Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

Félresikló szólások

Grétsy László nyelvi ismeretterjesztő írásai VII.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2009. július.

A szólások nyelvünk virágai, ékkövei. Ám amennyire örvendetes, hogy a sajtóban, rádióban, tévében megnyilatkozók újabban, nagyjából úgy egy évtized óta mintha gyakrabban merítenének ízes népi szólásaink tengeréből – ebben talán annak is szerepe van, hogy az utóbbi években jó néhány remek szólás- és közmondásgyűjteményünk látott napvilágot –, annyira aggasztó is, hogy eközben, tehát a használat során e szólások egy része eltorzul, félresiklik.

Azt persze tudomásul kell vennünk, hogy a szólások a használat során módosulhatnak is. Régen is volt effélére példa, nem is egy! A Több is veszett Mohácsnál szólásról pl., amely kb. azt jelenti: ’nem érdemes szomorkodni; nagyobb baj is történt már ennél’, azt hihetnénk, hogy ez már a 16–17. század óta meglevő kincse nyelvünknek, ám ez nem így van. Ez a ma használatos forma csak a 19. századtól él nyelvünkben. Ellenben korai elődje csakugyan van, csakhogy abban Mohács helyett még Buda szerepel. A régi, eredetibb forma így hangzott: Több is veszett Buda alatt. Mondhatnám erre, hogy itt is egy szólás félresiklásával van dolgunk, de nem mondom, mert ezt a változást alighanem a 19. század neves íróinak, költőinek, elsősorban Kisfaludy Károlynak, Vörösmartynak, Czuczor Gergelynek és másoknak Mohácsra emlékező nagy alkotásai idézték elő, s mert ez a formai változás a szólás lényegét nem érintette. Ha azonban egy szólást úgy változtatunk meg, hogy ezáltal más felhangot kap, s már nem pontosan azt idézi fel, amit föl kellene idéznie, akkor ez már nem tekinthető természetes módosulásnak. A következőkben felidézek néhány olyan „újmódi” szólásformát, amelyre – kisebb vagy nagyobb mértékben – a félresiklás árnyéka vetül.

"Több is veszett Buda alatt!"
Buda ostroma Thán Mór festményén (Forrás: Wikipedia)

Tovább olvasom

„Ne mondj semmit kétszer…”

Grétsy László nyelvi ismeretterjesztő írásai V.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2009. június.

Jeles költőnknek, Babits Mihálynak Irodalmi nevelés című, eredetileg fogarasi diákjai számára írt, de összes műveinek kiadásába is bekerült s azóta számos kutató által idézett remek tanulmányában olvashatjuk a következő bölcs gondolatot:

„Ne akarjunk többet mondani, mint amennyit gondoltunk, mert mondatunk beteg lesz… Ne mondj semmit kétszer: a pleonazmus gondolathiányt árul el: ami haszontalan, az káros. Némely mondat olyan, mint a túlságos kövérségben szenvedő ember: alig bírja önnön felesleges zsírját.”

Ez a tanács villant eszembe, amikor a számos televíziós sportcsatorna egyikére tévedve egyszer csak a kommentátornak a következő mondattöredékére figyeltem fel: „…ezek a tizenéves tinédzserek nagyon értik a dolgukat!”

https://www.kansashealthsystem.com/-/media/Project/Website/Image/NonClinical_teenplayingsoccer2_AS182621755_hero.jpg?h=482&w=847&la=en&hash=330C0989EFD92FD5357D8F1BCD49993265B0BCD6"Tizenéves tinédzser"...

Tovább olvasom

Fazekas Mihály-breviárium

https://erettsegi.com/wp-content/uploads/2020/02/fazekas-mihaly-original-58716.jpg
Fazekas Mihály (1766–1828)

költő, író, műfordító, botanikus

„Közel kerül a realista természetlírához. Legkedvesebb témája a zsendülő élet, a koratavasz. Ha téli tájat fest, mindig ott érzik a közelítő tavasz földszaggal fűszeresedő lehelete. A tavasz nem az ábrándos szerelem évadja Fazekas költészetében, hanem a születés, a megújulás ünnepe. Végtelen áhítattal figyeli meg az igénytelen növények életre-ébredését.” (Julow Viktor)

A »Lúdas Matyi« a magyar mesekincs legdrágább gyöngyei közül való. Annál érdekesebb s tán annál becsesebb, mert nem is a népköltés, hanem író termette.” (Móricz Zsigmond)

„Nem volt hivatásos költő, a költészetet kulturált emberhez illő passziónak tartotta, ennek ellenére költőként emlékezik rá az utókor. 1819-ben indította el a szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmányokat közlő Debreceni Magyar Kalendáriumot, melynek egészen haláláig szerkesztője volt. Mesterien tud verselni. Őt is megihleti a költészet rokokó könnyedsége, de sok köze van a nép szegény rétegeihez. Katonaként együtt élt a parasztlegényekkel, ismeri gondjaikat. Verseiben a hangvétel is egyre népiesebb. Még antik formájú verseiben is a nép élete tűnik fel újra.”  (Hegedűs Géza)

Munka, gondosság! Ezek, amik által
Várhatunk vidám napokat napunkra;
S nem szorulunk a panaszos kenyérért
          Más küszöbéhez.

Én, uram, a fizetést köszönöm: ha az isten erőt ád,
S életben megtart, majd megszolgálom; azért csak
Róvja fel a kapufélfájára, hogy el ne felejtse:
Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!

Az Isten
Így bánik, ’s bánjon valamennyi kegyetlen Urakkal.

Szép lesz a szomorú zápor után napod.
     Egy jó kéz vezeté, tudod.

Nincs oly cél az egek boltja alatt, hova
Baj nélkül szabad eljutni; az út nehéz
     Voltán aki megijed,
          Válasszon gyepesebb nyomot.

  Reménylek, míg élek,
A nagy lélek nem fél,
Akármint fújjon a szél.
          A hab, ha rám dűl is,
          Hajóm elmerül is:
     Úszva is reménylek.

Ne szűnj reményleni,
Szélvész után mindég
Kellemetesebb az ég.

Tovább olvasom

A magyar szókészlet tára, avagy a magyar szavak kincsestára

Az írás eredetileg a Magyar Nyelv Múzeumának honlapján jelent meg.

„Anyanyelvünk, a magyar nyelv nemzeti kultúránk hordozója. Őrködnünk kell fölötte, elő kell segítenünk szabatos, színes, helyes használatát.” /Kiss Gábor: Magyar szókincstár – Előszó/

Már a szótár elnevezése is azt sugallja, hogy egy nem mindennapi szógyűjteménnyel van dolgunk, címe: Magyar szókincstár, alcíme: Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára. Ahogy már az előszóban is olvashatjuk, anyanyelvünk gazdag szókincsének összefoglalására tesz kísérletet, miután a szótárban fellelhető szavaknak nemcsak a szinonimáját, azaz a rokon értelmű változatát adja meg, hanem a hozzá kapcsolódó szólást, valamint az antonimáját, az ellentétét is.

00_2.jpg

S így bőséges anyagot közöl ez az újszerű szótár. A kötet kiemelkedő jelentőségét fokozza, ahogy a fülszövegből is kiderül, hogy a „magyar szótárirodalomban elsőként közli a szavak ellentétét.” Tehát azt is megállapíthatjuk, hogy a Magyar szókincstár egy komplex szótár, hiszen nemcsak szinonimaszótárként, hanem antonimaszótárként és szólások, közmondások gyűjteményeként is használható, sőt „bizonyos tekintetben értelmező szótári funkciót is betölthet, hiszen az olvasó számára egy kevéssé ismert vagy homályos jelentésű szónak a jelentését a szinonimák pontosíthatják, megvilágosíthatják.” – olvasható a kötet előszavában.

Tovább olvasom

Csoda szép madarak II.

Az alábbi madaras képek a TINTA Könyvkiadó 2025-ös falinaptárában szerepelnek. Forrásuk Bettoni E. & Dressler O. (1865): Storia naturale degli uccelli che nidificano in Lombardia ad illustrazione della raccolta ornitologica dei fratelli Ercole ed Ernesto Turati. Vol. I. Pio Istituto del Patronato, Milano. A képeket válogatta: Kiss Gábor. A madarak leírását összeállította: dr. Hadarics Tibor.

Vörösbegy (Erithacus rubecula)

Egész Európában, Északnyugat-Afrikában, Kis-Ázsiában és NyugatÁzsiában elterjedt madárfaj, amely a légykapófélék családjába (Muscicapidae) tartozik. Magyarországon a domb- és hegyvidéki lombos és elegyes erdők, láperdők, ártéri erdők és parkok gyakori fészkelője, de kisebb számban a dús aljnövényzetű, nagyobb alföldi erdőkben is költ. Az utóbbi években kifejezetten urbanizálódó faj, amely akár egész évben megtalálható a nagyobb városi parkokban, temetőkben és botanikus kertekben. A talajon vagy talajközelben, földi üregben, gyökerek között, farakásban vagy odúban fészkel. A gyökerekből, fűszálakból, levelekből, mohából és pehelytollakból álló fészket a tojó építi. Fészekalja 6-7 tojásból áll, amelyeken a tojó 13–14 napig kotlik. A fiatalok 12–15 napos korukban hagyják el a fészket. Hazánkban erdei környezetben a vörösbegy a kakukk (Cuculus canorus) egyik leggyakoribb gazdamadara. Igen gyakori átvonuló. Tavasszal február végén, március elején érkezik, de a tavaszi vonulás fő időszaka március közepétől április közepéig tart. Az őszi vonulás szeptember közepe és november eleje között zajlik. Ezekben az időszakokban az erdőkön, erdőszéleken és bokrosokon kívül mezőgazdasági területeken, nádasokban, kertekben is gyakori. A hazai állomány télen a Mediterráneumba húzódik. Enyhe teleken parkokban, lakott területeken, sűrű bokrosokban kis számban rendszeresen át is telel, de ezek többnyire északabbról érkezett madarak. Magyarországon 1901 óta védett.

09.png

Tovább olvasom
Címkék: naptár madár

Esterházy Péter-breviárium

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3f/Esterh%C3%A1zy_P%C3%A9ter-sz%C3%ADnes.JPG
Esterházy Péter (1950–2016)

Kossuth-díjas író, publicista

Az élet összefüggéseinek szétszakíthatatlanságát vallja, amidőn tehát az ő hősei végigjárják a maguk érzelmeinek iskoláját, ösztöneik rémeire és a világba-történelembe vetett létezésük problémáira egyaránt válaszolnak. Stílusában olykor a belső monológ pszichológiai láncolatát fölváltja a tények, gondolatok és reflexiók montázsa. Legtöbbször játékosan és nyomdatechnikai módszerekkel is kiemeli a nyelvi sztereotípiákat, a szavak alaki asszociációinak lehetőségeit, s így közvetve az igazságkeresés buktatóit.” (Bodnár György)

Olyan új regénystruktúrát épít föl, amelyben a dolgok világa alárendelődik a szavak világának. A »Termelési-regény«-ben sokféle nyelvi regiszter esztétikai egységét teremti meg, nagy gyakorisággal élve a rájátszások, utalások, közvetlen vagy közvetett idézetek adta intertextualitás lehetőségeivel is.” (Grendel Lajos)

A »Termelési regény« egy regénynek alig mondható avantgardista szövegkonstrukció, amely nemcsak detronizálta a diktatúra uralkodó nyelvét, azaz nemhogy halálosan nevetségessé tette a Moszkvából irányított magyar nyelvű halandzsát, hanem kész nyelvet adott legalább két nemzedéknek.” (Nádas Péter)

Minden mondat mögött van valami, akár hallatszik, akár nem.

Az ideális irodalmi mondat születhet a képzeletből, születhet a tapasztalatból, de képzeletét a tapasztalatában, tapasztalatát a képzeletében kell megmérnie. A képzelet tapasztalatának és a tapasztalat képzeletének segítségével kerülhetek kívül azon, amin belül vagyok.

Az ember azért kapta a nyelvet, hogy elrejtse a gondolatait.

A békességhez kell egymás tisztelete, nem sok, de egy kicsi kell. Meg a magunk tisztelete. Hát ehhez meg az kell, hogy tudjuk, kik vagyunk. Jönnek-mennek a szavak, divatoznak, leáldoznak, el is bújnak, mutatják is magukat, segítenek is, meg nem is.

Minden írás ellenállhatatlan belső igénye közös: meghaladni a beszédet. Mindegyiket a lehetetlen megfogalmazása érdekli, hogy hozzáférkőzhessenek a nyelvnek valamiféle végtelenjéhez.

Tovább olvasom

Csoda szép madarak I.

Az alábbi madaras képek a TINTA Könyvkiadó 2025-ös falinaptárában szerepelnek. Forrásuk Bettoni E. & Dressler O. (1865): Storia naturale degli uccelli che nidificano in Lombardia ad illustrazione della raccolta ornitologica dei fratelli Ercole ed Ernesto Turati. Vol. I. Pio Istituto del Patronato, Milano. A képeket válogatta: Kiss Gábor. A madarak leírását összeállította: dr. Hadarics Tibor.

Füleskuvik (Otus scops)

Európa déli és középső területeitől a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig elterjedt bagolyfaj (Strigidae). A Mediterráneum jellegzetes faja, nálunk az alföldi, dombsági és hegylábi mozaikos területek madara. A sűrű, zárt, nagy kiterjedésű erdőket elkerüli. Hazánkban elszórtan, de egyre többfelé fészkel dombvidéki, középhegységi és alföldi öreg, felhagyott gyümölcsösökben, erdőszéleken és gyepterületek melletti facsoportokban, de újabban települések idősebb parkjaiban és temetőkben is. A melegedő klímának köszönhetően észak felé terjeszkedik, hazai állománya is nő, így egyre többfelé hallható jellegzetes füttyögése. Egyes területeken időnként évekig fészkel, máskor viszont több évig nem. Április közepétől szeptember elejéig tartózkodik nálunk. Odúban költ, 3–6 tojásán csak a tojó kotlik. A fiókák 24–25 nap után kelnek ki, és további 20–32 napig maradnak az odúban. Főleg rovarokkal (Insecta), elsősorban egyenesszárnyúakkal (Orthoptera) táplálkozik. Az egyetlen hosszú távú vonuló bagolyfajunk, Afrikában telel. Magyarországon 1901 óta védett, jelenleg fokozottan védett faj.

01.png

Tovább olvasom
Címkék: naptár madár

A növények természetrajza

Forrás: innovacio.hu

"Dr. Schubert G. H. ismeretes és kedvelt természetrajzi tankönyvének elrendezése nyomán, a második magyar kiadást átdolgozta Borbás Vince középisk. rendes és egyetemi magántanár. 53 ív finomul szinezett rajzzal s magyarázó szöveggel" - áll a könyv klasszikus szépségét megelőlegező címlapon.

Az a fajta könyv, amely, ha belenézünk, már a tartalmával való ismerkedés előtt megragad gazdag képanyaga elegáns szépségével. Kicsit retró is ez a látvány: a modern nyomdatechnika csillogó ábrázolási módja előtti igényes-szép könyvekben látjuk ezt a színezésében kicsit visszafogottabb, s talán így még hitelesebbnek érződő képi világot.

Növények természetrajza képekben
A Tinta Könyvkiadó ajánlójából: "A Növények természetrajza képekben c. nagyméretű képeskönyv a magyar könyvkiadás egyik legszebb növényalbuma. A mostani reprint kiadás alapjául szolgáló magyar könyvet 1882-ben adták ki. A növénytanilag ma is szakszerűnek mondható könyv dr. Borbás Vince egyetemi tanár, a 19. század legnagyobb magyar botanikusának a munkája. A könyv árveréseken ritkán bukkan fel, ha nagy néha mégis, magasra verik fel az árát a szenvedélyes licitálók. Az eredeti magyar mű kiindulási alapja a dr. Schubert G. H. S. professzor 1870-ben megjelent német nyelvű népszerű képeskönyve (Naturgeschichte des Planzenreichs) volt. (Kiemelések tőlem)

Tovább olvasom
Címkék: album növények

Eötvös József-breviárium

https://kultura.hu/uploads/media/default/0002/65/thumb_164579_default_big.png

Eötvös József (1813–1871)

jogász, író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság 1. elnöke

„Igen könnyen s gyorsan dolgozott, s amellett, hogy sokat írt, folyvást sokat is olvasott. Minden lipcsei könyvvásárkor ládaszámra rendelte meg a könyveket, amelyekből tömérdek jegyzetet készítettünk. Beható, alapos tanulmányról tanúskodik mindenik munkája, még országgyűlési beszédein, hírlapi cikkein is meglátszik. Amikor diktált, és egy-egy mély reflexió vagy megragadóbb költői hasonlat – melyekkel művei el vannak halmozva – merült föl lelke mélyéből, meggyőződéstől s lelkesedéstől áthatott hangja egészen ünnepiessé vált.” (Berecz Károly)

Kölcsey halála után alig tudnék magyar írót nevezni, kinek prózájában ennyi gondolat-, érzés- és képzelődésgazdagság mutatkoznék.” (Szemere Pál)

„»A falu jegyzője« című regénye kiáltó szózat volt a régi intézmények visszaélései ellen. A londoni Spectator szerint: kimagaslóan a legjobb külföldi regény, amelyet valaha is olvastunk, a legmegalapozottabb, a legtömörebb és a legtermészetesebb.” (Csengery Antal – Pulszky Ferenc)

Jó író csak az lehet, ki azért ír, hogy gondolatait kifejezze; ki azért gondolkozik, hogy írjon, jó mesterember lehet, de való művész nem lesz soha.

Mely a hazáért élt, a hű kebel,
Földjét termékenyítve hamvad el;
És szelleme a sír körül marad,
Tettekre intvén az utódokat.

Minden nemzetben nagy erő szendereg, de szendereg csak, és a pallérozás serkenti fel.

Minden hegy csúcsban végződik. Emelkedjetek bátran, s kik kiindulva, a hegy alján távol álltatok egymástól, fenn a tetőn találkozni fogtok.

Nem pihenhet meg senki önárnyékában.

Lehet-e életünkben két nőt valóban szeretni, nem tudom; két hazát bizonyosan nem.

Ki a mát csak arra használja, hogy a holnap s tegnapról gondolkozzék, s kinek jelene csak emlékekből s reményekből áll, az soha megelégedve nem érezheti magát. Ki nem tud vagy nem akar felejteni, s a jelen szűk lapjain egész múltjának szomorú történetét följegyezve hordja, ne panaszkodjék, ha arra semmi más nem fér.

Nincs szomorúbb gondolat, mint ha az jut eszünkbe, hogy valószínűleg még jönni fog oly idő is, midőn jelen napjainkra, melyek annyira szomorúaknak vagy ízetleneknek látszanak, vággyal fogunk visszatekinteni.

Nincs emlék e földön, melynek idővel nem vesztenéd el éppen legkeserűbb részét.

Sorsjáték az élet, melynél nem a legnagyobb számokkal nyerjük a legnagyobb összeget.

Az emberek nagy része azért szerencsétlen, mert nem magától, hanem másoktól kíván tökéletességet, és az emberi gyarlóságokat, magán kívül, senkinek sem bocsátja meg.

Tovább olvasom

Minden szuper?

Grétsy László nyelvi ismeretterjesztő írásai IV.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2009. május.

A nagyotmondások, túlzások, stílusosan szólva szuperlatívuszok korát éljük. Nagyotmondás mindenhol, mindenben, legkivált pedig a társalgási szlengben, valamint a kereskedelmi reklámokban, hirdetésekben, ahol csak úgy hemzsegnek az olyan, jobbára idegen eredetű jelzők vagy összetételi előtagok, mint hiper-, ultra-, mega-, extra-, s talán mindezek előtt: szuper-. Önmagában, tehát hozzá kapcsolódó utótag nélkül azt jelenti: ’nagyszerű, kiváló, remek’. Napjainkban ez a „trendi” dicsőítő jelző. Mindennapos párbeszédek az effélék: „Milyen volt a buli? – Szuper!”; „Hogy ízlik ez a süti? – Szuper!”. S természetesen nemcsak a sütemény helyét veszi át s tölti be napjaink szóhasználatában mindinkább a játékosan megrövidített, becéző – s iménti példamondatomba szándékosan belecsempészett – süti, valamint a cseresznyéből, mogyoróból, salátából, uborkából hasonlóképpen alakult-alakított cseri, mogyi, sali, ubi, sőt kombinálva, „ragozva” koviubi, ubisali, öri hari (az örök harag helyett!) stb., hanem a szuper is egyre gyakrabban szupi formát ölt, főleg a fiatalok száján.

https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/4933/49334/493347/49334726_3760720_196082fe7b610bab0efdba7a51ccbd43_wm.jpg"Szuper ubisali"

Nem önmagában, hanem összetételi előtagként úgyszintén triumfál, sikert sikerre halmoz a szuper. Nem is csoda, hiszen voltaképpen ez az igazi területe. A szuper melléknév a szuper- előtagú összetett szavakból önállósult. Ez a szuper előtag pedig, amely valójában nem is összetételi előtagként, hanem inkább túlzást, fokozást kifejező előképző szerepben kapcsolódik az utótaghoz, a ’fölött, fölé” jelentésű latin super elöljárószóhoz vezet el bennünket. Jól mutatja ezt néhány, már korábban átvett szavunk, pl. a szuperintendens, amely felvigyázót, felügyelőt, illetve református vagy evangélikus püspököt jelent. A 20. század azután már több, főleg szakmai jellegű szóval gazdagított bennünket, olyanokkal, mint szuperbenzin, szupernóva, szuperszonikus, szuperlektor stb.

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása