Az alábbi ismertető Karvalics László Informatorium. Szó-kalauz a kortárs információs kultúrához (Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2017) című könyvének bemutatóján hangzott el az MTA Nyelvtudományi Intézetében, 2017. május 2-án.

Az 533 oldalas grandiózus munka bevezető tanulmányt, 250 szócikket, szókategóriákat, szójegyzéket és szókategória-jegyzéket tartalmaz. Z. Karvalics László egy mindannyiunk által ismert szó – az információ – környezetében talált meg más kifejezéseket: meglepő és egyben örömteli is, milyen sok szót gyűjtött e fogalom köré.

Az Informatorium kiváló, alapos filosz munka. Minden sorát a filológiai pontosság jellemzi. A mű koncepciójának lényege az információ fogalmának körbejárása. A szerző többéves kutatómunkával tárta fel az információ szóalakot tartalmazó, azzal kapcsolatban lévő kifejezéseket, azok technikai, szakmai, tudományos és jelentéstani hátterét, hálózatát, kapcsolódási pontjait. A mű hozzájárul a digitális szakadék csökkentéséhez és az informatikai fogalmak értelmezésének tisztázását célzó nyelvstratégiai tervekhez.

A kötet a mai világunkat legjobban meghatározó információ fogalom lehető legtágabb szóbokrának, kontextusának értelmezésére, magyarázatára, tartalmi és szakmai kapcsolatainak feltárására vállalkozik. Ezzel az egyre jobban kiteljesedő információs társadalom egyik legfontosabb feladatát teljesíti, a megalapozó fogalmi keretet mutatja be olyan széles spektrumon, ahogy még eddig senki sem.

A munka nyelvészeti megalapozottságát jól tükrözi, hogy helyesen abból indul ki, hogy az információ szóalakból alakult szószerkezeteknek milyen metaforikus, metonimikus háttere van, s ezzel rávilágít arra az alapösszefüggésre, hogy a globalizálódó információtechnológiai nyelv szókészletének értelmezésekor a képi világ megismeréséből kell kiindulni.

A szócikkek kiválasztása, feldolgozása, csoportosítása, magyarázata mögött jól átgondolt nyelvi, nyelvfilozófiai háttér van. Ennek lényege Karl Popper elméleti keretére épül, amely szerint három világ van a diskurzusok szintjén. Az első a tárgyi, fizikai valóság elemei (köznapi szint), a második, ezek szubjektív értelmezése, a belső világ (szakmai szint), míg a harmadik a belső világból, a szubjektív értelmezésből, tehát a második világból elvonatkoztatott objektív keret, általános, teoretikus világ (tudományos szint). Az Informatorium egyszerre vállalkozik a feldolgozott kifejezések mindhárom értelmezési szintjének magyarázatára. Ez azért jó, mert az információs társadalom összes szereplőjéhez szól: a szakemberekhez, a tudósokhoz és a polgárokhoz.

Karvalics László: Informatorium

Ez a munka a lehető legjobban szolgálja az információtechnológia nyelvi hatásával foglalkozó nyelvstratégiai ág céljait. A fogalomkör általános, mindenki számára való értelmezése ugyanis hozzájárul ahhoz, hogy az információtechnológia jobban beépüljön a hétköznapjainkba, és csökkenjen a tájékozatlanságból eredő digitális szakadék.

A kötet egyformán jól használható a kutatók és az informatika legkülönbözőbb területein lévő szereplők számára, és ami talán ennél is fontosabb, a laikus közönség és az iskolai oktatás is alapvető hasznát veszi majd. Az általános informatikai és nyelvi műveltség növeléséhez hozzájárulna, ha a kötet – amely elektronikus könyvként, webes formában és hagyományos módon is hozzáférhető – valamilyen formában (segédeszközként, tankönyvként, ajánlott anyagként) bekerülne a köz- és felsőoktatásba, és felhasználnák a kapcsolódó területek tananyagfejlesztésének alapvető forrásaként.

A szócikkek felépítése logikus. Nagyon ötletes a szócikkek sorrendje. Mivel kevés kivételtől eltekintve minden szócikk az információ szóalakkal kezdődik, ezért az utótag kezdőbetűje alapján állították fel a sorrendet, ezt a tördeléssel, a grafikai elemekkel is jelölik.

A kötet szerzője, Z. Karvalics László

A szócikkek a címszó után a magyar változattal kezdődnek, de szerepel az idegen nyelvű eredeti és a szóalakváltozatok is. Ezt követi a részletes definíció, amely inkább mély magyarázat. A szerző felsorolja a címszó jelentéskörébe tartozó kifejezéseket is (ha vannak), ezzel a fogalmi köröket, kapcsolati hálókat is felfedi.

Nagyon figyel a magyarításra is, igyekszik összeszedni a kifejezések idegen és magyar alakjait is, terminológiai kapcsolatait, fogalomköreit. Ez nagyon fontos az értelmezés, a tanulás, az anyanyelvi kultúra szempontjából.

A címszavakat kategóriákba sorolja a Popper-féle három világ alapján: így vannak hétköznapi, szakmai vagy tudományos stílusrétegbe tartozó kifejezések, amelyeknél a szerző figyelt a szakszavak stílusrétegek, regiszterek közötti vándorlására is. Igen fontos, hogy részletesen ír a feldolgozott szavak, kifejezések használatáról, történetiségéről, jelentésváltozásáról, ezzel hozzájárul a tanító, oktató cél megvalósításához.

A szócikkeken belül külön részben tünteti fel a szerző a kifejezés használatával kapcsolatos ajánlásait – ez igazán értékessé teszi a munkát, hisz a nagyközönséghez is szól, értelmez és tanít, ugyanakkor a szubjektív elem jól elválik az objektív, tudományos meghatározásoktól.

Minden szócikk után részletes és pontos irodalomjegyzék van, amelyből kiderülnek a források. Ez teszi a munkát tudományosan is megalapozottá, és egyben eligazítja az olvasót a szakirodalomban, tovább vezet a tudásszerzés, az elmélyülés, a kulturálódás útján.

Nagyon széles spektrumú a címszavak válogatása, mert arányosan válogat az információs társadalom valamennyi fontos területének lényeges kifejezései közül, de vannak hapax legomenonok, azaz ritkán előforduló egyéni nyelvi lelemények is. A szerző viszont mindig jól dönt, az erőtlen, hatástalan alakokat mellőzi, míg az információ fogalmának valamely aspektusát jól megvilágító szerkezeteket, kifejezéseket szépen magyarázza, használja. Ezzel kirajzolódik a kötet igazi célja: az információ fogalom minden eddiginél teljesebb értelmezését, magyarázatát adja. Ebből a szempontból hiánypótló ez a munka.

Dr. Bódi Zoltán

Nagyon fontosnak tartja a szerző, hogy tisztán az információ szóalak kapcsolatait, származékait vizsgálja, magyarázza, és kizárja a félrevezető irányokat (például kizárja az informatika származékait). Így ennek a szókalauznak az átolvasása után ismerhetjük meg a maga teljességében az információ jelentését, alkalmazási körét, kapcsolati hálóját.

Az Informatorium grandiózus, elmélyült munka, alaposan kifejtett szócikkekkel. A használhatóságát javítja, hogy a szócikkek után tematikus kategóriákba szervezve olvashatjuk a feldolgozott címszavakat, így kiderül, hogy az információ témakörén belül mennyiféle altémára tekint ki a szerző. A kötet átfogó munka, nem minél nagyobb tematikus változatosságra törekszik, hanem egy fogalomkörben mélyül el.

Dr. Bódi Zoltán