Kosztolányi Dezső (1885–1936) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró „Költészetét formai virtuozitás, játékosság és zeneiség jellemzi. Olyan könnyedén, olyan magától értetődő természetességgel bánik a költői formákkal, a nyelvvel, a rímekkel, mint senki más a kortársai közül.…

Kossuth Lajos (1802–1894) politikus, újságíró, szónok, nemzeti hős „Szellemi kiválóságát, műveltségét még ellenségei sem vonták soha kétségbe. Azt sem, hogy elveihez, meggyőződéséhez szilárdan ragaszkodott, hogy mélyen átélt hivatás-, sőt küldetéstudat vezette. Pénzügyminiszteri megbízása idején…

Kodolányi János (1899–1969) író, forgatókönyvíró, költő „Kodolányi, ha tollat vesz a kezébe, azonnal a közvádló szerepét veszi át. Kegyetlen képekben jegyzi le az eseményeket, amiket élményeiben átszenvedett.” (Móricz Zsigmond) „A fiatalok közül éppen Kodolányiban bizakodunk talán leginkább a…

Kodály Zoltán (1882–1976) háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató „A magyarság nem származás, hanem vállalás kérdése. Kodály önként vállalta magyarságát. Joggal állapíthatta meg, hogy »magyar az, aki a magyar kultúra részese«. S ő nemcsak részese, hanem…

Kemény Zsigmond (1814–1875) regényíró, publicista „Hibátlan irályú, s aki átrágta magát regényein, őszinte meggyőződéssel állíthatja nagynak és kortársainál messzebbre haladottnak, főleg lélektani ábrázolás tekintetében. »Az özvegy és leánya«, »A rajongók«, a »Zord idő« címűekben egyaránt Erdély…

Kazinczy Ferenc (1759–1831) író, költő, műfordító, irodalomszervező, a nyelvújítás vezéralakja „Ő vala, ki a szerencsét sem nem ígérő, sem nem nyújtó literátori pályára számosokat tüzelt fel; s mozgást és életet öntött a tövises útra, mit mások kétségtől leverve pusztán hagytanak. Magát feledvén,…

Katona József (1791–1830) drámaíró „Különös teremtő tehetség volt ezé a Katonáé; bámulatos, hogy tudta a szenvedélyeknek olyan megragadó kifejezéseit olyan gondos beosztással elrendezni, hogy tudott annyi számítással – költeni! Alakjai nemcsak szépen beszélnek, szónoklanak, vagy ódában…

Kassák Lajos (1887–1967) „a magyar avantgárd atyja”, költő, műfordító, képzőművész „A századfordulón vasmunkásként került Budapestre, és különböző újpesti és angyalföldi gyárakban dolgozott. Itt ismerkedett meg a munkásmozgalommal, itt fordult az érdeklődése az olvasás, az irodalom felé, és ez a…

Kármán József (1769–1795) prózaíró, esszéista „A Fanni hagyományai című szentimentalista regénye a Wertheriádák népes családjába tartozik. Én-regény, amely egy érzékeny szívű leány boldogtalan szerelmét és elhervadását adja elő. A goethei mintakép csak azt jelenti, hogy Európa-szerte uralkodó volt…

Karinthy Frigyes (1887–1938) író, költő, műfordító, eszperantista „Mulattatta azt, akivel társalgott. Úgy adta elő a mókáit, hogy önmaga nevetett rajtuk legjobban, s ez egy csöppet sem rontotta a hatást. A móka elmés volt, de az előadó vidámsága is magával ragadta a hallgatót. Kellemes volt vele…