Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Magyarító szótár az anyanyelvért való aggódás jegyében

Az idei könyvhét újdonsága a szótárairól és nyelvkönyveiről ismert Tinta Könyvkiadó kiadványa, amelynek szerzője, Tótfalusi István a nyelv iránt érdeklődők számára szintén ismert név. A kötet címe Magyarító szótár, alcíme Idegen szavak magyarul. A képre kattintva galéria nyílik! A kiadót az…

Tovább olvasom

"Ma a vitás kérdéseket civakodással rendezzük"

Interjú Adamikné Jászó Annával és Adamik Tamással

Chaïm Perelman Az év elején jelent meg Chaïm Perelman könyve, A retorika birodalma a Tinta Könyvkiadónál. Ebből az alkalomból Adamikné Jászó Annával és Adamik Tamással beszélgetett Kiss Gábor, a kiadó igazgatója. (Az interjú korábban a konyv7.hu, illetve az olvassbele honlapján is…

Tovább olvasom

A közéleti stílus eldurvulásáról

Nyelvművelő levelek XXX.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége 1994 elején felhívást tett közzé politikai és közéleti stílusunk kulturáltságának megőrzésére. Többek között ez olvasható a felhívásban, amelyet több lap is közölt: „…nyomatékosan kérjük a hivatásos politikusokat és a nem hivatásos…

Tovább olvasom

Pongyolaság, szűkszavúságból

Nyelvművelő levelek XXVI.

Sokan azt hiszik, hogy a pongyolaság általában bőbeszédűséget, szószátyárságot jelent. Tévednek, akik ezt gondolják. Nemcsak bőbeszédűségből, hanem túlzott szűkszavúságból eredő pongyolaság is van, s éppen a mi rohanó korunkra nagyon is jellemző ez a hibatípus. Persze…

Tovább olvasom

Latinos duplázás

Nyelvművelő levelek XXIII.

Dr. Nyerges Gábor egyetemi tanártól kaptam azt a kedves hangú és igen tartalmas, több nyelvhasználati kérdést is felvető levelet, amelyből idézek egy rövid részt. „Én tudom, hogy napjaink közszereplőinek többsége nem tanulta nyolc évig a latin nyelvet, mint Ön vagy én, de nagyon sérti a fülemet, ha…

Tovább olvasom

Velője és veleje

Nyelvművelő levelek XXII.

Egyszer valaki méltatlankodva azt mondta nekem: nyelvünk nem elég szabatos, nem elég egzakt, mert íme, itt van daru szavunk, amelynek a többes számát kétféleképpen is használjuk: hol daruk-at, hol darvak-at. mondunk. Hát hol itt a rend, a pontos szabály?. A kérdésre egy-két mondattal válaszolok.…

Tovább olvasom

Ami vagy amely?

Nyelvművelő levelek XII.

Nehéz kérdést tett fel régi kedves levelezőm, a debreceni Sutták Endre. Hogy melyik vonatkozó névmás a helyénvaló itt: „A könyvet, ami a kezében volt, letette az asztalra”; vagy pedig: „A könyvet, amely a kezében volt, letette az asztalra.” Nos, kanyarodjunk neki! „Egy könyvet látott, ami a földön…

Tovább olvasom

Nyelvjárási beszéd

Nyelvművelő levelek V.

Parképítők dolgoztak nemrégiben lakótelepünkön. Séta közben, közeledve hozzájuk, figyelmes lettem beszédükre: nem a köznyelvi változattal éltek, s próbálgattam kitalálni, melyik vidékről valók. „Ó, ne is tessék ránk figyelni – szabódtak kérdésemre –, ez csak amolyan…

Tovább olvasom

Nyelvi túlbiztosítás

Nyelvművelő levelek IV.

Sokan és méltán bosszankodunk a kijelentő módban használt nem tudhassuk, nem lássák-féle igealakok, a suksük-ragozás miatt. De már jó pár éve derűre fakasztanak az ellenhatásként keletkezett tyuktyük-formák, mint pl. Hogy ne mondhatják rólunk, a ne mondhassák helyett. Dr. Schéda Mária, egy…

Tovább olvasom

Logika és nyelvhasználat

Nyelvművelő levelek II.

Igaz és fontos megállapítás, hogy a nyelvi formák alakulását nem a logika szabályai határozzák meg, hanem a nyelv belső törvényszerűségei. Így például nem „logikus”, mégis helyes ez a mondattípus: Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Tehát nem így: míg eltörik – ahogy sokan kívánnák. A…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása