a tudományoshoz  meglepően hasonló rendszereket képező rovarnevekről a magyar etnoentomológia (népi rovartan) nagy ígérete, Ulicsni Viktor emlékezett meg (2013), jómagam ezen állatosztály néprajzát tárgyaltam (Kicsi 2015). A rovarok megnevezése mellett érdekesek még a velük alkotott kifejezések, a nyelvben létrejött verbális nyomaik is. Nevezzük rovarigéknek a rovarok viselkedésének leírására tipikusan használt igéket. Az alábbiakban két ilyen köznyelvi ige (nyüzsög, hemzseg) különleges mondattani jelentőségére hívom fel a figyelmet, s bemutatok néhány érdekes nyelvjárási rovarigét (bozsog, burung, dorol, rezseg), a zsizseg igének egy versbeli jelentkezését is említem. Tanulmányomat a rovarok által kiváltott viselkedés leírására szolgáló igék egy csoportjának bemutatásával (bogárzik, böglöz, csipározik, csípérzik, zigárzik) zárom.

"A kert nyüzsgött a méhektől"
(Kép forrása: http://iddus.blogspot.hu/2012/05/mehrajzas.html)

Az 1960-as évek transzformációs nyelvészetének nevezetes példamondatai, mondatpárjai amelyek Charles J. Fillmore elemzése nyomán váltak ismertté, a következők: John smeared paint on the wall (‘János festéket kent a falra’) ~ John smeared the wall with paint (‘János festékkel kente be a falat’), John planted peas and corn in his garden (‘János borsót és gabonát ültetett a kertjébe’) ~ John planted his garden with peas and corn (‘János a kertjét borsóval és gabonával ültette be’). Sikerült transzformációs szabályokat felállítani, amelyek az alapformából deriváltat állítanak elő, s így a lokatívusszal járó elemeket (the wall ‘a fal’ és his garden ‘kertje’) a tárgy helyzetébe teszi át, ezzel pedig a korábbi tárgyból a with prepozícióval eszközhatározó lesz (Fillmore 2003: 77–78). A transzformációk sorában ez a lokatívuszi alternáció (angolul locative alternation) nevet kapta. Ez a transzformáció egyben vonzatváltozás is, s hasonló igekötős vonzatváltozás létezik a magyarban is: ken (valamit valamire, esetleg valamit valamivel) ~ beken (valamit valamivel), rak (valamit valamire) ~ megrak (valamit valamivel).

Kiss Gábor: A hagyományos paraszti világ nyelvjárási szókincsének szótára

A lokatívuszi alternációnak a transzformációs elemzések között két főbb esetével volt szokás számolni: egyrészt a lokatívuszos (helyhatározós) helyett insztrumentáliszos (eszközhatározós) szerkezettel, másrészt a töltés és megtelés közös (a magyarban nominatívuszos és ablatívuszos) kifejezésével (méhek rajzása, emberek nyüzsgése, bűzlés). Illusztrációképpen ilyesféle mondatpárok szerepeltek: Méhek hemzsegnek a kertben ~ A kert hemzseg a méhektől; Hagyma bűzlik a teremben ~ A terem bűzlik a hagymától. A magyartól eltérően az angol swarm ‘rajzik, hemzseg, nyüzsög’ rovarige nem ablatívuszos, hanem insztrumentáliszos alternációval jár: Bees were swarming in the garden (‘Méhek nyüzsögtek a kertben’) ~ The garden was swarming with bees (‘A kert nyüzsgött a méhektől’; Fillmore 2003: 13, 78, 188).

Annak idején nagyjából ugyanerre a jelenségre hívta fel a figyelmet jelentéstanában Károly Sándor is. Ő a fizikai cselekvésnek mint oknak és okozatnak együttes kifejezésére hozott példákat, ahol a szór kiegészített jelentése 'szórva betakar', a ken igéé 'kenve bevon', a hemzseg igéé 'hemzsegve tele van, hemzsegve megtelik' (1970: 377–378). A lokatívuszi alternáció olyan igét is jellemezhet, mint a pezseg: Buborékok pezsegnek a pohárban ~ A pohár pezseg a buborékoktól.

Mindenesetre a magyarban a nyüzsög és hemzseg igék a bűzlik igéhez hasonló vonzatkeretűek, hasonló szerkezetekben, így lokatívuszi alternációt mutató konstrukciókban fordulnak elő. A mai magyar köznyelvben a rajzik igénél a lokatívuszi alternáció kérdéses: A kaptárban rajzanak a méhek mondat jó, A kaptár rajzik a méhektől kérdéses. A hemzseg és nyüzsög nyelvjárási megfelelői között megemlíthető a dunántúli bozsog ‘bizseg, rajzik, hemzseg’ (MTsz. 1: 175, ÚMTsz. 1: 576), újabban a székelyeknél bozsog ‘mozog, mocorog, nyüzsög’ (Sántha 2004: 124). A korábbi adatok példamondataiban a lokatívuszi alternáció (külön nominatívusz és külön ablatívusz használata) jól dokumentált: A hangyák bozsognak és Csak úgy bozsogott a sok embertől (MTsz. 1: 175).

"Jaj, menyi örekcsanya rëzsëg a fijatal hársfán" (Kép forrása: Pannon Enciklopédia)

Tóth Imre Ipoly menti palóc gyűjtéséből ismeretes a helyi, nyelvjárási csanya ‘cserebogár’ szó mellett az öregcsanya ‘nagy fajtájú cserebogár’ szó, s a vele alkotott példamondat is érdekes: Jaj, menyi örekcsanya rëzsëg a fijatal hársfán (Tóth 1995: 259). A rezseg igének (a helyi nyelvjárásban rëzsëg, rizsëg) következő jelentéseit adta meg: ‘bizsereg; vibrál; zizegő, recsegő hangot ad; rovar kaparászó, pattogó zajt okozva nyüzsög’ Példamondata: Juj, de rizsëg a skatulyába a sok örekcsanya (1995: 262). (Külön érdekesek a rovaros mondatokat bevezető indulatszók: Jaj és Juj.) A rezseg ige jellegzetesen palóc (Ipoly mente, Abaúj, Eger, Vác, Heves megye, Nagykáta környéke), de előfordul még Kiskunfélegyházán, Csongrádon és Zentán is (MTsz. 2: 284, ÚMTsz. 4: 731). Tóth Imre általánosságban így jellemezte: “Ezen hangutánzó ige leggyakrabban a nagy tömegben, kaparászva, folyamatos zajjal nyüzsgő rovarokkal kapcsolatban használtatik” (1995: 262).

Kiss Gábor, Bató Margit: Tájszavak

A nyelvjárásokban több további rovarigét találunk. A bizseg egyik jelentése ‘hemzseg, nyüzsög’ (több alakváltozattal, ÚMTsz. 1: 498). A bözsged (Székelyföld, MTsz. 1: 183), lozsog (Páty, Pest megye, ÚMTsz. 3: 903), pëzsëg (Szentlőrinckáta, ÚMTsz. 465), pizsëg (Lovászpatona, ÚMTsz. 4: 465),  pizsög (Ormányság, Kiss & Keresztes 1952: 440), torzsong és tozsog (Kiskunhalas, MTsz. 2: 767, 773) mind ‘nyüzsög, hemzseg’. A zsizseg jelentései ‘zümmög (méh); nyüzsög; serceg, sistereg’ (‘zümmög’ jelentésére ÚMTsz. 5: 833), s előfordul a zsizseg-bozsog összetételben is (ÚMTsz. 5: 833). Kuczka Péter Napos táj című, hangyákat megjelenítő versének eleje:

Kis copfosok, kis kopaszok
túrják a rakás homokot,
olyan műves szakértelemmel,
mint a kékruhás mesterember.

A költemény közepéről négy sor:

Sárgult fű közt hangya zsizseg,
túrják a pucér gyerekek
a szikrázó fényre dobott,
morzsáló, sárga homokot
(Dalos, szerk., 1955: 289).

Közvetlenül rovarelnevezéshez kapcsolódik két székely rovarhangutánzó ige, a burung és a dorol, tudniillik belőlük rovarnevek vezethetők le: burung (nomenverbum) és doroló.

Az előbbi szó mint burung ‘dong, dongva röpül (a cserebogár)’ jelent meg a tájszótárakban (MTsz. 1: 200), már mindjárt kifejezetten igei változattal is: burungozik ‘dong, dongva röpül’ (MTsz 1: 200) és összetételben is, mint csereburung ‘cserebogár’ (MTsz. 1: 294). Újabb közlések szerint azonban a burung ‘cserebogár, bogár’ (Sántha 2004: 27, 35), a burungol, burungozik, burungódzik, burungózik jelentései pedig ‘dong (cserebogár), zümmög (méh), zajosan röpköd; zsörtöl, veszekszik’ (Sántha 2004: 27). A burung tehát mára ‘bogár; dong’ jelentéssel igenévszó (nomenverbum), mint a csavar, fagy, les, nyom. A dorol ‘dong’ már mindjárt tranzitív (tárgyas) példamondatokkal jelent meg a tájszótárakban, nemcsak ‘dong’, hanem ‘körüldong, belep valamit’ jelentéssel: Dorolják a legyek a sebet (MTsz. 1: 414, ÚMTsz. 1: 1007). Újabb közlésből érdekes a dorol igéből képzett doroló ‘nagy légyfajta, bakklégy’ (Sántha 2004: 423). (Hasonló képzés volt a dong igéből a dongó.)

Cs. Nagy Lajos, N. Császi Ildikó: Magyar nyelvjárások

A székely nyelvjárási rovarhangutánzó igék közül megemlíthető még a zunnog ‘zümmög, zsibongva dong (pl. méhraj)’ (MTsz. 2: 1056, Sántha 2004: 115) és zummog ‘zümmög’ (ÚMTsz. 5: 807).

Több további érdekes rovarral kapcsolatos ige, de már nem valódi rovarige is található nyelvjárásainkban. Például a Felső-Szigetközben a böglöz a ló kifejezéssel írják le azt, ahogy a ló nyugtalankodik a marhabögöly (Tabanus bovinus, a helyi nyelvjárásban bögű, bögöl, böglégy) közelségére, mivel érzékeny annak szúrására (Kovács 1987: 52). Nyilván ennek a helyzetnek a leírására szolgál a Csallóközből regisztrált a böglyöz ‘nyugtalankodik’ ige is (MTsz. 1: 176), más nyelvjárások azonban az általánosabb, köznyelvből is ismert bogárzik, bogározik igét használják (MTsz. 1: 148, ÚMTsz. 1: 512). A ‘marhabögöly’ jelentés található egy régi székely nyelvjárási adatban: csibogár ‘marhákat csipkedő légy’ (MTsz. 1: 305), s ugyancsak ‘bogárzik’ jelentésű a somogyi és baranyai csipározik, csípérzik (MTsz. 1: 325–6, ÚMTsz. 1: 846). Az ugyancsak nyelvjárási zigárzik ‘bogárzik’ ige és a zigárzóbogár ‘marhabagócs (Hypoderma bovis)’ Nógrádból és Gömörből ismertes (ÚMTsz. 5: 794, Ulicsni 2013).

Kicsi Sándor András

Irodalom
Dalos László, szerk.: Vidám magyar versek. Bp.: Magvető 1955.
Fillmore, Charles J.: Form and Meaning in Language. Volume 1: Papers on Semantic Roles. Stanford, Cal.: Center for the Study of Language and Information 2003.
Károly Sándor: Általános és magyar jelentéstan. Bp.: Akadémiai 1970.
Kicsi Sándor András: A fák, a kakukk és a rovarok. Bp.: Cédrus & Napkút 2015.
Kiss Géza & Keresztes Kálmán: Ormánysági szótár. Bp.: Akadémiai 1952.
Kovács Antal: “Járok-kelek gyöngyharmaton...” Növény- és állatnevek a Felső-Szigetköz tájnyelvében. Mosonmagyaróvár 1987. (Mosonmagyaróvári Helytörténeti Füzetek 6.)
MTsz. Szinnyei József: Magyar tájszótár. Bp.: Hornyánszky 1: A–Ny 1893, 2: O–Zs 1901.
Tóth Imre: “Az Ipoly menti palóc tájszótár kiegészítő adattára.” Magyar Nyelvőr 119(1995)3: 259–262.
Ulicsni Viktor: Folk knowledge of invertebrate species in Central Europe. Poszter. 36th Annual Meeting of the Society of Ethnobiology "Climate Change and Ethnobiology”. University of North Texas in Denton, Texas, May 15–18 2013.
ÚMTsz. B. Lőrinczy Éva, szerk.: Új magyar tájszótár. Bp.: Akadémiai 1: A–D 1979, 2: E–J 1988, 3: K–M 1992, 4: N–S 2002, 5: Sz–Zs 2010.