Keresztneveink múltja, jelene és jövője

Nyelvészportrék XVII. Beszélgetés Raátz Judittal

Az interjút Daniss Győző készítette.

Ha valami igazán szorosan hozzánk tartozik – mégpedig legtöbbször nem is a magunk akaratából –, az a nevünk. Legtöbbször már a születésünk előtt eldől, hogy melyik lesz a nevünk „első eleme” az eddig létező kevés híján kétszázezer magyar lehetőség közül. Születésünk tájékán pedig az is, hogy „második elemként” melyik kerül bele az anyakönyvbe a kereken négyezer magyar lehetőségből. Hogy miért és miképpen lettünk, lehetünk, lehetnek gyermekeink Kovács Erzsébetek vagy Zahorán Györgyök, Aradi Alexák vagy Parády-Kiss Péterek, arról Raátz Judittal beszélgettünk.

– Ki vezetéknévnek, ki előnévnek, ki családnévnek vagy személynévnek mondja a Kovácsot, az Aradit, a Zahoránt. Az Erzsébetet, a Pétert, az Alexát mondják keresztnévnek is, utónévnek is. Jobb-e az egyik, mint a másik – miközben mindegyik érthető és voltaképpen összetéveszthetetlen. Hogy vélekednek erről nyelvünk névtani szakértői?

– A nevünk első elemét illetően a szakma a családnév mellett voksol. Az előnév és a vezetéknév azért nem szerencsés, mert a Kovács vagy az Aradi a legtöbb más nyelvben nem „elöl” van, nem „vezeti” a név egészét. A második elemről eltérnek a vélemények, hiszen sem az utónév, sem a keresztnév nem pontos. Az egyik a névelem helyét jelöli – legalábbis a magyarban, mert a nyelvek többségében a név a mi „utónevünkkel” kezdődik. A „keresztnév” pedig a valamilyen valláshoz tartozást sejtette, sejteti – csakhogy nem minden szülő kereszteltette, keresztelteti meg az újszülöttjét. A névadással kapcsolatos törvényekben, hivatalos iratokban az utónév szerepel, a szakirodalomban azonban mégis inkább a keresztnév használatos.

– Mióta vagyunk, lehetünk Kovácsok, Erzsébetek, Parády-Kiss Péterek?

– Az ősidőkben nem léteztek a mai értelemben vett nevek. Valakire legföljebb azt mondták, hogy „magas”, „szép”, „erős”, „fekete”, „kopasz”. A környezet, persze, tudta, hogy egyik vagy másik kire vonatkozik. Ez a jelölés aztán az egyén élete során változhatott: a „kicsi”-ből lehetett „nagy”, „kövér”, „ősz”, „sánta”, „öreg” és így tovább. Elterjedt szokás volt, hogy az újszülöttet sokszor „halál”-nak, „nemvagy”-nak, „féreg”-nek és hasonlónak nevezték – nehogy egy bárhonnan érkezhető rossz szellem megtalálja, ártás, betegség könnyen elérje. Később, persze, ők is „felnőttes” nevet kaptak. Az egyénhez már egész életében kötődő, de még mindig egyelemű nevek csak később jelentek meg.

arckep.png

Raátz Judit (Fotó: Huszti István)

– Ezek hogyan születtek?

– Hadd mondjak nemcsak régebbi, hanem újabb példákat is. Egy-egy név, persze, létezhetett már akár évszázadokkal az első írott megjelenése előtt is. Nos, a lányokat a szüleik gyakran nevezték-nevezik el valamilyen virágról, növényről: Rózsa, Ibolya, Viola, Margaréta, Kökény, Berkenye. Vagy értékes, drága dologról: Arany, Gyémánt, Kincs, Násfa. Nemegyszer valamilyen természeti jelenségről: Tavasz, Hajnal. A régmúlt szülői gyakran a beteljesítendő álmukról Bahaturnak, Hokusnak, azaz Bátornak, Okosnak nevezték a fiukat. A lányukat meg Genuruchnak, Vrumesnek, vagyis Gyönyörűnek, Örömösnek. De adhattak nevet közvetlenül vagy közvetve akár településről: Csengele, Zsadányka. Sok fiú is településről kapta a nevét. Így lett valaki Izsák, Buda, Zágon vagy a nőnév párjaként, elődjeként: Zsadány – azt azonban ne feledjük, hogy a települések, birtokok közül nagyon sok arról a személyről kapta a nevét, akinek az uralkodó azt valamilyen érdeméért birtokul adta.

Az adatolt neveket tekintve történelmünkben a leghíresebb korai személynév alighanem a Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár X. századi munkájában olvasható Levedi. A honfoglaló magyar törzseket is általában a törzs fejének szintén egyelemű nevével jelölték. Egyebeken kívül említi a császár Nyéket, Keszit, Jenőt, Gyarmatot.

9789639902305.jpgHajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája

– És még egy évszázaddal később is „csak” Géza és „csak” Sarolta volt István király szüleinek neve. Volt ezeknek valamiféle jelentésük?

– Az utókorban Gézaként szereplő név a pogány kori, „herceg” jelentésű török gesa közszóból származik – akkor gyejcsának vagy gyécsének, décsének mondták. A „fehér menyét” jelentésű Sarolta is ótörök eredetű, Árpád-kori forrásokban Sarolt, Sarolth, Saroltu formában olvasható. A fiuknak születésekor természetesen még pogány nevet adtak. A Vajk jelentése lehet a zsiradék jelentésű vaj szó kicsinyítő képzős származéka, de lehet a török eredetű, „gazdag, bő” jelentésű Baj személynév szintén kicsinyítő képzővel ellátott alakja.

A keresztségben azonban már a „koszorú, virágkoszorú” jelentésű görög Sztéphanoszból a latinban Stephanusszá alakult keresztény nevet kapta. Ebből alakult ki a későbbiekben az István. És ahogyan a honfoglalóknak és leszármazottaiknak nem volt, a honfoglalás idején már itt élőknek és a következő évtizedekben, néhány évszázadban maguktól ideérkezők és idetelepítettek zömének sem volt külön „családnevük” és „utónevük”.

https://m.blog.hu/pe/penztortenet/image/Stephanus_rex2.jpgA XI. században az István név Stephanus „őse” nemcsak írott forrásokban fordult elő, hanem első királyunk sok-sok példányban máig megmaradt pénzérméjén is

– Hogyan változott, és nyilvánvalóan gazdagodott az évszázadok során a magyarországi névkincs, szűkebbre fogva: a keresztnévkincs?

– Nagyon sok addig ismeretlen név jelent meg a kereszténység felvételével. Szenteké, vértanúké Ágnestől Erzsébetig, Györgytől Balázsig. Később a Biblia kínált további lehetőségeket. A könyvnyomtatás hazai megjelenésétől viszonylag széles körben terjedhetett, s a benne említett személyek sokasága gyakran már magyaros formában szerepelt. A reformáció magyarországi térhódítástól a névadási szokások valamelyest kettéváltak. A protestánsok – nyilván papjaik hatására – leginkább az Ószövetségből választottak nevet a gyermekeiknek: Eszter, Sára, Zsuzsanna, Dániel, József, Sámuel. A katolikusok – szintén egyházi szorgalmazásra – főleg az újszövetségi, illetve a mártirológiumi neveket részesítették előnyben: János, Pál, Péter, József, Anna, Erzsébet, Mária, Magdolna.

keresztnevek-enciklopediaja.jpg

A bizonytalan eredetű görög Petroszból az idők során több férfi és nőnév is alakult. És a „mi” Péterünknek (is) van sok-sok becéző formája: Pé, Pepe, Peta, Peták, Péterke, Peti, Petike, Petkó, Petri, Petru, Petrus, Petus, Petya, Petyka, Petykó, Petyó, Petyusz

(Forrás: Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája)

Az idők során valamilyen módon nagyon sok régi és újabb keletű magyar keresztnevet alakítgattak és alakítgatnak át napjainkig más és más formára. A hétköznapi névadási gyakorlatot követve egy-egy becéző formából hivatalosan is önálló név válik. Így lett a Gergelyből Gergő, a Dorottyából Dóra. Vagy úgy születik egy új változat, hogy a név vége megrövidül: Gálosból Gál, Vilhelminából Vilma lett. A XVIII. és a XIX. században jó néhány név formálódott írók tollán, hogy aztán elterjedjen a mindennapokban is. Dugonics András alkotta meg – az Etele női párjaként – az Etelka című regénye hősnőjének nevét, s az ő leleménye a „csillag”-ból vagy a „csillog”-ból a Csilla is. Vörösmarty teremtménye a Tünde és az eredetileg férfinévnek alkotott Dalma, Jókaié a Tímea és a Kincső.

Az idegen keresztnevek vagy eredeti formájukban éltek tovább és terjedtek, terjedhettek el, vagy „megmagyarosodtak” – ugyanaz a név akár több alakban is. Csak egyetlen „osztódásos” példa a tengernyi közül: a Julianna névből lett a Juliána, Júlia, Juli, Julinka, Juliska, Juci.

– Miért társult az immár állandó keresztnévhez állandó családnév? Hogyan rögzült eggyé a kettő?

– Valamiképpen – ahogyan arra már évezredekkel előbb is szükség lehetett – meg kellett különböztetni az azonos egyelemű neveket viselőket. Kellett valamiféle „kijelölő” név a sok-sok János, István, György, Mihály között. Megkülönböztethették őket egymástól úgy, hogy mi az apjuk neve: János fia István; Mihály fia István; hogy honnan származnak: Tihanyi, Budai; hogy mi a foglalkozásuk: Kovács, Halász; hogy milyen a külsejük: Kis, Fekete; hogy mi a nemzetiségük: Német, Horvát, Olasz.

A családnév sokáig nem volt kötelező. A „felső tízezerhez” tartozók azonban – hogy csak a legismertebb családok néhányát említsem: a Bethlenek, a Thököliek, a Rákócziak – már használtak családnevet. Az ebben a körben élő nők is: például Zrínyi Ilona. A korábban azonos és egyelemű nevet viselő nők megkülönböztetésére, azonosítására a XVII–XVIII. századtól – a férjük nevét hívták segítségül: így lett valaki Kovács János neje, amely később Kovács Jánosné lett.

Az „első” név felvételét II. József rendelte el 1787-ben. A hajdani spontán családnévjelöléshez hasonlóan elsősorban szintén avégett, hogy a vagyon megosztásakor, pénzügyi, gazdasági vitákban minden kétséget kizáróan azonosíthassák az érintett személyeket. De az uralkodó akaratának csak sok-sok évtized alatt sikerült teljeskörűen érvényt szerezni.

A családnevet és a keresztnevet együtt tartalmazó személynevek rögzítése, nyilvántartása sokáig az egyházak jogosultsága, feladata volt. Csak 1895-ben lett kötelező az állami anyakönyvezés – a törvény azonban az egyházakat nem fosztotta meg korábbi joguktól.

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/47/Elisabeth-%C3%96sterreich-1867.jpg

Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach bajor hercegnőt (magyarul: Wittelsbach Erzsébet Amália Eugéniát), Ferenc József feleségeként Erzsébet magyar királynét hazájában Sissynek, nálunk inkább Sissinek, Sisynek, Sisinek becézték-becézik. A királyné „hivatalos” magyar nevét (keresztnevét) napjainkban – csupán Budapesten és ott is csupán egyebeken kívül – kerület, körútrészlet, híd (a budai hídfőnél szobor is emlékeztet rá), tér, hotel, szépészeti szakgimnázium, a János-hegyen kilátó, a II. és a XVI. kerületben liget viseli.

– Milyen szerkezete lehet ma egy két- vagy többelemű személynévnek?

– A legegyszerűbb változat az egyelemű családnév és utána egyetlen keresztnév: Kovács Péter. A Kovács, persze, lehet Kovách vagy Kováts is. Lehet valakinek két keresztneve: Kovács Péter Flórián. Az első keresztnevét jelölheti csak a kezdőbetűvel: Kovács P. Flórián, de ez nem hivatalos forma. Ma egyre gyakoribb a kettős családnév, így lehet valaki Kovács-Balogh, Balogh-Kovács. A kettős családnév után is következhet két keresztnév: Kovács-Balogh Péter Flórián. A családnevet megelőzheti valamilyen betű, pl. M. Kovács Péter. Ez a betű egy egykori ragadványnév maradványa a névelemben. Ugyanezek a lehetőségek állnak a nők rendelkezésére is – legalábbis lánykori név esetében.

A legtöbben Nagyok

Mindössze tíz családnév valamelyikét viselte 2014-ben Magyarország lakóinak majdnem egyhatoda (a Kovácsok „halmazában” vannak a Kováts, Kovách névre hallgató honfitársaink is, és ugyanez áll a Tóthok, Horváthok, Némethek névváltozataira):

1. Nagy       232 549 (2,36%)         6. Varga       136 587 (1,39%)
2. Kovács    214 678 (2,18%)        7. Kiss          129 613 (1,32%)
3. Tóth        210 424 (2,13%)        8. Molnár      105 813 (1,07%)
4. Szabó      207 383 (2,10%)       9. Németh       90 586 (0,92%)
5. Horváth   198 598 (2,01%)      10. Farkas         82 740 (0,84%)

(Forrás: KSH)

– És a házasságkötés után?

– Használhatják a lánykori nevüket: Aradi Erzsébet, Aradi Erzsébet Alexa, Aradi Kiss Erzsébet, Aradi-Kiss Erzsébet Alexa. Ez régebben főképpen a művészek, a sportolók körében és értelmiségi pályákon volt gyakori, de ma már egyre elterjedtebb. Felvehetik a férjük teljes nevét: Kovács Péterné. De létezik több köztes megoldás is: Kovács Erzsébet, Kovácsné Aradi Erzsébet, Kovács Péterné Aradi Erzsébet, illetve Kovács-Aradi Erzsébet. Ez utóbbi forma ma egyre gyakoribb és kedvelt. Egy a valóságban alighanem csak nagyon ritkán vagy talán sohasem előforduló – de lehetséges – változat: Kovács-Balogh Péter Flóriánné Aradi-Kiss Erzsébet Alexa.

– Milyen néven anyakönyveznek, anyakönyvezhetnek egy napjainkban született gyereket?

– Legtöbbször az apa családnevén és hozzá egy vagy két keresztnéven: Kovács Péter, Kovács Erzsébet Alexa. Ha valamilyen ok miatt az apa családneve nem jöhet számításba, az újszülöttet legtöbbször az anya vagy az anya valamelyik férfirokona családnevén anyakönyvezik. Napjainkban gyakori, hogy a gyerek az apa és az anya összevont nevét kapja családnevének: Kovács-Aradi Péter, Kovács- Aradi Erzsébet. Mindehhez hozzá kell tennem: a nevét – a családnevét és a keresztnevét is – az erre vonatkozó szabályok szerint, az ebben illetékes hivatalokban mindenki megváltoztathatja.

– Noha a csaknem kétszázezer családnévből jobbára automatikusan kapja a nevét az újszülött, az ötvenszer kevesebb keresztnévből szabadon válogathatunk. Vagy mégis vannak korlátozások? Milyen keresztnevet adhatunk egy csecsemőnek?

– A magyar nemzetiségű szülők szabadon választhatnak a Magyar Tudományos Akadémia összeállította utónévjegyzékből. Vagy kérhetnek újszülöttüknek a jegyzékben nem szereplő keresztnevet. Ehhez azonban kérvényt kell benyújtaniuk a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárságának. A hivatal a kérelmet véleményezésre elküldi az MTA Nyelvtudományi Intézete Utónévbizottságának. Ott névkutatók, nyelvtörténészek és más szakemberek egy hónapon belül megvizsgálják, hogy a szülők kívánta keresztnév anyakönyvezhető-e.

Keresztnevek enciklopédiájaFercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája 

– Mitől függ a hozzájárulás?

– A törvény leszögezi, hogy az újszülöttnek csak a magyar ábécé 44 betűjével leírható, a magyar kiejtési és helyesírási szabályoknak megfelelő nevet lehet adni. Nem fogadható el az olyan név, amelyik a viselőjét bármikor hátrányos helyzetbe hozhatja, például csúfolhatják miatta. A kérelmezett névből egyértelműen ki kell derülni, hogy lány- vagy fiúnév-e – senkinek sem lehet neve a másik nem névválasztékából. A szülők által ősi magyarnak gondolt nevet akkor kaphatja a csecsemő, ha írott forrás bizonyítja, hogy a nevet régmúlt századokban személynévként ismerték, viselték. A köznévi eredetű fantázianeveket az Utónévbizottság akkor javasolhatja, ha az beleillik a magyar és európai névkultúrába – a leggyakoribb példák erre a lányoknak adni kívánt virágnevek, növénynevek. A bizottság nem javasolhatja a többszörös becéző alakok – Loncika, Katácska, Misike – keresztnévként való anyakönyvezhetőségét. A fiúk esetében az egyszeres becéző formát – Gergő, Janó – is csak akkor fogadhatja el, ha előfordulásának régi hiteles bizonyítékai vannak.

És bármilyen keresztnévről legyen is szó, az újszülöttek napjainkban legföljebb kettőt kaphatnak. Erről 1952-ben intézkedett a törvény, és akiknek akkor kettőnél több keresztnevük volt, a „többletnevüket, többletneveiket” elveszítették.

Adreinától Tímárig

Az Utónévkönyvben addig nem szereplő neveket 2017-ben is sok szülő kért gyermekének. Az Utónévbizottságnak nagyobb részt férfinévkérelmek adtak munkát. Az eredmények:

Elfogadott nőnevek: Andreina, Aviána, Elizabell, Halina, Lélia, Leticia, Lira, Madita, Medina, Meril, Minetta, Nea, Nissza, Szibell, Sztilla, Triszta, Zamíra, Zonera.

Elutasított kérelmek: Mazsola, Keti, Elizabeth, Máseny, Natalie, Rebecca, Edy, Kitty, Babi, Kiwi, Erdőcske, Hattyú, Pötyi, Zene, Éden.

Elfogadott férfinevek: Árvin, Balla, Bertil, Björn, Bránkó, Csobánc, Daren, Derek, Donoven, Evron, Frej, Hakim, Kemecse, Kofi, Konor, Kornéliusz, Koron, Krizantusz, Lemmi, Liborius, Milen, Milován, Miska, Navid, Palkó, Rajka, Rami, Sobor, Szergej, Szoren, Szorin, Vetúriusz, Vladek, Zakari, Zeki.

Elutasított kérelmek: Deniel, Christian, Tony, Sevastyan, Titanillo, Lirillo, Royalty, Jay, Andrea, Mani, Zhongyi, Adam’s, Zé, Vackor, Barsa, Felhő, Tímár.

(Forrás: KSH és Utónévbizottság)

– Milyen szabályokat állít a törvény, ha magyar nemzetiségű szülő idegen keresztnevet kíván adni újszülöttjének?

– Ha a névnek van magyar megfelelője – amilyen a Cathariná-nak a Katalin vagy a Casper-nak a Gáspár –, akkor az Utónévbizottság annak elfogadását ajánlja a szülőknek. Ha nincs magyar megfelelője, akkor az elfogadáshoz az szükséges, hogy valamely külföldi országban a nevet ismerjék, elfogadják, illetve hogy egyértelmű legyen, lány- vagy fiúnévről van-e szó. Természetesen ezekre a nevekre is vonatkozik az általános szabály: csak ábécénk 44 betűjével írhatjuk le őket, és az írásos formának a kiejtést kell tükröznie: Dzsenni, Dzsenett.

– Ugyanez áll-e a hazánkban élő nemzetiségek névhasználatára is?

– Ha mindkét vagy akár csak az egyik magyar állampolgárságú szülő a maga nemzetisége keresztnévkincséből szeretne nevet adni újszülöttjének, ezt megteheti. Választhat a nemzetiségi szövetségek, önkormányzatok által összeállított listákból. Lehet tehát egy bolgár nemzetiségű kislány Tonka, egy cigány Dzsivol, egy szerb Ankica, egy örmény kisfiú Hacsatur, egy román Jelizár, egy szlovák Kvetoszlav. De egy Kovács családnevű és mondjuk szerb nemzetiségű kisfiú neve magyar szövegben nem írható cirill betűkkel Дарко-nak, hanem a 44 betűs szabálynak megfelelően csak Kovács Darkónak.

A nálunk élő nem magyar személyek nyilvánvalóan a maguk hazájának, nyelvének, az ottani szabályoknak megfelelően írják a nevüket. Nehézség legföljebb a nem latin betűs nyelvekben használt nevekkel adódik – ez esetekben nem mindig könnyű megtalálni a helyes átírási formát.

– Régi nyelvi statisztikák szerint a keresztnevek gyakorisági sorrendje csak nagyon lassan módosult. Napjainkban ez a sorrend – ugyancsak a statisztikai adatok bizonysága szerint – gyorsan változik. Milyen tényezők határozzák meg a névdivatot?

– A régebbi múltból csak egyet említenék: a XIX. század utolsó negyedében – feltehetően a turini remete iránti tiszteletből – nagyon sok fiú kapta a Lajos nevet. És egy ellenpélda: a XX. század ötvenes éveiben – az MKP-, majd MDP-vezér sokaktól gyűlölt volta miatt – alig akadt az újszülöttek között Mátyás.

Nem divat, sokkal inkább évszázados szokás, hogy a fiúk az apjuk nevét kapják. Ritkábban a lányok is követik édesanyjuk nevét.

Napjainkban a névválasztás indítéka nagyon sokszor egy tévésorozat, egy film, egy sláger hősének nimbusza, élő személyek közül pedig egy ismert személyé vagy akár tiszavirág-dicsőségű celebé. Ilyen okokból főképpen a nőnevek divatja változik gyorsan, akár egyik évről a másikra is. Újabb jelenség, hogy a szülők a gyermekük későbbi ideiglenes vagy állandó külföldre kerülésére gondolva meg akarják könnyíteni az ottani beilleszkedését. Ezért egyre több újszülött kapja a más országokban, főleg a nyugati országokban ismert, ott népszerű nevek valamelyikét: Dzsasztin, Dzserald, Renátó, Rodrigó, Seron, Szofi, Zsüliett, Zsorzsett.

KeresztnevekFercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek

De a gyors változás csak a frissen adott keresztnevekre jellemző. A teljes lakossági statisztika szerint – évszázados hagyományt követve – a kétezres évek elején 400 ezernél többen viselték első és 80 ezernél többen második keresztnévként a Máriát, és ebben a statisztikában a név még 2016-ban is az első volt. Az újszülöttek 2016-os gyakorisági listáján azonban már az első száz közé sem került be. Ami a férfineveket illeti: századunk elején a teljes lakosságban 340 ezernél több volt az első és 55 ezer a második keresztnevű László – ez még 2016-ban is elég volt az első helyhez. Az újszülöttek 2016-os listáján azonban csak – vagy a lányokhoz képest még mindig? – a huszadik helyen találni ezt a nevet.

A 2016-os lány újszülöttek névlistáját a Hanna vezette – a név akkor az összlakossági listán a 73. leggyakoribb volt. Az újszülött fiúk közül abban az évben a Bence nevet kapták a legtöbben – az összlakossági statisztikában ez a név akkor a 31. helyet foglalta el.

– Van-e kimutatható kapcsolat a szülők társadalmi helyzete és a gyermekeiknek adott név között?

– Régebben esetleg meg lehetett figyelni némi különbséget. Voltak „vidéki” és „városi”, az egyszerűbb emberek, illetve a módosabbak körében használt nevek. Ma már ilyen különbségek nem figyelhetők meg. Inkább a szülők személyiségétől, akaratától függ, hogy milyen nevet választanak gyermeküknek.

– Milyen keresztnevet, keresztneveket ajánl a névkutató nyelvész a napjainkban születetteknek?

– Ennek eldöntése természetesen a szülők dolga, akarata. De néhány dolgot érdemes figyelembe venniük. Sokszor emlegetett – talán csak elméleti – rossz példa a nyilvánvalóan ostoba viccelődést kiváltó Vég Béla meg a Telek Anna. Kiváltképpen bemutatkozáskor és hivatali ügyintézéskor támaszthat nehézséget a Kovacsics Csilla vagy Balázs Zsombor. Nem fölösleges odafigyelni a teljes személynév hangzására sem. Például egy csupa e-betűs Szekeres családnévhez a szintén e-betűs Csepernél vagy Kelemennél hangzásában jobban illik az „eltérő magánhangzós” Boglárka vagy Máté. Ugyanígy a Madarashoz az Amandánál, az Abánál inkább illik az Eszter vagy a Péter. Egy hosszú családnévhez jobban illik egy rövid keresztnév. Egy rövidebbhez egy hosszabb. Van, akinek tetszik az alliteráció, az azonos kezdőbetű – Kovács Katalin, Aradi Andor –, és van, akinek nem.

A keresztnévválaszték bőséges. És egyre gazdagabb. Az Utónévbizottságnak 2017-ben több száz kérelem dolgában kellett döntenie. A kérelmek közül 38 férfi- és 18 női név kapott szabad utat. Az elutasított női nevek között volt például a Máseny, a Hattyú, a Pötyi, a férfineveknél a Sevastyan, a Royalty, a Zé, az Adam’s vagy a Vackor. Az elfogadott nőneveink közé került az Elizabell, a Lélia, a Meril, a fiúnevek közé a Björn, a Kemecse, a Palkó, a Szergej meg a Zeki. És persze változatlanul lehet egy újszülött kislány Borbála, Anna, Mária, egy kisfiú György, Benedek vagy Márton.

Raátz Judit

Gödöllőn született. Ott érettségizett a Török Ignác Gimnázium angol tagozatán. Már az ELTE magyar nyelv és irodalom szakos hallgatójaként oktatott külföldieknek magyar nyelvet a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Ugyancsak szülővárosában tanított – már diplomája birtokában – a közoktatásban, majd és az ELTE ottani Tanárképző Főiskolai Karán. Írt tanulmányt Erzsébet királyné gödöllői életéről, és ami legfontosabb kutatásainak mintegy „megelőlegezése”: 1997-es PhD-értekezésének tárgya Gödöllő 1722–1895 közötti személyneveinek vizsgálata volt.

Az Agrártudományi Egyetemen kívül tanított az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a SZIE Alkalmazott Bölcsészettudományi Karán, az Eszterházy Károly Egyetemen, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékén. Oktatói palettája rendkívül színes: hangtan, jelentéstan, alaktan, szófajtan, anyanyelvi tantárgy-pedagógia, névtan, szövegtan, nyelvművelés, retorika, kommunikációtan.

A palettát tovább színesíti egész seregnyi – a retorika és a tárgyalástechnika kapcsolatától a ciklonok, hurrikánok, tájfunok nevének elemzésén keresztül a hallás utáni szövegértésig ívelő tárgyú – hosszabb-rövidebb tanulmány. S hozzájuk járul tankönyvek, főiskolai jegyzetek, valamint a kommunikáció kérdéseivel foglalkozó oktatási segédletek egész garmadája.

Keresztnevek munkafüzet
Keresztnevek munkafüzet

Könyvei közül alighanem a Fercsik Erzsébettel közösen írt munkái a legismertebbek. Az egyik a 2009-ben megjelent Keresztnevek enciklopédiája – A leggyakoribb női és férfinevek. Ebben egyebeken kívül a 100-100 leggyakoribb hazai nő- és férfinév eredetét, jelentését, a hozzájuk fűződő szólásokat, hiedelmeket írják le (a 200 név nem kevés: első keresztnévként ezek valamelyikét viselte a lakosság 95 százaléka). A 2017-ben kiadott másik kötet: Keresztnevek – A legfontosabb tudnivalók a leggyakoribb nevekről. A szerzők ebben tömörebben ismertetik a 100-100 nőnévről és férfinévről meglévő legfontosabb ismereteket, de hozzáveszik az újszülöttek leggyakoribb 100-100 nevét – ez utóbbiak közül 98 nincs ott a teljes lakosság százas névlistáin.

Raátz Judit számos hazai és nemzetközi tudományos konferencia előadója. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozata 2005-ben titkárává, az Anyanyelvápolók Szövetsége 2012-ben választmányi tagjává választotta.

Jó néhány szakkönyv szerkesztője, több nyelvészeti szakfolyóirat rovatszerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja.

Eddigi munkásságát egybeken kívül Érdemes tankönyvíró díjjal, Csűry Bálint-emlékéremmel és Mestertanár Aranyéremmel ismerték el.

Egy évtizede az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa és Utónévbizottságának tagja.

Legkedvesebb saját könyve: a Keresztnevek enciklopédiája.