Az alábbiakban a holló alakját mutatom be, miképpen szerepel – protestáns szemszögből – a Bibliában, továbbá a szólásokban.

A Bibliában a holló dögevő, és ezért tisztátalan (3Móz 11,15; 5Móz 14,14). Közmondásosan fekete madár: „(Az én szerelmesem) fodor haja fekete, mint a hollónak” (Énekek 5,11). Azt tartották róla, hogy amikor hozzálát egy tetemhez, először a szemét vájja ki (Péld 30,17).

Az Edom elleni ítéletes fenyegetésben olvasható: „Pelikán és sündisznó veszi birtokba, gém és holló tanyázik benne” (Ézs 34,11). Noé az ítéletben elpusztult és éledő földre először hollót bocsátott ki (1Móz 8,7). A tisztátalan holló is Isten szolgája, akár tudja és akarja, akár nem. Például gondoskodott Illés prófétáról Kérit patakjánál (1Kir 16,4–6).

Isten még a fiatal hollók kiáltását is meghallotta (Zsolt 147,9), és eledelt készített számukra (Jób 39,3). Jézus is így szólította fel kishitű tanítványait: „Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, sem nem aratnak, nincs kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis eltartja őket. Mennyivel drágábbak vagytok ti a madaraknál!” (Lk 12,24; holló helyett madarat említve: Mt 6,26). Ennek értelme a hívő számára az, hogy bízni kell Isten atyai hűségében, aki az Ő teremtett világának tisztátalan állatairól is gondoskodik.

*

A holló szólásaink páratlan népszerű madara. A fehér holló kollokáció jelentése ‘rendkívüli ritkaság’, ugyanezt fejezi ki a Ritka, mint a fehér holló szólás. A fekete, mint a holló hasonlat jelentése ‘mélyfekete, teljesen fekete’, és sűrített változatban is használatos: hollófekete. A hollófészken (vagy: holló fészkén) hattyút keres szólás értelme: ‘hitvány emberek között derék embert keres’, általános értelme: ‘lehetetlenre törekszik’. A holló volt, hattyú lett szólás értelme ‘fekete haja megőszült’. A Hogy a hollók vájják ki a szemét! átkozódás kifejezése (‘akasszák fel!’, ‘pusztuljon el!’). (Variánsai: hollók vájják / szedjék / ássák, holló vájja…) A Holló (a) hollónak nem vájja ki a szemét közmondás azt fejezi ki, hogy a cinkostársak nem szoktak egymásnak ártani. A régi Holló nem mossa el a feketéjét szólás értelme ‘a hitvány, tisztességtelen, csúnya emberből nem lesz jó, tisztességes, szép’.

T. Litovkina Anna: Aki keres, az talál. Bibliai közmondások szótára

A Hollónak holló a fia és a Fekete hollónak fekete a fia mondások értelme: ‘amilyenek a szülők, olyanok a gyermekeik is’. Már kifejezetten hitvány szülőre és hitvány gyerekre vonatkozik a Rossz hollónak rossz tojása (variánsa: Fekete hollónak fekete tojása) jellemzés.

A Nagypénteken mossa holló a fiát jelentése ‘értelmetlen, haszontalan, hiábavaló munkát végez’. Forgács Tamás szerint, aki Vikár Béla somogyi néprajzi gyűjtését idézi, „a nagypénteki időpont azzal magyarázható, hogy a magyar néphagyományban él egy olyan monda, miszerint a valamikor fehér hollót Jézus átkozta meg, hogy egész életében fekete legyen, mert a madár, amikor látta, hogy ellenségei nem tudják elfogni az előlük bujdosó Jézust, azt kiáltotta: Kár, kár!”. További szólások a hollóval: Nem fél a holló (az) akasztott embertől, Két holló összevész a koncon.

A Sóvidéken a holló társneve gyászmadár. „Elég gyakori madár, állományuk növekvőben van. Bár hasznukat ismerik, mégsem kedvelik túlságosan, mert megeszi a dögöt, kivájja a szemét stb. Számos közmondás, mondóka fűződik a nevéhez. Nagypénteken mossa a holló a fiát. A Sóvidéken is a régi időkben a holló az akasztófa és a bűn madara volt”.

Magay Tamás: Bibliai eredetű kifejezések, közmondások, bölcsességek magyarul és angolul

A beregi Lónyán a hollót csak hírből ismerik. A „néphit szerint jó nagypénteken megúsztatni a lovat (…) és megfürödni, mert nagypénteken mossa holló a fiát… A nagypénteken megfürdött emberre azt mondják: Megnyerte a hollót! Ezt a mondást máskor is alkalmazzák, személyre vonatkoztatva, ha valami előnyt, nyereséget akarnak kifejezni. Például a kisnövésű ember megnyerte a hollót, mert kevesebb ruhaanyagra van szüksége”.

A Nyugat-Dunántúlon is ismert a Holló mossa a fiát nagypénteken! szólás. Szanyban (Győr–Moson­–Sopron megye) a következő művelet kapcsolódott hozzá: “Nagypénteken az eresz csorgójába az anya kivitte a gyerekeket, hideg vízzel megmosdatta őket és közben ezt a mondókat mondta nekik. A mosdatás célja az egészség biztosítása volt”.

Kicsi Sándor András

Irodalom

Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. Nyíregyháza 1976. (A Jósa András Múzeum Kiadványai 6.)
Bárdosi Vilmos, szerk.: Magyar szólástár. Budapest: Tinta Könyvkiadó 2003.
Forgács Tamás: “Állati” szólások és közmondások. A felfuvalkodott békától a szomszéd tehenéig. Bp.: Akadémiai 2005.
Gub Jenő: Erdő-mező állatai a Sóvidéken. Korond: Firtos Művelődési Egylet 1996.
Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról. Bp.: Franklin 1901. Bp.: Gondolat 19605.
Lanczendorfer Zsuzsanna–Balázs Lívia: Ósdi állatosdi. Győr: Magánkiadás 1998.
Litovkina, Anna, T.: Magyar közmondástár. Közmondások értelmező szótára példákkal szemléltetve. Bp.: Tinta Könyvkiadó 2005.
Nagy Gábor, O.: Magyar szólások és közmondások. Bp.: Gondolat 19823.
Rácz János: Állatnevek enciklopédiája. A gerincesek elnevezéseinek eredete, az állatok kultúrtörténete, néprajza és mitológiája. Bp.: Tinta Könyvkiadó 2012.