Igényesebb nyelvközösségekben léteznek nyelvtörők, nyelvgyötrők, azaz olyan szavak, mondatok, amelyek arra hivatottak, hogy a helyes kiejtést kialakítsák, illetve karbantartsák.

A legegyszerűbbek közvetlenül a nyelvelsajátítás végén jelentkeznek. A magyarban például a rendkívül ritka szókezdő ty miatt érdekes a Szemétdombon kakas, szemétdombon tyúk mondóka, mivel a nyelvelsajátítás egy szakaszában hibásan, még mint Szemétdombon kakas, szemétdombon csúk realizálódhat. Ehhez hasonló a még mindig óvodás szintű Mit sütsz kis szűcs? Sós húst sütsz kis szűcs? (Vargha 1962: 69, Lukácsy 1974: 38, Grétsy 1974: 242). Továbbfejlesztett változat a Tán szusiszószos sós húst sütsz kis szűcs? Végső soron a nyelvtörőkhöz sorolhatók a bizonyos hangok begyakorlását célzó mondókák, például Répa, retek, mogyoró, korán reggel ritkán rikkant a rigó és Gyere, Gyuri, Győrbe, a gyufagyárba, gyertyát gyújtsunk!

Haladóbb szinten a nyelvtörők “olyan szavak és mondatok, amelyeket a groteszk tartalom, a mássalhangzó torlódás, a szokatlan alliteráció, az idegen mássalhangzók találkozása miatt nehéz gyorsan vagy többször egymás után kimondani” (Lukácsy 1974: 35).

Az alábbiakban személyekről elnevezett cukrászdai süteményeket veszünk sorra.

Több kivételtől (Kugler, Dobos, Gerbaud, Gundel, Kedvessy, Rákóczi, Suhajda stb.) eltekintve a megnevezésükben személynevet tartalmazó ételek nevüket nem az alkotó személyéről kapták. Sok közöttük a tiszteletből adott fantázia-ételnév, s gyakran akkor viselik híres emberek nevét, ha azoknak kedvencei voltak. Viszonylag ritkán, s talán csak egyes cukrászkészítmények esetében fordul elő, hogy a tulajdonnévből köznév vált. Ilyen például a sacher nevű nemzetközi hírű bécsi tortakülönlegesség, melyet állítólag Franz Sacher, Metternich herceg szakácsa 1838-ban készített először. Van olyan vélemény is, mely szerint a Sacher-torta megalkotója Eduard Sacher (1830–1892) volt.

Nyilvánvalóan egy Magdolnáról (francia Madeleine) nevezték el az illata révén Marcel Proust által halhatatlanná tett madeleine (általában többesben: madeleines) nevű süteményt, de több eredetlegendája is van.

Magyar vonatkozású érdekesség, mégpedig süteménykülönlegesség az indiáner vagy indusfánk: tejszínhabbal töltött csokoládéfánk. A bécsi Theater an der Wien XIX. századvégi intendánsa, a magyar Pálffy Ferdinánd gróf készíttette szakácsával, amikor egy indus művész lépett fel. Ezzel lepte meg a színház látogatóit.

A dobostorta összetétele: öt darab piskótalap közé betöltött könnyű csokoládékrém, amelynek tetejére olvasztott cukorból készült karamell-lap kerül, ami a tortának jellegzetes külsőt biztosít. Dobos C. (Károly) József (1847–1924) szakács, csemegekereskedő, vendéglős, szakíró, régi magyar szakácsdinasztia leszármazottjának alkotása. Az ő csemegeüzletében 1884-ben hozták forgalomba, több változatban elterjedt, vidéki falvakban is régóta ismert.

Tárgy? Szellemi produktum? Kultikus betűhalmaz? Áru? Papír? Parancs? Gyógyszer? Miért érezték a legnagyobb művészek, hogy megfessék, hogy vértanúk, szentek attribútumaként jelölőként feltüntessék? Miért festették le az álmodozó, unatkozó hölgyeket kezükben könyvvel? Mi a könyv titka? A tudás? A recept? A boldogság nyitja? Az örök nagy igazság?

Micsoda hatalmas távolságok: ábécéskönyv-panaszkönyv, tankönyv-daloskönyv.

Micsoda közelségek: meséskönyv-olvasókönyv, parancskönyv-törvénykönyv.

KÖNYV: jutalomkönyv, tankönyv, telefonkönyv, adókönyv, másolókönyv, olvasókönyv, forgatókönyv, iktatókönyv, főkönyv, adófőkönyv, jegyzőkönyv, népkönyv, raktárkönyv, leltárkönyv, pénztárkönyv, szerkönyv, gyógyszerkönyv, lakbérkönyv, vezérkönyv, nótáskönyv, szertartáskönyv, szakácskönyv, parancskönyv, énekeskönyv, verseskönyv, ábécéskönyv, meséskönyv, daloskönyv, zsoltároskönyv, jóskönyv, törzskönyv, vázlatkönyv, történelemkönyv, takarékbetétkönyv, évkönyv, nyelvkönyv, osztálykönyv, törvénykönyv, panaszkönyv, füvészkönyv.

Giorgione da Castelfranco Olvasó Mária gyermekével

Francois Boucher Madame de Pompadour

El Greco: Szent Péter és Szent Pál

Friedrich Von Amerling Álomba merülve

  A vérszívó szúnyog az agresszivitás szimbóluma, kedvelt élettere, a mocsár pedig a tudattalané. Külön a kínaiaknál a szúnyog (wén) homonímia (szavak egyalakúsága) révén a kultúra (szintén wén) jelképe.

  Ami a szúnyogfélék (Culicidae) családját illeti, lárváik sekély vizekben fejlődnek. A nőstények vérszívóak, így a szúnyogok között legkellemetlenebb csípő szúnyogoké (Aëdes spp., különösen a gyötrő szúnyogé, Aëdes vexans), a foltos szúnyogé (Culex modestus). A legismertebb szúnyog a dalos szúnyog (Culex pipiens), de ez madárvérrel táplálkozik, ritkán száll emberre.

  Az Ószövetségben a szúnyogok az egyiptomi csapások sorában szerepelnek, mint harmadik csapás embert és állatot ellepnek (Kiv 8,12–14). Útálatos, tisztátalan rovarok (Lev 11,23, Zsolt 105,31), tőlük védték a zsidók az italt (Mt 23,24). Az Újszövetségben Jézus szemére veti a farizeusoknak, hogy vak vezetők: a szúnyogot kiszűrik, a tevét meg lenyelik (Mt 23,24); azaz: kis dolgokban aggályosan pontosak, elemi kötelességeiket viszont elmulasztják.

A TINTA Könyvkiadóban valljuk, hogy a szó az élet tükre. Kimondom ezeket a szavakat: kaftán, minaret, dzsámi, turbán és rögtön az oszmán-török korban érzem magam. A nyelvben ma is születnek és halnak meg szavak. Ezért fontosak a régi és az új szavak szótárai. A retró kornak, az 1960-as, 1970-es éveknek is megvannak a tipikus szavai: békekölcsön, építőtábor, táncdalfesztivál, kommunista szombat, lódenkabát, bambi. Tudjuk, hogy akik most fiatalok, azok számára idegenül csengenek ezek a fogalmak, de mi, akik benne éltünk a korban, nekünk vérünkben vannak. Hogyan tudnánk elmagyarázni pl. a valutalap szó lényegét. Tán egy oldal sem lenne elég a pontos leíráshoz és a magyarázathoz. Szerencsére, tudva, hogy a szavak korfestők, a TINTA Könyvkiadó számára Burget Lajos szótárba foglalta a retró szavakat. A Retró szótár először 2006-ban jelent meg nagy médiavisszhang közepette. Most, hogy az Újbuda TV a közelmúltban forgatott a TINTA Könyvkiadóban, előszedtünk néhány relikviát és házi retró múzeumot rögtönöztünk a felvételre. A fényképeket ott készítettük.

No, ki emlékszik még a fényképeken bemutatott tárgyakra?

A TINTA Könyvkiadó a régi és új szavakat ezekben a kiadványokban leltározta: Retró szótár, Új szavak szótára I., Új szavak szótára II., Régi szavak szótára.

A tényleg világszínvonalú Sokol rádió. (És háttérben egy tintásüveg húzódik meg.)

No és itt a valutalap. Nagymamák, nagypapák, tessék elmagyarázni az unokáknak, hogy mi is volt ez.

A retrók retrója: a Kinizsi sör, 4 Ft.

A TINTA Könyvkiadó néhány éve jelentette meg Szemeid szép ragyogása című, régi magyar szerelmes verseket tartalmazó gyűjteményes kötetét. Akkor a kiadónak sikerült megnyernie Macskássy Izolda festőművésznőt a költemények illusztrálására, így a könyvben a művésznőnek 32 színes, selyemre festett-rajzolt alkotásának másolata látható.

A szerelmes versek mellett a szép és látványos képeknek köszönhetően a Szemeid szép ragyogása albumnak nagy siker volt, mára az utolsó példány is elfogyott. Szerencsére a kötet készítésekor Macskássy Izolda művésznő képeiből a nyomda korlátozott példányban készített önálló reprodukciókat is.

Most, a világtendenciával haladva, Valentin-nap alkalmából blogunkon közreadunk az említett kötetből 7 alkotást.

Macskássy Izolda alkotása. A kép hátulján a következő vers olvasható:

Balassi Bálint: Hogy Juliára talála, így köszöne néki

1
Ez világ sem kell már nékem
Nálad nélkül, szép szerelmem,
Ki állasz most énmellettem;
Egészséggel, édes lelkem!

2
Én bús szívem vidámsága,
Lelkem édes kívánsága,
Te vagy minden boldogsága,
Véled Isten áldomása.

3
Én drágalátos palotám,
Jó illatú, piros rózsám,
Gyönyörű szép kis violám,
Élj sokáig, szép Juliám!

4
Feltámada napom fénye,
Szemüldek fekete széne,
Két szemem világos fénye,
Élj, élj, életem reménye!

5
Szerelmedben meggyúlt szívem
Csak tégedet óhajt lelkem,
Én szívem, lelkem, szerelmem,
Idvöz légy, én fejedelmem!

6
Juliámra hogy találék,
Örömemben így köszenék,
Térdet-fejet néki hajték,
Kin ő csak elmosolyodék.

Sok mindent tudunk a budapesti Duna-hidakról, de vajon tisztában vagyunk neveik etimológiájával, jelentésével? A TINTA Könyvkiadó három népszerű kiadványával, Zaicz Gábor Etimológiai szótárával, Fercsik Erzsébet és Raátz Judit Keresztnevek enciklopédiája című művével, illetve Hajdú Mihály Családnevek enciklopédiája című kötetével felszerelkezve könnyen választ kaphatunk a kérdéseinkre.

Megyeri híd

Legészakibb budapesti hidunk Káposztásmegyert és Békásmegyert köti össze egymással, s ez döntő szerepet játszott a névadásakor is.

A megyer szó magyar népnevünkkel függ össze, amely eredetileg összetett szó volt. Első eleme az ősi ugor eredetű *modzs- ejtésű és ’mag, ember, férfi, nép’ jelentésű közszó, második eleme pedig a még régebbi, finnugor eredetű, szintén ’férfi’ jelentésű er szó, amely önállóan már nem él, de benne található a férj, ember stb. szavakban. Az összetétel elhomályosulása után érvényesült a magánhangzó-harmónia. Ennek következtében két alak jött létre: magyar és megyer. Ez utóbbi a legerősebb törzs neve volt, s mint minden törzsnévből, ebből is sok helységnév lett több mint harminc vármegyében. Később megkülönböztető előtagot kapott valamennyi, mint például Békásmegyer, Káposztásmegyer, Bélmegyer, Kismegyer, Nagymegyer, Nógrádmegyer, Pócsmegyer, Tótmegyer stb.

Árpád híd

Budapest legforgalmasabb hídja természetesen Árpád fejedelem (850–907?) után kapta a nevét, na de honnan ered az Árpád név?

Az Árpád régi magyar név. Egyes magyarázatok szerint az árpa szó -d kicsinyítő képzős alakja, de mások úgy vélik, lehet az Árpa személynév -d képzős alakja is.

Margit híd

Azt jól tudjuk, hogy Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla király leánya a névadó – de a Margit név eredetét ismerjük-e?

A Margit név a görög margarita szóból ered, amelynek jelentése ’gyöngy’. A Margit név a latin Margarita alak megmagyarosodott formája.

Széchenyi lánchíd

Legrégebbi Duna-hidunk az építését kezdeményező gróf Széchenyi István után kapta a nevét, de csak 1899-ben, előtte egyszerűen Lánchíd volt a neve. Mi most mind a lánc szó, mind a Széchenyi családnév eredetét megvizsgáljuk.

A lánc szó első írásos előfordulása 1405 körülre datálható. Jövevényszó, valószínűleg egy nyugati vagy keleti szláv nyelvből, vö. szlovák nyelvjárási lancuch, cseh régi nyelvi lancúch ’lánc’. A szláv nyelvekben eredete tisztázatlan. A lánc alak valószínűleg a kicsinyítő képzős formának felfogott korai láncó alakváltozatból rövidült a szóvégi ó elhagyásával.

A Széchenyi helynévi eredetű magyar családnév. A régi magyar népnyelvben volt egy szláv eredetű, ’irtás, erdővágás’ jelentésű szécs szó, amiből különböző falvak határában helynév lett. Az oda épült települések pedig megkapták az addigi területnek a nevét -n ~ -ny névszóképzővel megtoldva. Szécsen ~ Szécsény nevű településünk volt Arad, Nógrád, Somogy, Sopron, Vas vármegyében. Bármelyikhez járulhatott az ’onnan/oda való’ jelentésű -i képző, és eredetre, származási helyre utaló családnév lett belőle.