Az úgynevezett zombi (angol zombie) lélek nélküli holttest, amelyet a vudu (angol voodoo) varázslóinak fekete mágiája hoz létre. Poliszémia révén a zombi szó jelöltje lehet a karibi vudu kígyóistene, természetfeletti erő vagy varázslás, mely a holttestet életre kelti, a holttest maga, illetve csak automatikus mozgásra képes személy. Ráadásul egy koktélféleség is a zombi nevet viseli. A számítógépes világban a zombi olyan számítógép, amelyben démon van elrejtve, és ennek révén egy gonosz hacker hatalma alatt áll – a jóhiszemű tulajdonos tudta nélkül. A zombik vagy zombihangyák (zombie ants) révén a hacker támadhatja a számítógépet. A zombi szó először Pierre-Corneille Blessebois (1646–1700 körül) Le Zombi de grand Pérou című regényében fordul elő (1697), amely álcázott önéletrajz, s melyben a szerző egy hiszékeny nővel tett csínyét írta le.

Bár a zombi szónak több afrikai eredeztetése is ismeretes, legtetszetősebbek a francia les hommes ‘az emberek’ (spanyol los hombres) és les ombres ‘az árnyak’ liaisonos formákból való származtatásai. A haiti kreolban ugyanis a z- kezdetű szavak döntő többsége a francia les többes számú névelővel alkotott szerkezetekre vezethető vissza, például zaboka ‘avokádó’, zabri ‘hajlék, fedél, menedék; fedezék, óvóhely’ (les abris), zafè ‘ügyek’ (les affaires), zak ‘tett, cselekedet’ (les actes), bwa zakasya ‘akácfa’, zangui ‘angolna, angolnák’ (les anguilles), zanj ‘angyal, angyalok’ (les anges), zanmi ‘barát, pajtás, barátok, pajtások’ (les ennemis ‘ellenségek’), zannimo ‘állat, állatok’ (les animaux), zanno ‘fülbevaló’ (les anneaux), zansèt ‘ős, ősök’ (les ancêstres), Zantiy ‘az Antillák’, zantray ‘bél, belek’ (les entrailles), zareyen ‘pók’ (les araignées), zaviron ‘evező(lapát), evezők, lapátok’ (les avirons), zèb ‘széna, fű’ (les herbes), zèl ‘szárny’ (les ailes), zèpòl ‘váll, vállak’ (les épaules), zegwi ‘tű’ (les aiguilles), zeklè ‘villám’ (les éclaires), zidòl ‘bálvány, bálványok’ (les idoles), zile ‘sziget, szigetek’ (les îles), zimaj ‘kép’ (les images), viszont létezik ennek imaj változata is stb.

Klasszikus zombiábrázolás Geoge A. Romero 1968-as filmjéből, Az élőhalottak éjszakájából

A vudu vallás Nyugat-Afrikából ered, s Haitin a fekete rabszolgák révén a XVI. század elején honosodott meg. A rabszolgák nem gyakorolhatták vallásukat nyíltan, mert a francia telepesek vallását kényszerítették rájuk. A vudu azonban továbbra is népszerű vallás Haitin és ott, ahová haitiak települtek (például New Orleansban). A vudu varázslóinak fekete mágiájához mérgek is hozzátartoznak, amelyek az embert napokra megbéníthatják, továbbá hallucinogének az újjáélesztéskor. E szereket Wade Davies kanadai etnobotanikus tanulmányozta behatóan, s rövid leírásuk megtalálható Richard Rudgley könyvében (1999: 272–4). A zombik egy fajtája az, amelynek lelke (haiti kreolul ti-bon-ange, francia petit bon ange ‘kis jó angyal’) a varázsló ellenőrzése alatt áll, aki viszont lopás útján jutott hozzá. A haitiak nem félnek a zombiktól, hanem attól félnek, hogy maguk válnak zombivá.

Érthető módon a rabszolgaság alatt kifejlődött és gyakorolt vallás a rossz szellemek jelenlétét hangsúlyozta. Sokan azonban szkeptikusak a zombik létét illetően. Azok számára, akik nem hiszik, hogy egy személynek lelke lehet, a halál nem a testnek a lélektől való elválása, hanem az élet és a tudat vége. A vudu zombija nem halott, hanem élő, akinek az agya károsodott.

Modern zombiábrázolás

A zombi különös fajtája a filozófiai zombi, röviden f-zombi. Ez a lény tudat nélküli emberi test, amely azonban a tudattal rendelkező emberi testekhez hasonlóan viselkedik. Némely filozófus (például Daniel Dennett) számára ez ellentmondás és lehetetlen fogalom. Ha úgy viselkedik, mint egy személy, és megkülönböztethetetlen egy személytől, akkor személy. Más filozófusok úgy érvelnek, hogy az f-zombi megkülönböztethető egy személytől, annak ellenére, hogy megkülönböztethetetlen egy tudatos személytől. Mindenesetre az f-zombi az újabb szellemfilozófiai spekulációk egyik leghálásabb témája.

Kicsi Sándor András

Irodalom
Blessebois, Pierre-Corneille: Le Zombi de grand Pérou, ou La Comtesse de Cocagne: vers irréguliers. S. l.: s. n. 1697.
Dennett, Daniel Clement: Brainstorms. Philosophical Essays on Mind and Psychology. Montgomery, Vt.: Bradford Books 1978.
Montgomery, Vt.: Kinds of Minds. Toward an Understanding of Consciousness. New York, N.Y.: Basic Books 1996.
Davis, Wade: The Serpent and the Rainbow. New York: Warner Books 1985.
Davis, Wade: Passage of Darkness. The Ethnobiology of the Haitian Zombie. Chapel Hill: University of North Carolina Press 1988.
Hofstadter, Douglas R. and Daniel C. Dennett: The Mind’s I. Fantasies and Reflections on Self and Soul. New York: Basic Books 1981.
Rudgley, Richard: The Encyclopaedia of Psychoactive Substances. London: Abacus 1999.
Ryle, Gilbert: The Concept of Mind. New York: Barnes and Noble, London: Hutchinson 1949. A szellem fogalma. Fordította Altrichter Ferenc. Bp.: Gondolat 1974.
Sacks, Oliver W: A Leg to Stand on. New York: Summit Books 1984.
Sacks, Oliver W: The Man Who Mistook His Wife for a Hat and Other Clinical Tales. New York: Summit Books 1985.
Sacks, Oliver W: An Anthropologist on Mars. Seven Paradoxical Tales. New York : Knopf 1995.