„Én vagyok – mondja Krisztus – az út, az igazság és az élet. Járni akarsz? Én vagyok az út. Nem akarsz tévútra jutni? Én vagyok az igazság. Nem akarsz meghalni? Én vagyok az élet.”

– olvashatjuk Szent Ágoston egy gondolatát a hitről és Istenről – ezt az utat magunkban kell megtalálnunk, s nem érdemes elhagynunk. A IV. században élt püspök és egyháztanító önnön életét is útkeresésként fogta fel, amelynek során az igaz értékeket, a lelki gazdagodást és békességet kereste s találta meg a keresztény hitben.

A Cicero Hortensius című dialógusának megismerése révén a filozófia felé forduló Szent Ágoston saját világlátását, értékrendjét ismerhetjük meg ezúttal A TINTA Könyvkiadó Iránytű sorozatának újabb darabjaként megjelent, Úton Isten felé című kiadványban. A könyv rövid, néhány mondatos idézeteket tartalmaz, amelyeket 156 különböző témakörbe csoportosít, mint például az alázatosság, barátság, csoda, fájdalom, hit, imádság, ítélkezés, könny vagy épp önismeret. A páratlan lapokon megjelenő magyar idézetek mellett, mintegy azok tükörképeként a páros oldalak latin nyelven is ismertetik Szent Ágoston gondolatait, ami lehetőséget ad az olvasónak, hogy összevesse azokat, a latinul tudóknak vagy tanulóknak pedig, hogy eredetiben is olvashassák, illetve ezáltal gyakorolhassák a tudomány nyelvét.

Szent Ágoston (Philippe de Champaigne festményének részlete)

A rövid, tömör gondolatok olvasása során az olvasó elé tárul Szent Ágoston élettapasztalata, s a témakörökbe gyűjtött bölcsességek megismerése során bizonyára maga is utat, iránymutatást talál nem egy felmerülő, a jelent érintő problémára. Mert ezek a gondolatok nem csak papírra vetésük idejében voltak érvényesek – hasznos adalékok, követendő példák lehetnek a ma embere számára is.

Az ajándékról például ezt írja Szent Ágoston:

„Ha az Isten nem ad, azért nem ad, hogy ne ártson vele.”

Az aranyról pedig egy helyen így vélekedik:

„Ámbár az aranyat is Isten teremtette, mégsem az aranyat alkotta saját képére, hanem téged; az aranynál tehát becsesebb vagy előtte.”

De a barátság fogalmának is több érdekes és egyben bölcs összefoglalását adja. Egy idézetben ezt mondja róla: „Nem mind barátunk az, aki kíméletes, s nem mind ellenségünk, aki ostort fog reánk; jobbak a barátunktól kapott sebek, mint az ellenségnek önként adott csókjai.”

Úton Isten felé - Szent Ágoston 1200 iránymutató gondolata latinul és magyarul

Szent Ágoston eme gondolataival 1600 év távlatából szól hozzánk és tanít: alázatra, hibáink felismerésére és a javításukra való törekvésre, a szüntelen próbálkozásra, kitartásra, jóságra, bölcsességre. A bukásról például így vélekedik: „Aki áll, vigyázzon, hogy el ne essék. S ha elesett, gyorsan keljen fel.”. A cselekedetről így: „Halálunk előtt kell megtennünk azt, ami halálunk után hasznunkra lehet.” A dorgálásról is elmélkedik, s gondolatai, mint ahogy az más témaköröknél is feltűnhet az olvasó számára, több szemszögből is körbejárják a kérdést. Egyszer azt mondja róla: „A te békés elnézésed másnak halált okoz.”, másszor pedig így foglalja össze: „Vagy ellenséged fog rendreutasítani, vagy barátod; ha ellenséged, viseld el, ha barátod, hallgass rá.”.

Érdemes tehát megismerkedni Szent Ágoston gondolataival, hiszen ezáltal nemcsak egy a IV. században élt gondolkodó és hívő keresztény világával ismerkedhet meg az olvasó, de saját világával is, amennyiben ezek a gondolatok bizonyára segítenek önmagunk felfedezésében is. S ahogyan Szent Ágoston is mondja: „Nincs fontosabb tudomány, mint amelynek révén az ember önmagát ismeri meg.”

Induljunk hát útnak egy belső világ megismerése felé.

Rácz Ibolya