2018. március 6-án a TINTA Könyvkiadó könyvbemutatót tartott a Józsa Judit Galériában. Alább Balázsi József Attilának a bemutatón elhangzott, Tótfalusi István Vámmentes gondolatok című könyvét méltató előadásának írásos változata olvasható.

Egy szállóige irodalmi eredete, szerzője vagy művelődéstörténeti forrása olyankor is kimutatható, ha nem közismert, de idézetjellege bizonyos fokig elhomályosul azáltal, hogy már régóta, széles körben használják. Gyakran az állandó egyszerű szókapcsolathoz, szóláshoz közeledik vagy közmondássá válik. A Shakespeare műveiből való idézeteket gyakran Shakespeare-közmondások címen adják ki.

Világszerte egyre-másra jelennek meg az idézetgyűjtemények. A korábban főleg irodalmi művekből és híres történelmi személyiségektől származó szállóigéket bemutató kiadványok mellett ma már ott sorakoznak a filmekből (James Bond), slágerszövegekből (Vlagyimir Viszockij) és hirdetésekből szárnyra kelt igék is.

Hazánkban az első szállóige-gyűjtemény Szirmay Antal Hungaria in parabolis című munkája 1804-ből. A szállóige kifejezést (a homéroszi ἔπεα πτερόεντα [epea pteroenta] átvételével) Georg Büchmann (1822–1884) német filológus vezette be Geflügelte Worte című, 1864-ben kiadott gyűjteményében. Az Odüsszeiá-ban a szárnyas szavakat szólt kifejezés 52-szer fordul elő. Ma ezt használja a német, skandináv és szláv frazeológia, míg az angol és a francia szakirodalom egyszerűen idézet-nek hívja. A kínai frazeológiában a versidézetek, szállóigék és aforizmák együtt alkotják a szujü (俗语 súyŭ ’köznyelvi kifejezés’) kategóriát.

A most bemutatandó 200 oldalas mű közvetlen folytatása Tótfalusi István 1998-ban megjelent könyvének, az Idegen idézetek szótárá-nak (Budapest, Anno Kiadó). A két kötet felépítése azonban gyökeresen eltérő: a 20 évvel ezelőttiben a szállóigék az eredeti alakok ábécérendjében követték egymást, míg a mostani kiadvány a magyar megfelelők szerint rendezi az anyagot. Eltér ez a válogatás a korábbitól abban is, hogy hiányoznak belőle a görög és latin szállóigék.

Balázsi József Attila

A cím újkori szállóigéket ígér, ám szerencsére ezt nem kell komolyan vennünk: a szerzők között jócskán szerepelnek 1492 előtti és 1914 utáni hírességek is. A borító ismertetője szerint angol, francia, német, olasz és spanyol személyiségek mondásait tartalmazza a kötet. Ez apró tévedés, mert a paletta jóval színesebb: köztük van George Bush (amerikai), Jan Henryk Dąbrowski (lengyel), Makszim Gorkij (orosz), Erzsébet osztrák‒magyar uralkodónő (osztrák), Mahatma Gandhi (indiai), Jorge Luis Borges (argentin), Batsányi János (magyar), Thomas Thorild (svéd), Henrik Ibsen (norvég) és sokan mások.

A gyűjtemény a Híd szótárak sorozatban látott napvilágot, a már megszokott, könnyen áttekinthető elrendezésben. Félkövér betűtípussal magyarul közli a szállóigét, majd a következő sorban az eredeti nyelven. Magyar megfelelőként Tótfalusi István általában az ismert műfordítást idézi, s ha ilyen nincs, saját maga ülteti őket magyarra. Ezután jön a kiejtési útmutató, amelyet a szállóigéről való rövidebb-hosszabb tudnivalók követnek, a szállóige ismertségétől függően.

Tótfalusi István: Vámmentes gondolatok. 838 újkori szállóige 344 neves személytől magyarul és eredeti nyelven, kiejtési tanáccsal

Források tekintetében gazdag a válogatás, megtalálhatók benne az utóbbi évtizedek politikai eseményeinek szereplői, művészei is: George Bush, Giulio Andreotti, Charles de Gaulle, André Malraux, John Cage. Tematikai sokrétűségére lássunk néhány példát:

• A bankrablás dilettánsok vállalkozása. Az igazi profik bankot alapítanak. (Bertolt Brecht)
• A franciák néhány bolondot bezárnak egy házba, és azt hiszik, hogy akik kinn maradtak, azok nem bolondok. (Montesquieu)
• A házasságtól a nők azt remélik, hogy férjük megváltozik, a férfiak pedig azt, hogy a feleségük nem. Így mindketten óhatatlanul csalódnak. (Albert Einstein)
• A tudomány tévedhetetlen, de a tudósok mindig tévednek. (Anatole France)
• Hagyjuk a csinos nőket a szegényes képzeletű férfiakra. (Marcel Proust)
• Ivás közben megy el a szomj. (François Rabelais)
• Két éve nem beszéltem a feleségemmel, mert nem akartam a szavába vágni. (Jules Renard)
• Mi a gyom? Növény, amelynek hasznát még nem fedezték fel. (Ralph Waldo Emerson)
• Ne ítéljünk meg senkit a társasága alapján: Júdásnak például kifogástalan barátai voltak. (Paul Verlaine)
• Semmit se tud, s azt hiszi, mindent tud. Tiszta sor, hogy politikai pályára való. (George Bernard Shaw)
• Sok barát olyan, mint a napóra: csak azokban az órákban működnek, amikor a nap rád süt. (Victor Hugo) 
• Szeretnék majdan oly békésen meghalni, mint a nagyapám ‒ álmomban. Nem jajgatva és visongva, mint az utasok a kocsijában. (Will Rogers)
• Vagy írj valamit, amit érdemes elolvasni, vagy tégy valamit, amit érdemes megírni. (Benjamin Franklin)

Mindenki az érdeklődési köre és ismeretei alapján támaszt különféle igényeket a könyvek iránt. Mivel én frazeológiával foglalkozom, szívesen olvastam volna többet a szállóigék eredetéről, magyar és nemzetközi kapcsolataikról. Épp ezért most néhánynak a történetéhez fűzök rövidke kiegészítést.

Gyakran a szállóige ókori vagy bibliai forrásra nyúlik vissza. Az ördög néha Szentírást idéz, hangzik A velencei kalmár-ból származó idézet Vas István fordításában. Nem más ez, mint utalás a Máté evangéliumára, ahol Jézus megkísértésekor az ördög a 91. zsoltárt idézi (Mt 4).

A Szikrából gerjed a láng szállóige, amely Odojevszkij Puskinnak küldött versében szerepel (1828), jóval korábbi. Megtalálható középkori szövegekben is; a Vulgata A scintilla una augetur ignis formában közli (Eccl 11,34).  

A könyvbemutató közönsége

A Nem a csuha teszi a barátot francia közmondás magyar megfelelője már első, 1598-ban megjelent közmondásgyűjteményünkben olvasható Minem az köntös teszi az papot formában (4.4.6.1.). Nem a ruha teszi az embert változata csak a XIX. században bukkan fel.

Amit tollal leírsz, fejszével se vágod ki ‒ idézi Gorkij a régi orosz közmondást. Lengyel József naplójában olvasható frappáns fordítása: ’Amit toll leírt, fejsze ki nem irt’.

A diktátorok tigriseken lovagolnak fel-alá, és nem mernek leszállni róluk ‒ Churchill 1937. november 11-i leveléből vett kijelentésének forrása a kínai 骑虎难下 qí hŭ nán xià [tigrishátról nehéz leszállnod] szólás, amely közmondásként került át az angolba: He who rides the tiger can never dismount ’Aki tigrisen lovagol, nem tud róla leszállni’. Magyar megfelelője: Aki más szekere farkán ül, nem oda megy, ahová akar, hanem ahová viszik.

Tótfalusi István: Nyelvészeti ínyencfalatok

Vasfüggöny ereszkedett le, kettéválasztva a kontinenst ‒ állapította meg ugyancsak Churchill 1946. március 5-én. A színházakban a XVIII. század óta ismert vasfüggöny metaforikus értelemben a XIX. század elejétől ismert. 1918-ban Vaszilij Rozanov orosz filozófus írja a következőket: „vasfüggöny ereszkedik le az orosz történelemre”. Ethel Snowden 1920-as oroszországi útirajzában megállapítja, hogy „Oroszország vasfüggöny mögött van”.

Két apró kritikai megjegyzés. Miként az előszóban olvasható, az idézetek bemutatása mellett a szerző célja az olvasók idegen nyelvi ismereteinek gazdagítása. Éppen ezért nem világos, miért gondolja Tótfalusi István azt, hogy egy kizárólag e kötetben használt, hevenyészett kiejtési útmutató megfelelő eszköz ehhez. Miként az öt vonal és a hangjegyek segítségével bármely melódia lejegyezhető, ugyanúgy megfelel az 1918-ban létrehozott nemzetközi fonetikai ábécé bármely nyelvben a szavak kiejtésének rögzítésére. Ezt használják a hazánkban kiadott szótárak is az Országh-féle angol‒magyar szótárak megjelenése óta.

Az idézetekhez köthető személyek listájában a nevük mellett jó lett volna feltüntetni a szállóigék oldalszámát is.

Dióhéjban ennyit. A könyv még kapható, s ha megtetszett, vásárolják meg! Ne odázzák ‒ idézzék!

Balázsi József Attila

Tótfalusi István könyvei kedvezményesen megvásárolhatók a TINTA Könyvkiadó webshopjában:
Tótfalusi István: Vámmentes gondolatok. 838 újkori szállóige 344 neves személytől magyarul és eredeti nyelven, kiejtési tanáccsal
Tótfalusi István: Nyelvészeti ínyencfalatok
Tótfalusi István: 48 szerelmes vers 29 angol, amerikai, ír és skót költőtől angolul és magyarul Tótfalusi István fordításában
Tótfalusi István: 44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről
Tótfalusi István: Idegen szavak alapszótára. 4500 idegen szó magyarázata
Tótfalusi István: Magyarító szótár. Idegen szavak magyarul
Tótfalusi István: Idegenszó-tár. Idegen szavak értelmező és etimológiai szótáraólások helyes kiejtése