"A beszélő olyan, mint a gyöngyfűző asszony"
Beszélgetés Kiss Gáborral, a TINTA Könyvkiadó igazgatójával
Az interjú a Képmás Családmagazin 2008. novemberi számában jelent meg. Készítette: Zalka Katalin.
– Milyen tervekkel, küldetéstudattal indította el annak idején a kiadót?
– Egy évtizeddel ezelőtt kezdtük el a szótárkiadást, és első pillanattól kezdve tudtuk, hatalmas felelősség a magyar nyelv szavait leltározni. Hiszen a legnagyobb hungarikum a magyar nyelv. Ennek az ápolása, gondozása közös feladatunk, amit két módon lehet végezni. Egyrészről a nyelvtani szabályrendszerét grammatikákban kell újra meg újra leírni, másrészről ezt a csodálatos szókincset leltárkönyvekbe, szótárakba kell foglalni. Sajnos Trianon után megtorpant a magyar szótárirodalom. 1860-as években jelent meg az eddigi legnagyobb magyar szótár-vállalkozás, a Czuczor–Fogarasi szótár, amely 6 kötetben 122 ezer címszót tartalmaz. A két háború között ennek a nagyszerű munkának a folytatása elmaradt, nyilvánvalóan a trianoni csapás szellemi és gazdasági csonkítása következtében. Mind a mai napig a szótárirodalom is nyögi ezt a sérülést.
– A második világháború utáni időszakot mi jellemzi?
– Szerencsére a hatvanas években megjelentek a kétnyelvű akadémiai nagyszótárak, és 1959 és 1962 között napvilágot látott az 58 ezer szavas, hétkötetes Magyar Nyelv Értelmező Szótára. Ennek 1972-ben megjelent a szűkített egykötetes változata, és ez kicsit leporolva, felújítva 2000-ben újra kijött. Mára azonban már nagy értelmező szótár tekintetében megint el vagyunk maradva. Ezért fordulhat az elő, hogy bíróságokon rendszeresen szavak jelentésén vitatkoznak. Két hónappal ezelőtt szakértői véleményt kellett adnom arról, hogy mit jelent az, hogy ,,címlapsztori’’, és mi az értelme a "garantált minőségnek’’.
– A TINTA Könyvkiadó szótárai így valóban hiánypótlóak.
– A hiányt felismerve kezdte el a Tinta Könyvkiadó a Magyar nyelv kézikönyveit kiadni, aminek már 14 vaskos kötete jelent meg. Pont tíz évvel ezelőtt robbant a piacon ennek a sorozatnak az első tagja, a Magyar szókincstár, a gazdag tartalmú szinonimaszótár. Ez az egyetlen szótár, amely hosszú heteken keresztül vezette a könyveladási sikerlistákat.
– Minek köszönhető ez a zajos siker?
– Jelent meg korábban is szinonimaszótár, de az túl tudományos volt. Amikor a Szókincstár összeállításába belefogtunk, akkor elhatároztuk, hogy olyan kínálati szótárt adunk a szótárhasználó kezébe, amely felsorolja egy-egy szónak sok-sok szinonimáját, a köznyelvi szavakon túl a régieket, a tájszavakat és a szlengeseket is. Sok tankönyvben ma már ebből adják föl a házi feladatot.
– A siker felbátorította Önöket.
– Sorra jelentek meg ennek a szótárnak a testvérei, a Szólástár, a Közmondástár, az Etimológiai szótár, az Idegenszó-tár, valamint az Értelmező szótár+. Ezek mind-mind különböző oldalról térképezik fel a magyar szavak világát.
– Mik a terveik?
– Nemsokára megjelenik a Keresztnevek enciklopédiája, amely a leggyakoribb férfi és női neveket dolgozza fel, mindent elmond róluk, amit csak tudni lehet. Elmondja, honnan ered, a történelem folyamán milyen híres viselői voltak, melyen népszokások kötődnek egy-egy névhez, és hogy az irodalomban hol szerepel ilyen nevű személy.
– A szavaknak sajátos korfestő jellegük van. Lehet azt mondani, hogy a szó az élet tükre?
– Minden szó tükrözi azt a kort, amelyben megszületett. Ha azt mondom, hogy kaftán, findzsa, papucs, minaret, mind a török kort idézi. A nyelv változik, ezt mi jól látjuk. Ezért adtuk ki Minya Károly Új szavak című könyvét (azóta már megjelent a kötet folytatása is, az Új szavak II. - a szerk.). Ezért örültünk Hajdu Endre gyűjteményének, amely a magyar nyelv régi, furcsa, ódon szavait tartalmazza. Ennek a Szómúzeum címet adtuk. Ebben találjuk meg 2000 másik mellett az ugrány szót -- a reformkorban így szerették volna a kengurut magyarosítani. Látni kell, hogy a nyelv nincs kőbe vésve, minél viharosabb egy időszak, annál gyorsabb a szókincs változása.
– A Retró szótár is ebbe a sorba illeszkedik?
– Természetesen. Ezért gondoztuk körültekintéssel Burget Lajos Retró szótárát, amely az ötvenes-hatvanas évek tipikus szavainak a leltára. Nem is gondolnánk, hogy az építőtábor, a békekölcsön, az orkánkabát, a nejlonharisnya, a csőnadrág mennyire jellemzi azt a kort.
– Lényegében mi a szótár?
– Van, aki úgy véli, hogy a szótár egy törvénykönyv, amiben csak a szép, a helyes szavakat szabad feltüntetni, és ki kell hagyni belőle a csúnyákat, a kerülendőket. Mások szerint a szótár egy nagy leltárkönyv, amely felsorolja és számba veszi a szavainkat. Szerintünk ez utóbbi, de azzal kiegészítve, hogy a jó szótár pontosan megmondja egy-egy szóról, hogy hol, mikor és kinek ildomos használni.
– Mintha ma már a fiatok és az idősek más nyelvet beszélnének. Tudnak ezen Önök segíteni?
– Igen, mert ha Retró szótárunkat egy mai fiatal együtt lapozza a nagyszülőkkel, akkor az ifjú megismerhet sok mindent abból a nehéz korból. Vagy a Szlengszótárunkat nézegetve az unoka azt mondja: látod nagyi, a fíling azt jelenti, hogy érzés, hangulat.
– A 21. század elején veszélyben van nyelvünk?
– Közvetlen veszélyben ma még nincs, de óvnunk kell. Igen fontos, hogy a használt szavaink száma ne csökkenjen, nyelvünk ne szürküljön. Törekednünk kell a változatos, pontos, magyaros beszédre. Gárdonyi azt mondja, a beszélő úgy választ a szavakból, mint a gyöngyfűző asszony az előtte lévő színes gyöngyökből. A TINTA Könyvkiadó szótáraiban azokat a gyöngyszemeket találja meg az olvasó, melyekből kedvére választhat.