A 2013-as Ünnepi Könyvhétre jelent meg Sümegh László Albertfalvi történetek című könyve a TINTA Könyvkiadónál. Ebből az alkalomból kérdezte az írót Cserháthalápy Ferenc, a kiadó munkatársa.

Cserháthalápy Ferenc: Elsőre egy közhelyszerű kérdés. Örül?

Sümegh László: Nagyon. Minden könyvem, apró írásom megjelenésekor különös elégedettséget érzek. Így voltam ezzel egész életemben, egy jól sikerült tanóra vagy előadás szintén mindig örömmel tölt el. A jól végzett munka eredményét jelentette. Jelen esetben persze inkább majd az olvasók döntsék el, hogy jól végeztem-e a munkát.

Cs. F.: Hogy határozná meg a most megjelent könyv műfaját?

S. L.: Eléggé nehéz megmondani, mert riportok, beszélgetések, történetek, kis színesek, anekdoták vegyesen egyaránt vannak a könyvemben. A műfajon nem szoktam gondolkodni, talán legjobban az illik rá, ami a címe: Albertfalvi történetek.

Sümegh László dedikál az Ünnepi Könyvhéten

Cs. F.: Ön miért ír?

S. L.: Először azért írtam, mert főnökeim megkértek, hogy nincs a tanszéken alkalmas példatár, munkafüzet, tankönyv, és tegyek róla, hogy legyen. 20 éven át tankönyvszakértőként is dolgoztam, nem csak írtam, hanem mások tankönyveit bíráltam, részt vettem az engedélyeztetési eljárásban. Aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy mást is szívesen írok, apránként próbálkoztam másik műfajjal. Most már hobbi, sőt több, szükséglet lett számomra az írás. De fizikakönyvet, példatárat már nem írok.

Cs. F.: Könnyen születnek meg írásai?

S. L.: Sajnos nem, bár szívesen mondanám, hogy ó igen. Mindig csodálattal adóztam a Jókai-típusú termékeny írók tudása előtt, akik havonta adnak ki új, hosszú műveket. Persze engem, a nyugdíjas pedagógust nem szabad profi írókkal összehasonlítani. Sokszor átírom, javítom, sőt néha egészen újraírom történeteimet. Emiatt a kézirat leadása után rendszerint már el se olvasom azokat, mert akkor is legszívesebben újraírnám.

Sümegh László: Albertfalvi történetek

Cs. F.: Más műfajra is igaz mindez?

S. L.: Mozart egy délelőtt alatt megírt egy operanyitányt, Bruckner viszont a IX. szimfóniát annyiszor írta át, hogy a végén sohasem készült el. Ezzel persze nem akarom magam a két géniuszhoz hasonlítani.

Cs. F.: Hol van a könyv címében lévő Albertfalva?

S. L.: Ha egy külföldi kérdezné tőlem, aki már egyszer járt Magyarországon, azt mondanám neki: a Gellérthegytől (azt minden turista ismeri) a Duna folyása mentén délre, mintegy 5 kilométerre. Egyébként megmagyaráznám neki, hogy ez a világ közepe.

Cs. F.: Mit jelent Önnek Albertfalva?

S. L.: A szülőföldemet, azaz mindent. Ha elutazom kicsit hosszabb időre, külföldre, vagy az ország másik végébe, akkor egy-két hét után már honvágyam van.

Albertfalva ikonikus, Bauhaus stílusú temploma

Cs. F.: Hangulatos rajzok találhatók a könyvben. Ezeket ki készítette?

S. L.: Egy szintén tősgyökeres „falumbéli”, Hetényi Katalin, akinek anyai ágon ősei szintén az albertfalvi „alapítóatyák” közül valók. Eredetileg gyógyszerész, majd felnőtt fejjel váltott. Rajzolt képes magazinoknak, most meg már harmadszor tisztel meg engem és könyvemet rajzaival. Jó vele együtt dolgozni, egyre jár az „albertfalvi” agyunk. Elolvassa az írásomat, és egyből ráérez a lényegre.

Cs. F.: Készül a következő könyve?

S. L.: Már elkészült. A számítógépemben van, s ha sikerül rávennem a kiadót, akkor akár ősszel meg is jelenhetne. A rákövetkezőt pedig karácsonyra tervezném, hiszen annak is nyolcvan százaléka már elkészült.

Cs. F.: Szabad megtudni valamit még csak tervezett távolabbi tervei közül?

S. L.: Nem gondolom, hogy olvasóimat érdekelné mondjuk Heidegger Metafizikája. Nem valószínű, hogy akárcsak néhányan is elolvasnák. De annál inkább foglalkoztatnak híres emberek kulináris szokásai, szakácskönyvbe illő történetek irodalmi körítéssel. Ezt inkább elolvasnák, hisz ki nem szeret enni?

Cs. F.: Végezetül ismét gratulálok az Albertfalvi történetek című könyvhöz Önnek és Hetényi Katalin illusztrátornak. Köszönöm a beszélgetést.

Sümegh László könyvei 20% kedvezménnyel megrendelhetőek a TINTA Könyvkiadó webshopjából!