Felvágtad pörköltnek a húst és készíted az alapot. Pirítod a hagymát, majd jól megszórod paprikával. Gondolsz rá, hogy a paprika szót a szerb nyelvből vettük át és számos nyelvbe továbbadtuk a híres magyaros paprikás ételekkel?

Reggelizel, bedobsz egy szelet paradicsomot. Vajon mi köze Ádám és Éva édenkerti paradicsomának a kis piros paradicsomhoz? Tudtad, hogy először csak dísznövényként használták és paradicsomfának nevezték? A paradicsom szó hosszú utat tett meg, míg nyelvünkbe érkezett, perzsa, héber, görög, latin nyelvek voltak a főbb állomásai. Milyen sokféle úton kerültek nyelvünkbe a zöldségek nevei!

A képre kattintva megjelenik az album, ahol a zöldségek képei mellett olvashatók az eredetük is!

Évszázadok kultúrtörténetének lenyomatai ezek a szavak. A kolostorokban kertészkedő barátok terjesztették el a petrezselymet és így hozták a latinból a petrezselyem szavunkat. Valamely szláv nyelvből vettük át a bab, a gomba, a káposzta, a paprika, a retek, a tök és a répa szavunkat. Német közvetítéssel érkeztek hozzánk a karalábé, krumpli, karfiol, zeller szavak.

Sok szó gyökere természetesen mélyre nyúlik, a bab szó a latinban is megtalálható, a káposzta szó gyökerének is van latin ága, a karalábé és a karfiol szavak olasz ősökkel is rendelkeznek. Az uborka szónak pedig a görögben eredetileg éretlen jelentése volt.

Vajon mit mutat, hogy a zöldségek nevei közül egyedül a hagyma finnugor eredetű szó?

Az igazi szóeredetek a TINTA Könyvkiadó etimológiai szótáraiban találhatók.

Forrásaim voltak:

• Etimológiai szótár, Zaicz Gábor, TINTA Könyvkiadó
• Etimológiák, Falk Nóra, TINTA Könyvkiadó
• Növénynevek enciklopédiája, Rácz János, TINTA Könyvkiadó

(Az anyagot összeállította, és a fotókat készítette Cserháthalápy Ferenc Berlinben a KaDeWe áruházban.)