Sík Sándor (1889–1936)Kossuth-díjas egyházi író, költő, dráma- és misztériumjáték-író, műfordító, irodalomtörténész, esztéta
„A magyar vallásos líra megújítója, hite tételesen katolikus, de nem a mai ember módjára lilirizálja vallásos élményeit, azaz nem küszködve, önelemzéssel bajlódva vallásos,…
Sári László (1950–)tibetológus, József Attila-díjas író, műfordító
„»Lin-csi apát« gondolatai azért váltak az utóbbi évtizedekben több nyelven is páratlanul népszerűvé, mert a 9. századi kínai bölcselő útmutatásai a mi 21. századi életünkben is kiválóan alkalmazhatók. Ez a szokatlanul egyszerű…
Reviczky Gyula (1855–1889)költő, író
„A jók, az igazak szívében élek – írta Reviczky, és valóban él még. Hogyan, miért, miként száll az egykor mellőzött költő a halhatatlanság felé? Nem hiszem, hogy csupán azért hat még, mert sorsa megrendítő, és a fájdalom, a szerelem mélabúja finoman zendült…
Reményik Sándor (1890–1941)költő
„A Kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett, majd a Ferenc József Tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. Oklevelet nem szerzett, mert a polgári állás helyett irodalmi hivatást akart vállalni. Gyönge egészségi állapota ellenére igen termékeny költő…
II. Rákóczi Ferenc (1676–1735)főnemes, vezérlő fejedelem
„Hazánk szentje, szabadság vezére, / Sötét éjben fényes csillagunk, / Oh, Rákóczi, kinek emlékére / Lángolunk és sírva fakadunk! // Az ügy, melynek katonája voltál, / Nemsokára diadalmat ül, / De te nem lész itt a diadalnál, / Nem jöhetsz el…
Pilinszky János (1921–1981)költő, író, szerkesztő
„A Pilinszky által értelmezett esetlegesség és önkényesség egyszerre akarja kifejezni a véletlen dolgokat és a mögöttük rejlő elvont, törvényszerű összefüggéseket. Megjelenítette a dolgok és a mindenfajta tudatforma megszüntethetetlen távolságát, s…
Petőfi Sándor (1823–1849)költő, író
„Egyénisége érdekes vegyüléke volt a leggyökeresebb magyarságnak a legelőhaladtabb európaisággal. Mintha csak mintául akart volna szolgálni a jövendőbeli magyar polgárosultságnak. Mélyen hitt egy sajátlagos magyar kultúra lehetőségében, s remélte, hogy amint ő…
Péter Rózsa (1905–1977)matematikus professzor, egyetemi tanár
„Szenvedélyesen szerette az életet és annak örömeit. Irtózott minden nagyképűségtől, hamis méltóságtól. Környezetében mindig jókedv uralkodott, mindig szívesen tréfálkozott, az okos humort nála jobban senki sem méltányolta. Szívesen,…
Örkény István (1912–1979)Kossuth-díjas író, drámaíró, műfordító
„A »Tóték«-ban mikrovilágon keresztül mutatja be a nagy társadalmi mozgásokat. Ennek köszönhető az általános családnév: Tóték. Műfaját tekintve groteszk dráma. A balsors egyik történelmi csomópontja a második világháború. A műben…
Ottlik Géza (1912–1990)Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító
„Az »Iskola a határon« című regényében a kifejezés gondjával szembenéző kerettörténet és a katonaiskola tárgyias története összetartozó elem, egymás mellett és összefonódva közvetíti a mű jelentését. Amely annál tartalmasabb és…
