Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

Mi az állhatatosság?

Szó-lélek-közelítés XLVIII.

A szilárd akarat - hatalom, de csak akkor, ha egyszersmind józan is, és a lehetőségek körében maradva legyőzhetetlen akadályok ellen nem fecsérli el.” (Eötvös József)

 

Nem mindennap használt szó az állhatatosság. Lassan értelmező szótár kell jelentésének megfejtéséhez. Kifogyott, eltűnt, ritkán lehet találkozni vele. Ma fölgyorsult a tempó, minden mozgásban van. Ha nem megy, hagyd ott, dobd el, vegyél másikat, ne törődj vele, válj el tőle. A hírközlési eszközök át vannak itatva olyan reklámszövegekkel, amelyek tudat alatt azt az üzenetet juttatják az elménkbe, hogy szinte bármit megszerezhetünk minimális erőfeszítéssel, és némi pénzzel. Az újságok hemzsegnek az olyan történetektől, amelyek egy csapásra sikeressé lett emberekről és olyan csodagyerekekből lett vállalkozókról szólnak, akik alighogy kiléptek az iskolapadból, máris milliókat keresnek. Egyszer használatos világban rohanunk. Nem divat sem a kitartás, sem az állhatatosság, sem az életen át tartó hűség. Milyen odaadóan esengett még Csokonai Vitéz Mihály:

Nekem addig vígan élni nem lehet, ha szinte kívülről mutatom is más előtt, de szívem, belülről csak az én Juliskámnak szívével vidulhat meg. Légy, Kincsecském! mindvégig állhatatos, én szavamnak ura lészek. Köszönt téged ezer csókkal a te hív V(itéze)d”.

Korunkban az ókori mondás: varietas delectat, sed stabilitas beatificat 'a változatosság gyönyörködtet, de az állandóság tesz boldoggá’ csonkítottan, s ezáltal ellenkező jelentéssel vált jelszóvá: a változatosság gyönyörködtet. Holott a fontos életterületeken alapvető, ma is éppúgy érvényes a másik fele. Él és hat A. J. Jackson aforizmája: „A különbség a sikertelen és a sikeres ember között nem feltétlenül a tehetség, hanem a kitartás.” Szerencsére azért a fogalom szinonimái még jelen vannak szóhasználatunkban, ha akadnak is már kiveszőfélben lévők: áldozatos, elhivatott, elkötelezett, elszánt, eltökélt, ernyedetlen, fáradatlan, fáradhatatlan, hajthatatlan, kitartó, lankadatlan, megállíthatatlan, rendületlen, rendíthetetlen, szilárd, szívós, szüntelen, tántoríthatatlan, tartós, töretlen. Velünk él Vörösmarty Szózatának lélekteli fölhívása:

„Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar.
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar
.”

Arany János is hevülten szól nemzetéhez:

„Hallottad a szót: »rendületlenül«
Midőn fölzengi miriád ajak
Oh, értsd is a szót, és könnyelmű szájon
Merő szokássá szent imád ne váljon!”

A mi értékzavaros korunkban fontos követendő ideál lehetne az állhatatos személy, aki következetesen ragaszkodik ahhoz, amiről meggyőződött, hogy az jó. „Aki hosszabb ideig, lankadatlan buzgalommal végez valamely cselekvést, ill. hosszabb ideig megmarad valamely magatartásában” (Dormán J. – Kiss G.: Tulajdonságszótár, Tinta Könyvkiadó 2015, 2020). A nehézségek, a kudarcok nem tántorítják, nem rendítik meg, kitart társa mellett. Életelvét meggyőződéssel követi, tudatos abban, hogy a patak és a szikla összecsapásából mindig a patak kerül ki győztesen. Nem az ereje, hanem a kitartása miatt. Az állhatatosság nélkülözhetetlen a személyiség egészséges testi-lelki fejlődésében, az emberi kapcsolatok minden szintjén és területén, de a tanulásban, a kiművelt elme és lélek birtoklásában, a komoly tudományos munkában, a sportban, a játék különféle formáiban egyaránt. A rendíthetetlenség képessé teszi az embert arra, hogy értelmes célért, jóért, igazért megfontoltan, a kellő ideig tevékenykedjen, ill. a szükséges áldozatot meghozza, vállalva akár szenvedést is. Olykor nehéz lehet alkalmazni a tanultakat az életünkben, különösen, ha a temperamentumunknak is ellentmond. Talán kiigazításokat kell tennünk a szokásainkban vagy a gondolkodásmódunkban, hogy ne legyünk megbízhatatlanná, hűtlenné, ingataggá, csélcsappá, netán esküszegővé (Temesi Viola: Magyar ellentétszótár, Tinta Könyvkiadó 2012, 2018).

Az állhatatosság egyrészt azt jelenti, hogy megküzdünk az elkerülhetetlen kudarcokkal, hogy ne tántorodjunk el céljainktól, vállalt feladatunktól, hanem megtorpanás nélkül törekedjünk megvalósítására. A Példabeszédek 24:16 megállapítja: „Ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél.”

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/33/Treadmillcrane.jpg

Sokan önpusztító módon reagálnak, ha kudarc éri őket. Önsajnálkozásba kezdünk, mindenkit hibáztatunk, elkeseredünk és föladjuk. Elfelejtjük, hogy oka van annak, hogy megpróbáltatások érnek minket, és hogy bizonyos szempontból értékesek is a viszontagságok, általuk bölcsebbek leszünk, és fölkészültebbek. Érdemes fontolóra vennünk az ismeretlen szerző gondolatait:

„Ha elromlik minden, mint megesik néha, ha utad csak hegyre föl vezet a célba,
Ha kevés, mit kapsz, de sokkal tartozol, pihenj, ha kell – de soha ne add fel.
Számos hiba épp azért történik, mert feladtuk, s nem tartottunk ki végig.
Ne add fel hát, ha lassan is haladsz, a siker talán már csupán egy arasz.
Küzdj hát tovább, ha ér sok csapás, ha húz még az ág is, harcolj tovább!”

Mi segíthet el nem lankadnunk? Az első lépés az érdemleges és elérhető célok kitűzése. Bölcsen tesszük, ha időről időre átértékeljük célkitűzéseinket, és megkérdezzük magunktól, merre tartunk, és milyen kiigazításokra lehet szükségünk. Létfontosságú, hogy élénken elménkben tartsuk, mit szeretnénk elérni és miért. Kevésbé valószínű, hogy föladjuk, ha nem tévesztjük szem elől végső célunkat, amit kitűztünk magunk elé. Az ihletett példabeszéd így buzdít: „A te szemeid előre nézzenek, s minden te útjaid állhatatosak legyenek” (Példabeszédek 4,25–26).

https://www.keparuhaz.hu/images/tmp/700/products/56/3856.jpgC. Monet: Híd a vízililiomok tava felett

Fontos lépés az is, hogy tisztán lássuk az ok-okozati összefüggéseket életünkben. Tudatában kell lennünk, hogy ha szeretnénk elérni valamit, akkor meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt. Eközben elemezzük a helyzetet, keressük meg, hol volt a hiba, azután pedig igazítsuk ki azt, vagy erősítsük meg a gyönge pontokat. Kölcsey bölcsen figyelmezteti unokaöccsét a Parainesisben: „Állhatatosság és makacsság úgy állanak egymás ellen, mint bátorság és vakmerőség. Makacsság és értelmetlenség: együtt járó dolgok. E két utolsó gyakran hamis szégyennel van egybekötve: mondásunkat vagy tettünket félben hagyás által hibásnak ismerni nem akarjuk. De ha öntudatunk s maga a dolog kiált: mit használ ellenkezőt kiáltoznunk? Az állhatatost még süllyedésében is önérzés boldogítja: a makacs szívet pedig késő, sikertelen megbánás vérezi.

A megfontolást jól szemlélteti a közismert ezópusi mese a teknősről és a nyúlról. Bár a teknős sokkal lassúbb volt, mint a nyúl, mégis ő nyerte meg a versenyt. Hogy miért? Mert egyenletesen, fegyelmezetten haladt előre. Nem adta föl, hanem reálisan átgondolva olyan sebességet választott, amelyet tartani tudott, azután pedig ragaszkodott ahhoz, míg be nem ért a célba. A folyamatos előrehaladás állandó ösztönzést jelent.

Többször utaltunk már a Bibliára, hiszen a hívő emberek több okból ismerhetik mélyen az állhatatosságot. Vallásukban odaadóak maradnak Istenhez, ezáltal lehet részük a kegyelemben megmaradás. Jézus azt mondja: „Aki mindvégig állhatatos marad, az üdvözül!” (Máté 24,13). Azt is jelenti, hogy a próbák ellenére eltökélten tartunk előre, szívósak vagyunk, és nem adjuk föl, hiszen az állhatatosság a bátorság részerénye is, mellyel az ember kitart az erények gyakorlásában. Isten Szava így buzdít: „Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek” (Máté 7,7), „Vigyázzatok, álljatok meg a hitben” (1Kor 16,13), és „ragaszkodjatok a jóhoz” (Róma 12,9). A kitartás legfőbb alapja Isten szava, annak kinyilatkoztatása, hogy Ő van. Gyönyörű bibliai példa Sámuel születése Anna nem szűnő imádságának jutalmaként. Jézus pedig így nyilatkoztatja ki az állhatatosság lényegét és célját: „Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; amiképpen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében” (János 15,10).

https://www.irodalmiradio.hu/femis/muveszetek/4muveszek/m_menu/msmest/04feltam.jpgM.S. mester: Feltámadás

Isten minden próbatételt azért enged meg, hogy növelje bennünk a hitet, erősítse a reményt, jóságban tántoríthatatlanná tegyen, tökéletesítse a szeretetet.

Sümeginé dr. Tóth Piroska

A Szó-lélek-közelítés sorozatban korábban megjelent:

  1. Mi a felelősség?
  2. Mi a bizalom?
  3. Mi a mérték?
  4. Mi a tisztaság?
  5. Mi a hála?
  6. Mi a barátság?
  7. Mi a zene?
  8. Mi a remény?
  9. Mi a türelem?
  10. Mi a félelem?
  11. Mi a fösvénység?
  12. Mi a kétely?
  13. Világosság
  14. Áldás
  15. Becsület
  16. Erőfeszítés
  17. Szégyen
  18. Mi a kötelesség?
  19. Mi a bűn?
  20. A szív
  21. A végtelen
  22. A jelenben élni
  23. Mi a szép?
  24. Mi az irigység?
  25. Mi a megváltás?
  26. Mi a csend?
  27. Mi a csoda?
  28. Mi a jóakarat?
  29. Mi a kevélység?
  30. Mi a bűnbánat?
  31. Mi az öregség?
  32. Mi az áhítat?
  33. Mi az őszinteség?
  34. Mi a bánat?
  35. Mi a mosoly?
  36. Mit jelent úton lenni?
  37. Mi az ékesszólás?
  38. Kenyér
  39. Mi a hazugság?
  40. Mi az ajándék?
  41. Mi az önbecsülés?
  42. Mi az öröm?
  43. Mi a harag?
  44. Mi a tisztelet?
  45. Mi az ünnep?
  46. Mi a kegyelem?
  47. Mi az önismeret?

A sarampó, a firhang, a makuka és a troszka

Magyar tájszótárak

Magyar szótárak IV. Kiss Gábor rovata

Ma is fülembe csengenek nagymamám palócosan kiejtett szavai: Gáborkám, húzd be a sarampót! Ami nem jelentett mást, mint hogy csukjam be a kis kertkaput. A piciny nógrádi faluban, Cserháthalápon közel fél évszázada nagyszüleim az ablakfüggönyt firhangnak nevezték, az ember combját boncnak, a kerítést pedig garádnak. Mint városi gyermek ezeken ugyanúgy elcsodálkoztam, mit amikor a szakajtó és a mángorló szavakat hallottam. Ma már tudom, hogy ezek tájszavak, ugyanúgy, mint a miskolci születésű feleségemtől tanult makuka és troszka szavak. Míg a makuka a pirított napraforgómag (pestiesen a szotyi, szotyola), a troszka nem más, mint a vörös kohósalak, melyet utcák burkolására is használnak. Hogy ezek a miskolci emberek számára ma is élő és használt szavak, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nem is olyan rég, egy ingatlan adatlapján találkoztam a következő kérdéssel: Az utca burkolata, amelyben az ingatlan található: föld, troszka, beton vagy aszfalt?

A nyelvvel tudatosan foglalkozókat mindig is érdekelték a tájszavak, a nép nyelvének különleges elemei. Már évszázadokkal ezelőtt felismerték, hogy a magyar nyelvterület nyelvében is tájegységekre tagolható. Az egyes tájaknak megvannak a maguk saját szavai és sajátos hangjai. Vajon miért alakulhatott ki pl. egy-egy gyógynövénynek akár tucatnál is több neve a magyar nyelvterületen? Hiszen a teának is gyakran használt kamillának így lehet a neve vidékenként más és más: székfű, székvirág, katóka, kenyérmorzsa, marmancs, mesterfű, piripara, szüzekanyja, mátrafű, pipitér, teaburján. Egyes vélekedések szerint a szókincsbeli nyelvi sokszínűséget elősegítette, hogy a gyógynövényeket sosem vitték országos vásárokra, elég volt, ha egy-egy kisebb tájegységben nevezték azonosan az adott növényt.

https://nepgyogyaszat.com/wp-content/uploads/2007/04/kamilla_1200_630-768x403.jpgkamilla, más néven székfű, székvirág, katóka, kenyérmorzsa, marmancs, mesterfű, piripara, szüzekanyja, mátrafű, pipitér, teaburján

Megbecsülve ezt a sokszínűséget, a 19. század elején a nagy nyelvújító nemzedéknek gyakran és kedvvel alkalmazott módszere volt a köznyelv szókincsének bővítésére, hogy oda tájszavakat emeljen be. Így kerültek be és vertek gyökeret a köznyelvünkben a reformkorban a következő tájszavak: bitó, betyár, hullám, páholy, szamóca. A reformkor magyar nyelv felé fordulásának egyik eredménye az 1838-ban megjelent Magyar tájszótár. Az Akadémia kezdeményezésével, ma is példamutató nemzeti összefogással, sok lelkes és önkéntes szógyűjtő munkája nyomán született meg néhány év alatt a mű. A szótár közel 10.000 tájszónak adja meg a jelentését, és tünteti fel, hogy a magyar nyelvterület mely részéről küldték be. Az első magyar tájszótár megjelenését követő évtizedekben is folyt a nép nyelvének tanulmányozása, és így aztán időszerűvé vált egy újabb tájszótár kiadása. A feladattal Szinnyei Józsefet bízták meg. A két nagyalakú kötet 1893-ban és 1897-ben jelent meg szintén Magyar tájszótár címmel. Az előszót, talán minden kor minden szótárszerzője nevében is ezekkel a mentegetődző sorokkal zárja Szinnyei József szerkesztő: „El vagyok készülve, hogy sokan fogják mondani az új Tájszótár-ra: nem teljes; nincs meg benne minden tájszó, sem a benne lévőknek minden változatuk és jelentésük. És igazuk lesz. Ezért azonban hozzáértők előtt nem kell magamat mentegetnem, mert azok tudják, hogy a nem-teljesség közös fogyatkozása a világ valamennyi szótárának, nem véve ki még azokat sem, amelyeknek a címlapján ott büszkélkedik a »teljes« szó. Teljes szótárát csak holt nyelvnek lehet megírni. Aki valamely élő nyelvnek akarná megszerkeszteni a teljes szótárát, az a Danaidák vagy a Sisyphus munkájára vállalkoznék.” A szótár szakszerűségét és ma is hasznos voltát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Nap Kiadó 2003-ban reprintben ismét hozzáférhetővé tette.

A két háború között, 1935-ben jelent meg a nagyszerű debreceni nyelvész, Csűry Bálint nagy hozzáértéssel készített Szamosháti szótára. Annak ellenére, hogy ebben a korban szinte divattá vált a falukutatás, sajnos az újonnan összegyűjtött nyelvjárási szavakat nem rendezték egybe egy újabb nagy tájszótárba. E kornak a nép és a népnyelv felé fordulásának irodalmi lecsapódása Móricz Zsigmond Rózsa Sándor-regénye, amelyben a szereplők ö-ző nyelvjárásban, szögediesen beszélnek. A legenda szerint Móricz kéziratában a párbeszédeket Bálint Sándor néprajzkutató ellenőrizte.

Néhány oldal tájszótárakból (a képre kattintva galéria nyílik!)

uj-magyar-tajszotar-cimlap.jpgA második világháború után, az 1950-es évek végén kezdődtek meg az Új magyar tájszótár címmel megjelölt gyűjtemény kiadásának munkálatai B. Lőrinczy Éva főszerkesztő irányításával. Az első kötet 1979-ben látott aztán napvilágot. Az utolsó, az ötödik kötetet az Akadémiai Kiadó az elmúlt évben, 2010-ben jelentette meg. Sokan joggal kapják fel a fejüket, miért tartott 31 évig az öt kötet megjelentetése? Bizton állíthatjuk, hogy szótárszerkesztő szakemberekből sosem lett volna hiány az elmúlt fél évszádban, ha folyamatosan lett volna biztos és megfelelő anyagi háttere a munkálatnak.

Az Új magyar tájszótár öt kötetének kabaréba illő lassú megjelentetése alatt x-0-tajszotarak-zilahi.jpgszerencsére megszületett azért közel egy tucat úgynevezett regionális népnyelvi szótár, amely egy-egy kisebb tájegységnek a különleges szavait leltározza. Véletlenszerűen kiragadva néhány ezek közül: Büki tájszótár, Balogh Bajos, 2004; Büssüi tájszótár, Várkonyi Imre, 1988; Felsőőri tájszótár, Imre Samu, 1973; Kiskanizsai szótár, Markó Imre Lehel, 1981; Ormánysági szótár, Kiss Géza, 1952; Palóc tájszótár, Tóth Imre, 1987, 2007; Szegedi szótár I-II., Bálint Sándor, 1957; Tallósi szótár I-II., Gágyor József, 2003–2004.

Az elmúlt évtizedekben megjelent regionális tájszótárak után eljött a tájszavak újabb rendszerezésének ideje. Mivel a szótárszerkesztés, beleértve a tájszótárak szerkesztését, anyagilag nem megtérülő munkálat, a kultúrpolitikusokon vagy talán a kultúrpolitikán a sor. Ha fontos a magyar nyelv ügye, ha fontos a magyar nyelv (ma még fellelhető) táji sokszínűségének rögzítése, akkor erre anyagi forrásokat is biztosítani kell.

A TINTA Könyvkiadó derekasan kiveszi részét a tájszavak leltározásából. Két kisebb szótár (Tájszavak, Kis magyar tájszótár) megjelentetése után közel tízéves gyűjtő- és szerkesztői munka után piacra dobta a Nagy magyar tájszótárt. A 1008 oldalas szótár jellegét pontosan alcíme írje le: 55000 népies, tájnyelvi és archaikus szó magyarázata. Egyik fő jellemzője a monumentális kiadványnak, hogy azon kívül, hogy elmagyarázza a szavak jelentését, minden egyes tájszóról elmondja, hogy melyik vidéken használatos. A kézikönyv a 2019-es Ünnepi Könyvhét egyik szenzációja volt, számtalan elismerő írás mutatta be: volt, aki egyenesen a Kárpát-medence legteljesebb kulturális térképének titulálta.

A feladat mindnyájunk számára adott, még ma is minél több tájszót összegyűjteni, és ami még fontosabb, használni, használni, használni a ma még nyelvünkben lévő ízes tájszavakat.

Kiss Gábor

Megjelent: Új Könyvpiac 2011. október, 29.

Magyar tájszótárak, válogatott jegyzék

  • 1838, Magyar tájszótár, A magyar Tudós Társaság
  • 1893-1901, Magyar tájszótár 1-2, Szinnyei József
  • 1926, Erdélyi tájszótár, Kriza János
  • 1935-1936, Szamosháti szótár 1-2., Csűry Bálint
  • 1952, Ormánysági szótár, Keresztes Kálmán
  • 1957, Szegedi szótár 1-2., Bálint Sándor
  • 1979, Mihályi tájszótár (Rábaköz), Kiss Jenő
  • 1979-2010, Új magyar tájszótár I-V., B. Lőrinczy Éva
  • 1981, Kiskanizsai tájszótár, Markó Imre Lehet
  • 1988, Büssüi tájszótár, Várkonyi Imre
  • 1989, Székelyföldi tájszók, Gálfy Mózes
  • 1992, Bodrogközi tájszótár, Nagy Géza
  • 1993, Felsőőri tájszótár, Imre Samu
  • 2003, Tallósi Tájszótár, Gágyor József
  • 2004, Székely szótár, Sántha Attila
  • 2007, Kupuszinai nyelvjárás és szótár, Silling István
  • 2007, Palóc tájszótár, Tóth Imre
  • 2008, Szuhogyi palóc tájszótár, Mazurka Károly
  • 2011, Sárréti tájszótár, Zilahi Lajos
  • 2012, Tájszavak, A magyar nyelvjárások atlaszának szavai, szóalakjai, Kiss Gábor és Bató Margit (TINTA Könyvkiadó)
  • 2014, Kis magyar tájszótár - 5800 népies és tájnyelvi szó magyarázata, Kiss Gábor (TINTA Könyvkiadó)
  • 2015, Magyar nyelvjárások, Cs. Nagy Lajos, N. Császi Ildikó (TINTA Könyvkiadó)
  • 2016, A moldvai magyar tájnyelv szótára, Péntek János
  • 2018, Bühnagy székely szótár, Sántha Attila
  • 2019, Nagy magyar tájszótár, Kiss Gábor (TINTA Könyvkiadó)

A sorozat korábbi bejegyzései:

  1. Szótárak exportra. Az angol nyelv mint kiviteli termék
  2. Szlengblog − szlengszótár. Magyar szótárak. Kiss Gábor rovata
  3. Mit is jelent a homousion és a homoiusion? Az idegen szavak szótárai

Mit is jelent a homousion és a homoiusion?

Az idegen szavak szótárai

Magyar szótárak III. Kiss Gábor rovata

Ismerősen csengenek Madách Az ember tragédiája című művéből a fenti szavak, illetve az alábbi sorok: Mondd, mit hiszesz, a homousiont, / Vagy homoiusiont? No, de pontosan mit is jelentenek? Legkönnyebben az idegen szavak szótárából tudhatjuk meg a választ. A legismertebb ezek közül a „Bakos”. Legelőször az 1950-es évek végén jelent meg, hogy aztán megkezdje több mint fél évszázados karrierjét, hiszen az Akadémiai Kiadó mind a mai napig (1994-től jelentősen átdolgozva) piacon tartja. Bakos Ferenc szótára szerint: homousion: egylényegű, azaz a katolikus egyház e kifejezéssel jelölte az ariánusok elleni vitájában azt, hogy Jézus egylényegű az Atyával; homoiusion: hasonló lényegű, az ariánusok kifejezése annak megjelölésére, hogy Jézus nem isten, csak istenhez hasonló személy.

Képtalálat a következőre: „az ember tragédiája bizánc”

Mondd, mit hiszesz, a homousiont, / Vagy homoiusiont?

Természetesen, mint a legtöbb ma kapható szótárnak, Bakos Ferenc szótárának is számtalan előzménye van. Talán a legrégibb Kunoss Endre 1835-ös, Gyalulat című könyve, melynek céljáról alcíme jól eligazít: Megmagyarosított jegyzéke azon idegen szavaknak, melyek különféle nyelvekbűl kölcsönöztetvén, a magyar beszédben és írásban korcsosítva vagy eredetiképp használtatnak. Látjuk, hogy magyarosító szándék is vezette a szerzőt. A 20. században aztán valóságos reneszánsza volt a magyarító jellegű idegen szavak szótárainak. Számosan, Tolnai Vilmos, Radó Antal, Horovitz Jenő, Prém József és Kelemen Béla is jelentetett meg ilyen gyűjteményt.

Tovább olvasom

Foglalkozása: újságíró

Beszélgetés Daniss Győzővel, a Diákszótár szerzőjével

A napokban került a boltokba a Tinta Könyvkiadó Mit jelent? – Diákszótár című kötetének utánnyomása. Ez alkalomból Kiss Gábor, a kiadó igazgató-főszerkesztője a szerzővel, Daniss Győzővel beszélgetett.

– A cím mintegy „rákérdez” az alcímre: Nyakhegedű, göreb, ösztöke… Mik is ezek?

– Kicsit rövidebben, mint ahogy a szótárban van: a nyakhegedű a nyakat övező kalodaféle fenyítő és főképp embermegalázó eszköz. A göreb a kémiaszertárak nagyjában gömb alakú üvegeszköze, amiből lefelé hajló cső ágazik ki. Az ösztöke pedig olyan vasvégű bot, amivel a szántó parasztember az ekevasat sártól-rögtől tisztogatja, és amivel gyorsabb haladásra „ösztökélheti” ekevonó ökreit.

https://palinkaust.hu/sites/default/files/termekkep/retorta.jpg

Göreb

Tovább olvasom

Régi magyar szólások II.

Még huszonhét archaikus szólás és közmondás eredete

Forrás: Kincses Kalendáriom, 1932., 194-200. oldal. Arcanum adatbázis

Előző bejegyzésünk folytatásaként újabb 27 szólásmondás eredetét olvashatjátok:

# Köpenyeget forgat vagy fordít egyet a köpenyegén: az, aki meggyőződésében, elveiben állhatatlan, s nézeteit könnyűszerrel változtatja. A köpönyegforgató emberről vett szólásmód elég régi a mi nyelvünkben. Már Káldi György használja 1631-ben, és utána nagyon sokan. A szólás eredetét kutatók nagyjából megegyeznek abban, hogy a német nyelv a forrása. Tolnai Vilmos szerint a németek már a XII. században használták. Nem is a mai köpenyegre kell gondolnunk ennél a kifejezésnél. Az a köpenyeg ti., mely a szél járása szerint forgatható, csak egy négyszögletes posztódarab volt, mely a testnek csak egyik oldalát védte, s ha a szél a másik oldalról fújt, fordítani kellett rajta. Azért mondja a német: Den Mantel kehren, nachdem der Wind geht. Ez aztán irodalmi úton elég régen, valószínűleg a reformáció korában átkerült mihozzánk.

# Körmére ég a dolog: nagyon sietős, sürgős a dolga. E kifejezés eredeteként a régi szerzetesi élet egyik mozzanata jelenik meg előttünk. Ha sötétben olvastak a régiek, különösen a barátok a hajnali misén, apró viaszgyertyát ragasztottak a körmükre. Természetesen sietniük kellett a kiszabott imádság elolvasásával, mert különben körmükre égett a gyertya.

# Köti az ebet a karóhoz: szólásban, mely azt jelenti, hogy valaki nagyon erősen ígér valamit, igen fogadkozik, hogy így lesz, úgy lesz, a falusi ember életének egy gyakori jelenete rögződött meg. A falusi házőrző kutya rendesen nem szívesen látja az idegent, és ez csak a házbeliek védelme alatt mer beljebb kerülni. Gyakran csak úgy tudják az idegent a vadabb kutya támadásától megvédeni, hogy a kutyát lánccal, szíjjal vagy kötéllel odakötik az óljához vagy a sövény karójához, s biztatják is a jövevényt, hogy csak jöjjön bátran, mert úgy megkötik a kutyát, hogy nem eshetik tőle bántódása. Innen van a szóláshoz kapcsolódó ígéret és fogadkozás jelentése. Néha aztán a kutya elszabadul vagy meg se volt kötve, innen a kifejezés gúnyos éle, hogy ugyancsak köti az ebet a karóhoz, de majd elválik, mi lesz belőle, megtartja-e a szavát?

https://images.pexels.com/photos/8850545/pexels-photo-8850545.jpeg?auto=compress&cs=tinysrgb&dpr=3&h=750&w=1260

Tovább olvasom

Mi az önismeret?

Szó-lélek-közelítés XLVII.

Ami a lényeged, az láthatatlan szálakkal belül van elrejtve benned... mi ő? Ha közelebbről megszemléled, tetteid sugalmazója, más szóval: ő maga az élet, hogy úgy mondjam: az Ember.” (Marcus Aurelius)

Fodor Ákos: Arcképcsarnok

Van egy arc,
amit csak önmagunkat elképzelve látunk
– lehet, hogy ez az igazi.
Van egy,
amit tükörbe nézve látunk: villám-
gyorsan alakuló, képlékeny látvány:
múzsája a Szomszéd Ízlése s az azt szolgáló, vagy azt ellenző szándék
– e fölött hunyj szemet; ne kerüld, de ne hidd el.
És van,
van arc, amit csak az lát, aki szeret,
akit szeretünk. Ez a legszebb,
a legmulandóbb. A legérvényesebb. És van annyi arcunk,
ahányan csak ránk néznek (és: ahányszor!), és még az is lehet,
hogy ezekben akad néhány közös vonás
– lehet. Akkor ez a valóság.

Az önismeret egyetlen szóval meghatározva: önmegértés. K. Pálffy úgy definiálja az önismeretet, hogy az az egyén „áttekintése saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése saját viselkedésének a rugóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, képessége arra, hogy helyesen megítélje saját szerepét, hatását az emberi kapcsolatokban”. Három szinten valósul meg:

Az első a saját tudásunkról, akaraterőnkről, érdeklődési körünkről, feszültség- és kudarctűrő képességünkről szerzett ismereteinket jelenti. A második szint a ránk korábban (például a kora gyermekkorban) ható élményekre, egyben a viselkedés és a szándékok összhangjára is vonatkozik. A harmadik: milyennek látnak mások, és ez mennyire egyezik a saját magunkról kialakított képpel.

Az önismeret és a személyiségfejlesztés ugyanannak a dolognak a két oldala, hiszen a személyiségfejlesztő módszerek célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, segítése az önmegértésben, célja az egyén érzelmi és kommunikációs készségeinek, képességeinek fokozása.

Egyik segítség ehhez a Johari-ablak, ami a személyiséget négy nagy területre osztja. Nyílt részek, amelyekkel magunk és mások is tisztában vannak. Rejtett terület: azok a tulajdonságaink, amelyekkel tisztában vagyunk, azonban mások elöl elrejtjük őket. Vak terület: azok a tulajdonságaink, amelyeket mások észrevesznek, de magunk nem vagyunk tisztában velük. Ismeretlen terület: azok a tulajdonságaink, amelyekkel sem mi, sem mások nincsenek tisztában. S. Butler ironikusan fogalmazza: „Legyünk hálásak a tükörnek, hogy csak a külsőnket mutatja!

https://www.shiwaforce.com/wp-content/uploads/2020/07/image-10.png

Tovább olvasom

Régi magyar szólások I.

Huszonnyolc archaikus szólás és közmondás eredete

Forrás: Kincses Kalendáriom, 1932., 194-200. oldal. Arcanum adatbázis

Művelt embernek beszéde és írása, éppúgy, mint a nép fiáé, tele van olyan kifejezésekkel, fordulatokkal, melyeket nem kell szó szerint érteni; leggyakrabban átvitt értelmű vagy képes kifejezések; a valóban használt szavakhoz egy mélyebb, rejtettebb értelem fűződik; rendesen régmúlt esetek, dolgok emlékét őrzik elszigetelve; aki használja és aki hallja, egyaránt és egyértelműen azonnal megérti, és mégsem tudná megmondani, honnan ered a kifejezés, s miféle elszigetelt emlék rejtőzik benne. A nyelvtudósok, a művelődéstörténeti ismeretek és sok mindenféle egyéb ismeret segedelmével is, gyakran csak nehezen tudják kihámozni a kifejezés származását és eredetét.

Ezek azok a kifejezések és fordulatok, melyeket – az irodalmakból és történelemből könnyen föltáruló szállóigékkel párhuzamosan – igen gyakran használunk, és melyeket a nyelvtudomány és a stilisztika szólásoknak nevez. A nyelvnek és beszédnek ezeket az elemeit, jobban mondva mindenféle változataikat, nevezik azonban különféle egyéb nevekkel is. Ilyen elnevezések még: közmondás, példabeszéd, szólásmód, közszólás, szólásmondás, szójárás.

Az ilyen szólásoknak egy-egy nyelvben, így a magyarban is, se szeri, se száma. Majdnem mind az illető nyelv egyéni alkotásai, egyik nyelvből a másikba csak ritkán mennek át. A magyar közmondás- és szólásgyűjteményeknek száma majdnem negyvenre rúg. E szólások eredetének, származásának kutatásával és magyarázatával sokat foglalkoztak tudósaink. Elméletüket és a rájuk vonatkozó gyűjtés történetét Tolnai Vilmos írta meg 1910-ben, akadémiai székfoglalójában. Az egyes szólások magyarázatával Kertész Manó foglalkozott Szólásmondások c. könyvében (1922), mely – eredetük szerint művelődéstörténeti csoportokra osztva őket – mintegy ezer ilyen szólásnak származását tárgyalja. Sorra veszi a halászat és vadászat, a paraszti élet, a konyha, a népszokások, a boszorkányság, egyéb néphit, a vitézi élet, a céhek, az ipar, a kereskedés és a vámok, a pénz és mérték, a rovás és számvetés, a kártya, a kocka és más szerencsejáték, az igazságszolgáltatás és egyéb emlékek köréből eredő szólásokat. Újabb kitűnő kiegészítésül, részben helyesbítésül szolgál ehhez Csefkó Gyulának nagy tudományosságról és éles elméről tanúskodó, Szállóigék, szólásmódok c. könyve (1930).

Szólásmódok eredete és magyarázata

Az alábbiakban e kitűnő források alapján adjuk néhány ilyen szólásunknak magyarázatát és származásuknak érdekes történetét.

# Ágrólszakadt: annyi, mint élhetetlen szegény ember, összefügg az akasztófáról szakadt kifejezéssel, amely olyan embert jelentett a régi világban, aki – bár annak rendje-módja szerint fölakasztották – elevenen esett le az akasztófáról, talán mert a kötél elszakadt, s azért megkegyelmeztek az életének; de az országból kiutasították, földönfutóvá lett.

# Agyafúrt: eszelős, bolond, együgyű, de másik jelentése az is, hogy: ravasz. Eredetét az orvostudomány története magyarázza meg. A koponyalékelés, a trepanáció a koponyának, az agyüregnek megfúrása. A középkorban a legkülönfélébb betegségek ellen alkalmazták a koponyalékelést, így az elmebetegeket is trepanációval próbálták gyógyítani.

https://static.femina.hu/egeszseg/orvosi_kezelesek_a_multbol/koponyalekeles.jpg

Tovább olvasom

Szlengblog − szlengszótár

Magyar szótárak. Kiss Gábor rovata

Magyar szótárak II. Kiss Gábor rovata

A magyar tolvajnyelv kis alakú szótára 1900-ban jelent meg, Parapatics Andrea Szlengszótára 2008-ban látott napvilágot, Nyelvész Józsi pedig, megunva az internet ,,szűk” világát, 2009-ben szerény címlappal nyomtatásban is piacra dobta Szlengblogjának tartalmát.

Változnak az idők, és ezzel együtt a dolgoknak, jelenségeknek is új nevük lesz. Régen volt a tolvajnyelv, majd a jassznyelv, a fattyúnyelv, a csibésznyelv, az argó, diáknyelv, ma meg szleng. Na persze nagy bánatunkra egyikről sem tudjuk tudományos pontossággal megmondani, hogy mit is fed a fogalom. Sejtjük azért, hogy valami olyan nyelvváltozatot takarnak ezek szavak, ami a köznyelvtől, az irodalmi nyelvtől abban különbözik, hogy nem a magas irodalomban és nem is a hivatalos üzleti tárgyalásokon használják, hanem valahol máshol, talán a téren, talán a kocsmában, talán az iskolában (a szünetekben).

SzlengszótárParapatics Andrea: Szlengszótár

Tovább olvasom

Tolvajnyelv a szerelemben

Mit jelentenek a "virágnyelven" küldött üzenetek?

Omnia vincit amor! A szerelem mindent legyőz!

Nem marta rozsdásra az idő vasfoga, nem koptatta el világ forgása ezt a Vergilius eklogáiban írt bölcsességet.

Valójában persze nem a szerelem az, ami győz, hanem maga az ember; a szerelmes ember diadalmaskodik az ármányok szőtte akadályokon. A szerelmespárok mellett ugyanis előbb vagy utóbb felbukkannak az intrikusok. A zöld és sárga szemű szörnyek: féltékenység és irigység. A korszellemnek áldozó szülők, nevelők is gyakran tilalomfákkal szegélyezték az utat, amelyen kettesben indultak el.

De hát: omnia vincit amor!

https://images.pexels.com/photos/250716/pexels-photo-250716.jpeg?auto=compress&cs=tinysrgb&dpr=3&h=750&w=1260

Tovább olvasom

A Tulajdonságszótár szerkesztésének tapasztalatai

Az emberi tulajdonságok megnevezése a magyar nyelvben

Az alábbiakban Kiss Gábornak és Dormán Júliának, a Tulajdonságszótár szerkesztőinek diasora tekinthető meg, amelyben a szótár szerkesztésének menetébe, illetve a szótár tartalmába enged betekintést, de kiderül az is mik nem szerepelnek a szótárban.

tulajdonsasszotar-hany-szo-van-00-1.jpg

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása