Emlékezzünk nyelvész szemmel!

Október 23-án diákok tüntetésével kezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc.
Tekintsük át ezt az eseményt nyelvész szemmel, nézzük meg a forradalomhoz köthető néhány meghatározó szó kialakulását, eredetét!

FORRADALOM:

A FORRADALOM kirobbantói a fiatalok voltak.

1.jpgMesterséges szóalkotás eredménye. Alapszava a forr ige ’nyugtalan mozgásban van, forrong’ jelentésben, a -dalom végződése névszóképző. Mai, köznyelvi jelentése az angol revolution, francia révolution: forradalom hatására alakult ki. Nyelvújítás kori szó.

 

TÜNTET:

TÜNTETŐ tömeg.

2.jpgSzármazékszó, a tűnik ige iktelen változatából keletkezett a -tet műveltető képzővel, melynek szerepe idővel elhomályosult. A szó jelentései az alapige jelentéséből levezethetők, vö. eltüntet ’elrejt, láthatatlanná tesz’, feltüntet ’valamilyennek láttat’, fel-, elő-, kitüntet ’látható helyre tesz, feltűnően elhelyez’. A szó demonstrál értelmű használata (először: 1848) az alapige jelentésével szintén összefügg: ’tiltakozásának vagy egyetértésének látható módon jelét adja’.

 

RÁDIÓ:

A Magyar RÁDIÓ.

3.jpgNemzetközi szó, vö. német Radio, amerikai angol radio, francia radio: ’rádió’. A szó az amerikai angolban keletkezett a radio-telegraphy ’drót nélküli távírás, rádiótávírás’ szószerkezetből, melynek első része a latin radius ’sugár’ főnévre vezethető vissza. A magyarba elsősorban a német közvetítette. A rádió főnév a rádiótelefon összetételben ’sugár-, sugárzás’ jelentésű összetételi előtagként szerepel, melyben az előtag az elektromágneses hullámokkal történő jelátvitelre utal.

 

OSTROM:

A Magyar Rádió OSTROMa.

4.jpgNémet jövevényszó, vö. német Sturm, középnémet storm, hazai korai újfelnémet stuerm: ’roham; zűrzavar, kavarodás; vihar’. A német szavak germán eredetűek, vö. angol storm, holland storm: ’ostrom’, a magyar szó hangalakja a mássalhangzó-torlódás feloldásával keletkezett.

 

CÍMER:

Az 1956-os forradalom során rövid ideig ismét a Kossuth-CÍMER volt használatban.

5.jpgVándorszó, vö. német Zimier, francia cimier, lengyel régi nyelvi cymer: ’címer; jelvény’. A szót a francia terjesztette el, ahol a francia cime ’csúcs’ származéka.

 

ZÁSZLÓ:

A forradalom idején a felkelők kivágták a Rákosi címert a zászlóból, és így jött létre a forradalom egyik szimbóluma, a lyukas ZÁSZLÓ.

6.jpgSzláv, esetleg horvát-szerb vagy szlovén jövevényszó, vö. horvát-szerb zastava ’lobogó, zászló’, szlovén zastava ugyanaz; vö. még: szlovák zástava ugyanaz, orosz régi nyelvi zastava zasztava ’előretolt osztag, csapat’. A szláv szavak az ősszláv *sta- ’áll’ ige *za igekötős kapcsolatára vezethetők vissza, és eredeti jelentésük szimbólumként állított tárgy lehetett. A szóvégi a elhagyására a magyar alakban vö. kolbász, lapát, az szt > szl hangváltozásra vö. poroszló.

 

KOKTÉL:

Molotov-KOKTÉL egyszerű, házilag is elkészíthető fegyver, az 1956-os forradalom utcai harcainak tipikus tankelhárító eszköze.

7.jpgAngol, közelebbről amerikai angol jövevényszó, vö. amerikai angol cocktail ’kevert szeszes ital’. Az amerikai angol szó az angol cocktail ’nem telivér versenyló, melynek farka olyan alakúra van vágva, mintha kakasfarok (angol cocktaile) lenne’ főnévre vezethető vissza. Az italféleség elnevezésének az volt az alapja, hogy csak keresztezésből származó lovak farkát vágták ilyen formájúra.

 

SZOVJET:

SZOVJET harckocsik.

8.jpgOrosz jövevényszó, vö. orosz sovet szovjet ’tanács, tanácskozás; tanácsadó testület, tanács mint igazgatási testület’. Az orosz szó az egyházi szláv szó ’tanácsadás, tanácskozás, határozat; akarat’ megfelelőinek átvétele, mely utóbbi az óegyházi szláv igekötő és a ’tanácskozás, szerződés’ megfelelőiből keletkezett görög mintára, vö. görög szimvúlion ’tanácsadás, tanácskozás, tanácsülés’. A Szovjetunió létrejötte után a szó nemzetközivé vált, vö. német Sowjet, angol soviet, francia soviet: ’szovjet’. A magyarban kialakult a bizalmas nyelvhasználatban a(z egykori) Szovjetunióban élő, vele kapcsolatos melléknévi jelentés is, ebből jelentéstapadással szovjet ember értelem is.

 

DEMOKRÁCIA:

Küzdelem a DEMOKRÁCIÁért.

10.jpgNemzetközi szó, vö. német Demokratie, angol democracy, francia démocratie: demokrácia; vö. még: latin democratia ’népuralom, néphatalom’. A szó végső forrása a görög demokratía ’ugyanaz’, ez a démosz ’nép’ és a krátosz ’hatalom, erő’ összetétele. A francia terjesztette el a francia forradalom idején. A magyarba a latin, illetve a német és a francia közvetítette.

 

HŐS:

Time magazin címlapján is megemlékeztek a magyar HŐSökről.

9.jpgValószínűleg ősi, uráli kori szó, vö. vogul, szelkup munkás, szolga, jobbágy, száműzött szavakkal. A feltehető uráli kori alak: ’fiatal, nőtlen férfi’. Az eredeti mély hangrendű magánhangzó az utána álló lágy mássalhangzó hatására vált magas hangrendűvé, ugyanúgy, mint mese, here szavainkban. A szó belseji magyar s hangváltozásra vö. les, ős. Eredeti jelentése ’ifjú’ volt, a jelentésfejlődést, ahogyan sok más nyelvben is, a fiatal férfiakra általában jellemző tulajdonságok, körülmények befolyásolták, vö. óangol cniht ’gyermek, fiatalember, szolga, harcos, vitéz’, német Knecht ’szolga, zsoldos, legény’. A 18. századra használata visszaszorult, a nyelvújítók elevenítették fel, ekkor jelent meg az irodalmi mű központi alakja jelentése is.


(A bejegyzés megírásához az TINTA Könyvkiadó Etimológiai szótára volt segítségünkre!)

Kiss Zita