Kármán József (1769–1795) prózaíró, esszéista „A Fanni hagyományai című szentimentalista regénye a Wertheriádák népes családjába tartozik. Én-regény, amely egy érzékeny szívű leány boldogtalan szerelmét és elhervadását adja elő. A goethei mintakép csak azt jelenti, hogy Európa-szerte uralkodó volt…

Karinthy Frigyes (1887–1938) író, költő, műfordító, eszperantista „Mulattatta azt, akivel társalgott. Úgy adta elő a mókáit, hogy önmaga nevetett rajtuk legjobban, s ez egy csöppet sem rontotta a hatást. A móka elmés volt, de az előadó vidámsága is magával ragadta a hallgatót. Kellemes volt vele…

Kányádi Sándor (1929–2018)  a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő „Indulásakor ő volt az »egyik legnagyobb ígéret«, aki a mai magyar irodalom talán legnépszerűbb, legolvasottabb költőjévé vált. Művei olvasása során nemcsak az rajzolódik ki, hogy a mai magyar…

Kaffka Margit (1880–1918) költő, író „Regényeiben a legnagyobb értéket s a legfőbb reményt az érzelmekben, az árnyalt, finom lelki életben keresi. Ez az életérzés velejéig nőies, s belőle ered módszere: az elemző megfigyelés, s ennek gyümölcse a kiváló emberrajzolás. Annak a képnek, amelyet a nő…

Juhász Gyula (1883–1937) költő „Mindig szemével beszélt. Aki csak egyszer látta őt, annak a szeme marad emlékezetében, amely törékeny és sovány arcát jelentőssé tette, fénybe vonta, megszépítette. Idegesen világítottak ezek a szemek. A tekintet, amely belőlük előtört, mélységekből jött, a szív…

József Attila (1905–1937) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas költő „József Attila isten kegyelméből való költő, és nagy fiatalsága olyan ígéretekkel teljes, amelynek beváltása – őt a jövendő magyar poézis legjobbjai és legigazabbjai közé fogja emelni. Ez a most serdülő és még iskoláit járó…

Jókai Mór (1825–1904) a „nagy magyar mesemondó”, regényíró, színműíró, újságíró „A valóság iránt kevés érzéke van, a költészet lényegét nem annyira a valóság eszményítésében keresi, mint inkább meghamisításában vagy túlzásában, egész a képtelenségig. Szerencsésen kezdett meséjét vagy alakjait…

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2011. február. Éppen három évtizede annak, hogy egy jeles kollégám, Pásztor Emil tanulságos dolgozatot tett közzé a Magyar Nyelvőr című folyóiratban ezzel a címmel: „Hogy is írta Arany János?” A tanulmányból megtudhattuk, hogy Arany Toldijában…

Jókai Anna (1932–2017) kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas író, költő, esszéista „Elesett, tanácstalan, nemegyszer reménytelen sorsú embereket kelt életre: hősei a boldogulást és a társat keresik. Igyekezetük megértést követel. Különösen magányban élő, szeretetre vágyó asszonyalakjairól…

Szent János (kb. 6 – kb. 100) apostol, tanító, evangélista „János apostol és evangélista az európai és hazai szakrális néphagyomány egyik legtiszteltebb és egyik legihletőbb hatású alakja. Szellemének merészségét a sas-szimbólum jelképezi: a sas szárnyalása, magas röpte és napra figyelő tekintete…