2018. március 6-án a TINTA Könyvkiadó könyvbemutatót tartott a Józsa Judit Galériában. Alább dr. Oláh Istvánnak a bemutatón elhangzott, Pelczéder Katalin Magyar gyümölcsnevek című könyvét méltató előadásának írásos változata olvasható.

A Magyar Gyümölcsnevek karcsú, alig 120 oldalas, de erőt, szellemi erőt és szaktudást sugárzó kötet. Bátorság kell méltatásához egy olyan (író) olvasó agrárius embernek, mint amilyennek magamat tartom. Mart Twain szellemes gondolata:

„a bátorság nem a félelem hiánya, hanem a félelem leküzdése valami fontosabb miatt.”

Ennek értelmében is kijelenthetem, Pelczéder Katalin könyve fontos mű. Igényes, elsősorban lingvisztikai, de több, multidiszciplináris munka. Szótörténeti, művelődéstörténeti kérdések átfogó taglalásával, nyelvi elemzéssel gazdagon a gyümölcsnevek szemantikai, szintaktikai, morfológiai jellemzőit ismerteti. Újdonságértékű didaktikai, módszertani úton. Több tudományterület művelői számára ad ismereteket és eligazítást.

Nem tagadom, a még nyomdameleg kis kötet átlapozásával rögtön asszociációs térben találtam magam, Petőfi Sándor figyelmeztetése (Ne fogjon senki könnyelműen...) és József Attila jól ismert sorai (dolgozni csak pontosan…) ötlöttek fel bennem. Saint Exupery, a szívvel látó ember gondolata is segített: „a megismerés nem részekre bontást jelent, hanem látást”.

Pelczéder Katalin Magyar gyümölcsnevek címmel megírt nyelvészeti könyvének tanulmányozása és olvasása kapcsán, néhány megközelítést osztok meg Önökkel.

Pelczéder Katalin: Magyar gyümölcsnevek

Örvendetes – pedig nincs eléggé a köztudatban –, hogy Magyarország a Kárpát-medence szíve. Kincsestára. Többféle értelemben is. Növényföldrajzi szempontból mindenképpen.

A magyar KSH 150 éve működik. Az ország gyümölcsültetvényeiről először 1895-ben készített felmérést. Ezt néhány követte, majd ez az igyekezet elhalványult. Napjainkban az EU Parlament és Tanács rendelete teljes körű adatfelmérést írt elő a tagállamoknak almára, körtére, őszi- és kajszibarackra. Mi, magyarok még a meggy-, cseresznye-, szilva-, bodza- és diókultúrákra is kiterjesztettük a vizsgálatot.

Ez a kilenc kultúra a hazai gyümölcsöseink 95%-át teszi ki. Az erőszakos kivágások ellenére még mindig az almát termesztjük a legnagyobb területen, a második a meggy.

Az 1960-as években még 172 ezer hektár gyümölcsössel rendelkeztünk, ma 93 ezer hektár az ország összes gyümölcsterülete.

A szőlőnél szomorúbb a helyzet; évtizedekkel ezelőtt az egykor 600 ezer hektáron termesztett szőlőből 200 ezer hektárra csökkent a termőterület. Jelenleg hivatalosan 64 ezer hektár szőlőterülettel rendelkezünk, ám ebből mindössze 45 ezer hektár az, amit ténylegesen művelnek.

Agrárország vagyunk, évszázados kertmagyarországi álmokkal... 

Dr. Oláh István

Örvendetes a cél is, legalább tudjuk meg, mink van. Tudatosítsuk magunkban, hogy ez óriási érték; eszmei és valódi együtt.

Íz, zamat, táplálkozási élettan (azt a gyümölcsöt együk, ami hazai földön terem!), hungarikum (nem mint mozgalom, hanem szemlélet), biodiverzitás (genetikai sokféleség) és a szókincskészlet oldaláról is. Különben is sürgető értékeink értéken való kezelése!

Kettő nagy értékre kell vagy kellene kiemelt figyelmet fordítanunk, az édes anyanyelv és az édes anyaföld védelme. Művelésük elsőrendű érdekünk, feladatunk. „Meg kell tanulni vágyakozni az után, ami a miénk” – fogalmazta meg a teológus Simone Weil. Igazat kell adnunk neki! Amíg nem késő!

Örvendetes tény még a közelmúltból a Tündérkert mozgalom megszületése. Az értéktudat, értékmentés, értékőrzés, értékteremtés szép, új terepe. A göcseji, pórszombati erdész, Kovács Gyula, aki minden porcikájában gyümölcsész is, kezdeményezte a magyar őshonos gyümölcsfajták összegyűjtését és terjesztését. Az író-szőlész Ambrus Lajos, somlóhegyi borász támogatta, a színész Szarvas József népszerűsítette és népszerűsíti a ma már Magyar Örökség díjas mozgalmat. Az irányzat él, erősödik, már 100-nál több kis Tündérkert van az országban. Zalában Novajon láttam egy ilyen tündérkertet, a templom kertben.

És most itt van, megszületett a Magyar gyümölcsnevek, alapvető nyelvészeti, nyelvművelő, interdiszciplináris munka.

Érdeklődő a könyvbemutatón

Magyarország jó ideje – 100–150 éve biztosan –, szeretne Kertmagyarország lenni. Ehhez minden adottsága megvan. Mindeddig mégsem (vagy csak kis mértékben, részlegesen) sikerült megvalósítani. Az előzmények reménykeltők. Kiváló kertészek, gyümölcsészek voltak és vannak ebben az országban. Szakáganként sok-sok nevet lehet és lehetne sorolni, a teljesség igénye nélkül. Bereczki Máté, Mohácsi Mátyás, Priszter Szaniszló, Teleki Zsigmond és Sándor, Kocsis Pál, Mathiász János, Bakonyi Károly, Csizmazia Darab József mind olyan nevek, amelyek sokat mondanak. A könyvben is szerepelnek a maiak közül Szabó T. Attila és Tomcsányi Pál professzorok, akik személyes ismerőseim. Szomorúan jelentem be, hogy a napokban Tomcsányi Pál professzor úr 94 évesen eltávozott közülünk.

Pelczéder Katalin könyvében alapos munkát végzett mint az onomasztika intranzigens művelője, a szintagmák kutatója, az alapfajú szavak nyelvtani és jelentéstani kapcsolatának módszeres vizsgálója.

Régi vesszőparipám a különböző diszciplínák összekapcsolása, egymásra hatásuk vizsgálata. A kölcsönhatások haszna ki nem merített lehetőség. A téma és tudományterület, annak nagyon is gyakorlati szerepe és terepe, nagyobb publicitást érdemel.

Örömforrást jelenthet a könyv hátlapján jelzett másik munka megjelentetése, Pelczéder Katalin Gyümölcsnevek szótára című könyve is.

Pelczéder Katalin: Gyümölcsnevek szótára

A mostani remek könyv komoly tudástartalma revelációval hatott rám. Lehet, hogy nyelvészetileg segédkönyv, de a megjelölésnél jóval többet adó kötet. Agrárius és gyümölcsész szemszögből nézve inkább segítő könyv, igazi tudásátadó mű. Szélesebb körű publicitás esetén nagyobb megbecsülést kaphatna, szerezhetne. Ez jót tenne a nyelvészetnek, a gyümölcsészetnek, a tündérkert és hungarikum mozgalomnak is. Jót tenne, ha ezek a művelt, műveltségi területek összekapcsolódnának, kölcsönhatásuk egymást erősítené.

Ismert, hogy „minden nagy tett, egy álommal kezdődik”! A Tinta Könyvkiadó küldetést teljesít azzal, hogy szerzőt és témát választ, majd kiadja. A mostani és az ezt követő választás, mint könyv, hiányt pótló, telitalálat. Amit kutatóként, oktatóként, szakkönyvíróként Pelczéder Katalin végez, küldetés. Nagyszerű küldetés; ismerjük el! Küldetést teljesíteni: tett. Széchenyi István óta tudjuk, aki vallotta „a tett az első, a szó a második”. Pelczéder Katalin munkájában a tett és a szó egyenértékű!

Szívből gratulálok a Szerzőnek!

Ha van ismert közgazdasági fogalom, az a gazdasági hazafiság. Ha van (márpedig van) hazafias költészet (lásd Petőfi Sándor, Ady Endre, Dzsida Jenő, és még hosszan sorolhatnám), akkor van hazafias tudományág; ez a nyelvészet! A szellemi hazafiság, a szellemi honvédelem, a szellemi örökség területe. Megőrzése, erősítése; közös felelősségünk és feladatunk!

Utószó

a bevezetőben említett Petőfi Sándor verséből: „Ne fogjon senki könnyelműen. A húrok pengetésihez! Nagy munkát vállal az magára, Ki most kezébe lantot vesz. Ha nem tudsz mást, mint eldalolni. Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak, S azért a szent fát félre tedd”

Pelczéder Katalinnál jó kezekben van a lant!

József Attila:  „dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”.

Pelczéder Katalin tudja és gyakorolja a költő intelmét.

Budapest, 2018. 3. 6.

Dr. Oláh István

Pelczéder Katalin könyvei kedvezményesen megvásárolhatók a TINTA Könyvkiadó webshopjában:
Pelczéder Katalin: Magyar gyümölcsnevek
Pelczéder Katalin: Gyümölcsnevek szótára