Valakitől szeretetet elfogadni annyit jelent, mint megerősíteni őt élete értelmében.

Az egyedüli dolog, amiért érdemes ezen a földön élni, az az, hogy az ember tudjon szeretetet adni és elfogadni is. Csak ez teheti boldoggá az embert.

A szeretet szelíden, de feltartóztathatatlanul áradó folyam, amely – lassan – mindenkit befogadó óceánná teszi a szívedet.

Ha szeretetet sugárzol magad körül – betegséged ellenére – magad is gyógyítóvá válhatsz.

A szeretet nem csupán érzelem, hanem tudatos elköteleződés is. Megtartó hűség, amely bonthatatlan egységbe forraszt.

Csak szeretetben érdemes élni. Méghozzá olyan szeretetben, amely megérint, sőt átölel, és elengedni is képes, ha a növekedés ezt kívánja.

A szeretet: kiválaszt, megszólít, megtart és elenged, de soha nem sajátít ki, legfeljebb örömmel elfogadja, ha önként csak neki ajándékozod magad.

********

Aki a családban nem kap pozitív mintát arról, hogy miként lehet a szeretetet adni és elfogadni, az a saját életében is mindig küszködni fog ezeknek a gyakorlásával.

A gyermekeink akkor tanulják meg a szeretetet, amikor alanyi jogon érzik, hogy szeretve vannak, és nemcsak a különleges teljesítményeikért, hanem pusztán önmagukért is szerethetők.

Az igazi ajándék az egyik ember számára a másik ember lehet, a másik szívtől szívig érő szeretete.

Ne csak élni hagyjuk egymást, segítsük élni a másikat, hogy a maga útját járhassa, még akkor is, ha ez az út éppen tőlünk elvezet. Tanuljunk meg lemondani arról, hogy minden úgy történjék, ahogyan elgondoljuk, és ahogyan szeretnénk. Amíg ezekre nem vagyunk képesek, nem tudunk bensőségesen ünnepelni, mert állandó csalódottságot élünk meg amiatt, hogy a világ nem olyan tökéletes, mint amilyennek megálmodtuk.

Ha a lelkünk egymáshoz ér, az adja az ünnep igazi értékét és melegét. Ha emellé szépen terített asztal társul, finom étkekkel, az emeli természetesen az ünnep fényét, de szeretet nélkül az anyagi világ értéktelen és elenyésző halmai lesznek csupán.

A türelem tulajdonképpen a szeretet építőművészete. Egyfajta passzív alkotás, amikor a belőlünk áradó szeretet és bizalom éppen azáltal készteti változásra a másik embert, hogy nem szólunk bele az életébe, nem sürgetjük, nem szabunk neki sem határidőt, sem feltételeket. Egyszerűen csak várunk rá. Ez a legfontosabb.

A mi hitünk is csak akkor lesz hiteles és követendő a gyermekeink számára, ha nem csupán hagyománytiszteletből, félelemből, hanem szeretetből gyakoroljuk. Ezt a gyermekeink szavak nélkül is tökéletesen megérzik.

A szeretet az a kulcs, amelynek idővel egyetlen zár sem tud ellenállni, de türelem nélkül ez is könnyen beletörhet a zárba.

A hűség egyfajta erős elhatározás, mondhatjuk döntésnek is, hogy nem hagyjuk el a párunkat, hogy elfogadjuk olyannak, amilyen, hogy szeretettel segítjük minden törekvésében, vele akarjuk leélni az életünket.

A szeretet nem csupán érzelem, hanem tudatos elköteleződés is. Megtartó hűség, amely bonthatatlan egységbe forraszt.

Azt gondolom, föl kellene fedeznünk az emberi kapcsolatok szépségét, újra meg kellene tanulnunk ölelni, ölelni szavakkal, cselekedetekkel, jósággal, jóindulattal. Ahelyett, hogy teletömnénk bevásárlókosarainkat minden földi jóval, meg kellene tanulnunk önmagunkat szeretni, és ezen keresztül eljutni a másik ember őszinte, feltétel nélküli szeretetéig.

Szereteted jelent jelent.

Szeretettel
szenteld meg
jelened...
Jeleneddel
szenteld meg
szereteted...

********

A szeretetét válogatás nélkül ránk sugárzó Isten a saját gyönyörűségére teremtett minket különbözőnek. A keresztények egysége nem a kényszerű egyformaságban fog megnyilvánulni, hanem az egymás iránti elfogadó szeretetben.

A hit alapvetően Isten ajándéka.

Ha a hétköznapok gondjai behálózták is az életed, ha nincs már lehetőséged, hogy a körülményeiden változtass, mégsem vagy fogoly. A lelked szabad – s a lázító kényszeren túllépve – hatalmadban áll önként is elfogadni, amit a sors adott. Nincs olyan börtön, amelyből lelked az égig ne érne.

Úgy érzem, hogy a teremtő Isten a szívében hordoz engem, én pedig, mint apró tengercsepp az óceánt, a szívemben hordom Őt.

Aki bocsánatot kér, abban új élet sarjad; aki megbocsát, az új életre szül.

A hit valójában nem filozófiai kérdés, hanem életforma. Egész életünk, a gondolkodásunk és a cselekedeteink teljes szívvel való alárendelése annak az eszmének, amit az életünk zászlajára tűzünk.

A világ mai urai számára ez az Isten, a meredek arányban növekvő fogyasztás és az ebből kinyerhető profit. A többi az mind másodlagos.

Egyedülálló hangszer vagy
Isten kezében.
Engedd, hogy a Lélek által
megszólaljon benned az üzenet,
amelyet rajtad keresztül
szeretne közölni az Úr.

Az imádság a lélek lélegzetvétele.

Isten irgalmas szeretete belénk helyez valami jót önmagából, hogy gyarlóságaink, hibáink ellenére is szerethetők és elfogadhatók legyünk.

********

Az az érzésem, hogy minden, ami jó, az valahol szép is, de az, amit szépnek látunk, még nem biztos, hogy jó is.

Életed nyitott könyv, amelyből jót vagy rosszat tanulnak az emberek.

Az igazi öröm a szív mélyéből fakad: abból a feltétel nélküli szeretetből, amely bizalommal fogadja a jót is, a rosszat is, mert tudja, hogy minden a javára válik.

Lelked igazi otthona a Csend. Rejtelmek szentélye, melyben készen vár az üzenet. A bölcsek némán hallgatják, de a balgák elűzik, s locsogva tovább matatnak a hírek ócskapiacán.

Ha tudásod a szívedből fakad, bölcs vagy, de ha csak könyvekből gyűjtötted: legfeljebb műveltnek tarthatod magad.

A mosoly vidáman világító kisablak a közöny sötét éjszakájában.

A mosoly olyan, mint egy bátorító, gyöngéd ölelés, mellyel élni segítjük egymást.

********

Az összeállítást készítette: Sümeginé dr. Tóth Piroska