Megjelent: Magyar Nyelv 120. évfolyam 3. szám, 374.

Honti László az a hazai vezető finnugor nyelvész, aki magyar nyelvtörténeti kérdéseket is vissza-visszatérően tárgyal, elemez. Meggyőződéssel vallja, hogy legközelebbi rokonnyelveink, az obi-ugor nyelvek vizsgálata a magyar nyelvtörténet szempontjából fontos, hogy volt ugor és obi-ugor egység ezen nyelvek történetében. Ezért ő arra a kérdésre, hogy reális vagy téves hipotézis ugor és obi-ugor egységről beszélni, az előbbivel válaszol. Ez azoknak a magyar etimológusoknak lehet megnyugtató információ, akik az obi-ugor korszakot is bevonják a magyar nyelvi szókészlet előzményei eredetének a vizsgálatába.

Honti László

Honti László részletesen foglalkozott pályafutása korai szakaszában előbb a vogul, majd az osztják nyelvvel is. A finnugrisztika nemzetközileg is ismert és elismert képviselője, s itthon a finnugrisztika történeti szemléletű vezető akadémikus képviselője (vö. Csepregi: MNy. 2023: 496–501). Vallja és követi azt az elvet, hogy a korábbi szakirodalom teljes ismerete feltétele az eredményes kutatásnak. Honti kötete bevezetésében azt írja, hogy „az a terv fogalmazódott meg bennem, hogy elvégzem a számomra legkedvesebb uráli nyelv, az anyanyelvem régmúltját és későbbi történetét bogarászgató írásaim revízióját, ez lehet ugyanis talán a leghasznosabb a magyar nyelv múltja iránt érdeklődő legtöbb olvasó számára. Szempont volt az is, hogy csak magyar nyelvű tanulmányokat vegyek föl a jelen kötetbe, hiszen így az érdeklődők népesebb tábora vethet rá szemet”. Korábban közölt írásait (2013-ban jelentek meg) a friss tudományos eredményeknek megfelelően aktualizálta. Ezért jelent meg ez a kötet.

Honti László: Magyar nyelvtörténeti írások 

Régi fölismerés, hogy a nyelvjárások szókincsükben számos archaizmust őriznek. Persze ezeknek a kiderítése sok időt igénylő, sikert előre nem garantáló vállalkozás. Én most egy példát hozok anyanyelvjárásomból, a rábaközi Mihályiból. Ott mind a mai napig él egy kifejezés: üzünn esik/esett, s ez azt jelenti: ’rosszulesik/esett’ (pl. ’amit rólunk mondtatok’). Az üz tőszó megjelenik Honti könyvében is (127): ő is elfogadja a TESz. magyarázatát.

A célközönség a magyar nyelv múltja iránt érdeklődők. Csak magyar nyelvű tanulmányokat közöl Honti. 18 tanulmányról van szó. Ezek a szerzőre jellemző alapossággal vannak kidolgozva és közölve. Hangsúlyozom a felhasznált szakirodalom bőségét, alaposságát. Mindegyik tanulmány önálló egységként jelenik meg, önálló szakirodalommal, a kiegészítésként közöltek pedig külön irodalomjegyzékkel. Magyarán: az olvasó ki van szolgálva, olyan alapos a kalauzolása.

Csak azt kívánhatjuk a jeles szerzőnek, hogy remélt elvárásai teljesüljenek.

Kiss Jenő