„Egész nemzeti műveltségünk anyanyelvünkön alapszik”
A TINTA Könyvkiadó 2019. december 11-i könyvbemutatója
Bárczi Gézától (1894–1975), a 20. század legkiválóbb magyar nyelvészeinek egyikétől származó idézetet választott a Józsa Judit Galériában tartott könyvbemutatója mottójául a TINTA Könyvkiadó: „Egész nemzeti műveltségünk anyanyelvünkön alapszik.” A bemutatót megnyitó Kiss Gábor, a kiadó igazgató-főszerkesztője hangsúlyozta: a magyar nyelv nemzeti kultúránk legfőbb hordozója. Ezt bizonyítja a bemutatandó öt kiadvány is, amelyekben egyrészt mint egy nagy leltárkönyvben megtalálhatók a nyelv építőköveinek, a szavaknak és a szólásoknak, közmondásoknak a listája; másrészt mint egy nagy szabálykönyvből, a szintén bemutatásra kerülő magyar nyelvtanból kiolvashatjuk, hogy az egyes építőköveket miként kell egymás mellé tenni.
A képre kattintva GALÉRIA nyílik!
Mielőtt átadta volna a szót az első felszólalónak, Kiss Gábor ünnepélyesen átadta a kiadó által alapított Arany Penna díjat Balázsi József Attilának, akinek már négy könyve jelent meg a kiadó gondozásában, közülük is a legkomolyabb munka a vaskos Hasonlatszótár, de említésre méltó A sas egyedül repül című, a világ minden tájáról származó állatos közmondásokat és szólásokat tartalmazó gyűjtemény is. A 2000-ben alapított díjat eddig 17-en kapták meg, köztük nem egy ott ült a közönség soraiban.

Balázsi József Attila átveszi az Arany Penna díjat
Elsőként Fata Ildikó méltatta az Eőry Vilma–Kiss Gábor‒Kőhler Klára szerzőtrió neve alatt megjelent, elsősorban  a magyar anyanyelvű kisdiákok számára készült Magyar alapszótárat (alcíme: A magyar nyelv leggyakoribb és legfontosabb 2000 szava). Kiderült, mit is jelent az „alapszótár” megnevezés a címben: a magyar nyelv alapszókincsét, avagy szókincsminimumát tartalmazó szótár. A szócikkek információgazdagságát Fata Ildikó a teve címszó alá tartozó adatok felolvasásával szemléltette. Végül megjegyezte, nemcsak a kisiskolások, de a magyart mint idegen nyelvet tanulók számára is nagyon hasznosnak bizonyulhat a szótár. (Fata Ildikó előadásának teljes szövege itt olvasható.)
a magyar anyanyelvű kisdiákok számára készült Magyar alapszótárat (alcíme: A magyar nyelv leggyakoribb és legfontosabb 2000 szava). Kiderült, mit is jelent az „alapszótár” megnevezés a címben: a magyar nyelv alapszókincsét, avagy szókincsminimumát tartalmazó szótár. A szócikkek információgazdagságát Fata Ildikó a teve címszó alá tartozó adatok felolvasásával szemléltette. Végül megjegyezte, nemcsak a kisiskolások, de a magyart mint idegen nyelvet tanulók számára is nagyon hasznosnak bizonyulhat a szótár. (Fata Ildikó előadásának teljes szövege itt olvasható.)
 Fata Ildikó a Magyar alapszótárról beszél
Fata Ildikó a Magyar alapszótárról beszél
Az újonnan megjelent, Formák, funkciók, összefüggések alcímű Magyar nyelvtant a szerzőnek, Hegedűs Ritának egykori tanítványa, Schmidt Ildikó mutatta be. Először is az 560 oldalas kötet terjedelmére hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy jelen kötet alaposan kibővíttet második kiadás (az első, 2004-es kiadás 338 oldalas volt). Az új kiadás mögött érezhető a sok kutatás, illetve perspektívaváltás is megfigyelhető – jegyezte meg, majd részletesebben is ismertette a kötet struktúráját: a legterjedelmesebb rész a maga 265 oldalával a nyelvi formák, elemek, alakzatok leírása; ezután következik ezek funkcióinak bemutatása, amely a nyelvhasználat leírására törekszik; végül a nyelvi elemek közötti összefüggéseket, a magyar nyelv sajátos vonásait mutatja be a terjedelmileg legrövidebb, de mind közül a legelgondolkodtatóbb harmadik rész. Fata Ildikó végül a nyelvészeknek és a magyar nyelvet tanítóknak ajánlotta a könyvet, illetve azoknak is, akik más nyelvet tanítanak magyaroknak, továbbá mindenkinek, aki szeretne összefüggéseiben is megismerkedni a magyar nyelv funkcióival, formáival. Kiss Gábor még elmondta, hogy négyszáz év alatt húsz magyar nyelvtan jelent meg – ezért is büszkeség a kiadónak, hogy ezt a vaskos grammatikát a Tinta műhelye készíthette elő.
 új kiadás mögött érezhető a sok kutatás, illetve perspektívaváltás is megfigyelhető – jegyezte meg, majd részletesebben is ismertette a kötet struktúráját: a legterjedelmesebb rész a maga 265 oldalával a nyelvi formák, elemek, alakzatok leírása; ezután következik ezek funkcióinak bemutatása, amely a nyelvhasználat leírására törekszik; végül a nyelvi elemek közötti összefüggéseket, a magyar nyelv sajátos vonásait mutatja be a terjedelmileg legrövidebb, de mind közül a legelgondolkodtatóbb harmadik rész. Fata Ildikó végül a nyelvészeknek és a magyar nyelvet tanítóknak ajánlotta a könyvet, illetve azoknak is, akik más nyelvet tanítanak magyaroknak, továbbá mindenkinek, aki szeretne összefüggéseiben is megismerkedni a magyar nyelv funkcióival, formáival. Kiss Gábor még elmondta, hogy négyszáz év alatt húsz magyar nyelvtan jelent meg – ezért is büszkeség a kiadónak, hogy ezt a vaskos grammatikát a Tinta műhelye készíthette elő.
 Schmidt Ildikó bemutatja az új Magyar nyelvtant
Schmidt Ildikó bemutatja az új Magyar nyelvtant
Harmadikként Beniczky Péter Magyar rithmusok című, eredetileg 1664-ben megjelent, reprint kötetét mutatta be a friss Arany Penna díjas Balázsi József Attila. A kötet két részből áll: istenes versekből és rímbe szedett példabeszédekből, azaz verses közmondásokból. A költemények Balassi-strófában szerepelnek, az Aki másnak vermet ás, maga esik bele közmondás például így néz ki: „Ki vermet ás másnak, / Meg lássa magának, / Ne légyen koporsója.”
 Balázsi József Attila
Balázsi József Attila
 Negyedikként Kas Iván ismertette T. Litovkina Anna és Farkas Edit A bábeli zűrzavartól a salamoni bölcsességig című kötetet, amely – ahogy alcíméből is kiderül ‒ bibliai szólások, szólásmondások és állandósult szókapcsolatok szótára. (Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 62. kötetének előzménye a szintén T. Litovkina Anna összeállításában megjelent Aki keres, az talál – Bibliai közmondások szótára.) A kötetben összegyűjtött 678 frazéma öt kategóriába lett csoportosítva, s ezek tipográfiai jellel is el vannak különítve: 1) szólások (golgotát jár); 2) szállóigék (Az ördög a részletekben lakik); 3) szóláshasonlatok (áll, mint a Sion hegye); 4) összetett szavak (ádámcsutka, mózeskosár); 5) közmondások (Hiába mosdatod a szerecsent). Kas István dicsérte a szótár átlátható felépítését (a frazéma vezérszava szerinti ábécérendbe rendezve követik egymást a szócikkek), és rámutatott, jelentős hiányt pótol ez a kötet, ezért iskoláknak, könyvtáraknak és családoknak egyaránt ajánlható.
Negyedikként Kas Iván ismertette T. Litovkina Anna és Farkas Edit A bábeli zűrzavartól a salamoni bölcsességig című kötetet, amely – ahogy alcíméből is kiderül ‒ bibliai szólások, szólásmondások és állandósult szókapcsolatok szótára. (Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 62. kötetének előzménye a szintén T. Litovkina Anna összeállításában megjelent Aki keres, az talál – Bibliai közmondások szótára.) A kötetben összegyűjtött 678 frazéma öt kategóriába lett csoportosítva, s ezek tipográfiai jellel is el vannak különítve: 1) szólások (golgotát jár); 2) szállóigék (Az ördög a részletekben lakik); 3) szóláshasonlatok (áll, mint a Sion hegye); 4) összetett szavak (ádámcsutka, mózeskosár); 5) közmondások (Hiába mosdatod a szerecsent). Kas István dicsérte a szótár átlátható felépítését (a frazéma vezérszava szerinti ábécérendbe rendezve követik egymást a szócikkek), és rámutatott, jelentős hiányt pótol ez a kötet, ezért iskoláknak, könyvtáraknak és családoknak egyaránt ajánlható.
 Kas Iván ismerteti A bábeli zűrzavartól a salamoni bölcsességig című könyvet
Kas Iván ismerteti A bábeli zűrzavartól a salamoni bölcsességig című könyvet
Végül Oláh István mutatta be Bárdosi Vilmos nagy sikerű kötetének, a Szólások, közmondások eredete című frazeológiai etimológiai szótárnak a második, bővített kiadását, amely, mint mondta, tudásvágyat ébreszt az emberben, igényt arra, hogy kiegészítse tudását, illetve ellenőrizze, jól tudja-e, amit tud. Gazdag ismereteket nyújtó, hézagpótló műnek nevezte, amely úgymond szellemi honvédelmi tevékenységet valósít meg; alapos, igényes, minőségi jegyeket hordozó mű, amelyből az ember sok egyéb mellett például azt is megtudhatja, miért éppen Kukutyinba küldik az embert zabot hegyezni, s hogy mit is takar tulajdonképpen ez a tevékenység, amely Salinger híres regényének magyar címadóit is megihlette.
 frazeológiai etimológiai szótárnak a második, bővített kiadását, amely, mint mondta, tudásvágyat ébreszt az emberben, igényt arra, hogy kiegészítse tudását, illetve ellenőrizze, jól tudja-e, amit tud. Gazdag ismereteket nyújtó, hézagpótló műnek nevezte, amely úgymond szellemi honvédelmi tevékenységet valósít meg; alapos, igényes, minőségi jegyeket hordozó mű, amelyből az ember sok egyéb mellett például azt is megtudhatja, miért éppen Kukutyinba küldik az embert zabot hegyezni, s hogy mit is takar tulajdonképpen ez a tevékenység, amely Salinger híres regényének magyar címadóit is megihlette.
 Oláh István
Oláh István
Maga Bárdosi Vilmos is felszólalt, többek között az olvasói levelek sokaságának, azon belül is egy fizikus által írtnak tulajdonítva a bővített kiadás szükségességét, aki a mindig talpra eső macska jelenségének tudományos hátterét írta meg neki – s ez végül bekerült az új kiadásba is.

A bemutató szüneteiben, illetve annak lezárásaként is Ambrus Károly tárogatójátékában gyönyörködhetett a közönség, aki az adventhez illeszkedő zeneművekkel és dalokkal készült.
Szabó Mihály
 Ambrus Károly a tárogatójával
Ambrus Károly a tárogatójával




















 
                                                                 
                                                                 
                                                                 
                                                                 
                                                                