450 évvel ezelőtt született Pázmány Péter, s ez alkalomból mai tisztelői megbecsülésük jeleként konferenciát rendeztek, könyveket jelentettek meg. A legendás hitszónok nyelvgazdagító, irodalmi munkásságára hívja fel a figyelmet két idézetgyűjteménnyel a Tinta Könyvkiadó.

Az Iránytű sorozat két összetartozó kötetét többek között azért választottam bemutatásra, mert felkeltette érdeklődésemet a sorozat címe, a szerkesztő személye, a választott források aktualitása, a művek nyelve. A címlapon látható iránytű ez alkalommal az irodalom rengetegében segít eligazodni, a sorozat ugyanis nem teljes műveket ad az olvasó kezébe, hanem szemelvényeket közöl régi híres, értékes művekből azzal a céllal, hogy közelebb hozza szerzőjüket napjainkhoz.

A kötetek szerkesztője, Kiss Bernadett klasszika-filológiát tanult, érthetően nagyon tájékozott a régi korok szövegeiben. Ógörög, latin és régi magyar nyelvű szövegeket kutatva igen gazdag anyagból meríthetett szemelvénygyűjteményei számára. Korábban is megjelentek összeállításai az ókori és középkori irodalmakból (A boldogság titka; Egyházatyák intelmei; Angyalok a Bibliában; Bűnök és erények a Bibliában; Úton Isten felé; 500 rövid ókori sztori; Középkori szentek bölcsességei), nagy hozzáértéssel válogatta az érdekes-értékes gondolatokat, rövid történeteket.

Nem feladatom most Pázmány Péter (1570–1637) életrajzának ismertetése, sem írói munkásságának méltatása, aki ez iránt érdeklődik, sokféle forrásból talál bőséges anyagot. A mostani két kötet az ún. füveskönyvekre emlékeztet, amelyek elemi ismereteket közvetítettek az emberi élet alapigazságairól. De vajon érdekes-e ma az a világ, érthető-e számunkra a középkor vagy a barokk irodalom nyelve? Saját tapasztalatom alapján ki merem jelenteni, hogy a sok évszázaddal ezelőtti művekben is bőven találhatók értékes, érdekes gondolatok. Igaz, ezeket a mai átlagolvasó nehezen tudná követni, ezért kell közel hozni szemezgetéssel, némileg modernebb nyelvre, mai helyesírásúra átalakítva ezeket a szövegeket.

Az Isteni igazságra vezérlő gondolatok Pázmány egyik fő művének címére utal (Isteni igazságra vezérlő kalauz), amiből sejthető, hogy a „vezérlő gondolatok” innen származnak. Bár az érsek teljes életműve hozzáférhető nyomtatott és digitális változatban is, Kiss Bernadett kiindulópontnak Vargyas Endre 1896-ban megjelent válogatását választotta, és ebből a rövidebb idézeteket mai helyesírással adja közre, témakörökre tagolva (Isten, Vallás, Erény, Bűn, Szenvedés, Élet, Család és befejezésül egy vegyes fejezet). Az alcím Vargyas kötetének címét idézi fel (Gyöngyök Pázmány Péter összes műveiből). A szerkesztő tájékoztatása szerint „Vargyas is alkalmazott már helyesírási közelítéseket az adott korhoz, szómagyarázatokat is készített, én ezt továbbvittem az olvashatóság érdekében. Egyéb szómagyarázatokat is beiktattam, mert sok volt a ma már kevéssé ismert kifejezés.

A másik gyűjteményes kötet – Pázmány Péter példabeszédei – könnyedebb, cselekményes válogatás. A példabeszéd műfaját ismerjük a Bibliából, Jézus tanításaiból, de évszázadokon nyúlt át a példabeszédekkel tanítás hagyománya, amit az átlagember könnyebben tudott értelmezni, mint az elvontabb fejtegetéseket.

A két idézetgyűjtemény összetartozik, ezt jelzi az is, hogy a Példabeszédek kötetben a szerkesztő ugyanazon címek, témakörök köré csoportosított, mint a másikban.

A Pázmány Péter példabeszédei szintén az Isteni igazságra vezérlő kalauzból kapta alcímét: 150 intelem a báránybőrbe bújt farkasok ellen és a káromló nyelveskedések megfojtására. Az intelem (= buzdítás, tanítás) műfaját leginkább István király Imre herceghez írott intelmeiből és Kölcsey Ferenc Parainesiséből lehet ismerős. A műfajmegjelölés mellett az alcím három jellegzetes elemből áll: a báránybőrbe bújt („béllett”) farkas kifejezés közismert a Bibliából, a káromoló és a nyelveskedés kedvelt szavai Pázmánynak, bár szószerkezetben csak egyszer fordul elő a forrásként szolgáló Kalauzban. Annak ellenére, hogy az idézett kifejezések nem együtt szerepelnek a szövegben, a szerkesztő által alkotott alcím mégis rendkívül jól utal Pázmány stílusára. Szemléltetésül olvassuk el Pázmány egyik bekezdését!

„De mivel nékünk a Krisztus juhai oltalmára rendelt személyeknek nem bőrünkben, hanem lelkünkben jár, hogy az igazság mellett kitámadjunk, az isteni tudományért bajt álljunk, a báránybőrrel béllett farkasok ellen mind nyelvünkkel, mind szeges írásunkkal vitézkedjünk: én is, egyházi hivatalomnak hívségéhez illendő kötelességemet szemem előtt viselvén, noha sem elmémben, sem csekély és fogyatkozott tudományomban nem bizakodom, de az igazságnak győzhetetlen oszlopához és a jó igynek mozdíthatatlan erősségéhez támaszkodván, az igazság oltalmáért kiszállok: hogy az ellenünk támasztott sok hamis fondorlásokat és káromló nyelveskedéseket, amennyire Isten tudnom adja, megfojtsam, és a régi igazságtúl elszakadott találmányok alkalmatlanságit szem és világ eleibe terjesszem.” (Isteni igazságra vezérlő kalauz).

A Kalauz 1766-os kiadása

Pázmány gondolatainak megértéséhez a korszerűbb helyesíráson kívül sokat segítenek a két kötet előszavai is, amelyekben szó esik életéről, munkásságáról, műveiről, nyelvhasználatáról. Kiss Bernadett idézi híres magyar utódok, tudósok, írók, költők, egyházi kiválóságok (Dercsik János, Toldy Ferenc, Greguss Ákos, Bod Péter, Kosztolányi Dezső stb.) méltató sorait is. Ezekben a bevezető írásokban megtalálható az egykori esztergomi érsek fő műveinek felsorolása, továbbá gazdag irodalomjegyzék a kereséshez.

Bár a szakterülettel foglalkozók könnyen hozzáférhetnek Pázmány Péter magyar és latin nyelvű műveihez, az átlagember számára mégis nagyon hasznos e két gyűjtemény. Felhasználhatók az oktatásban, könnyen elérhetők könyvesboltokban vagy könyvtárakban, felhívják a figyelmet a régi magyar egyházi és világi kultúra teljesítményére, a felfrissített nyelvezet révén bárki számára elérhetővé válnak a bíboros érsek bölcs gondolatai, veretes, ugyanakkor szemléletes stílusa.

Pázmány Péter (Ismeretlen festő) Az ELTE jogi karán található kép részlete.

A két kötetnek a sorozaton belüli összetartozását jelzi az azonos két visszafogott szín a borítókon, a címsorok klasszikus elrendezése, és persze a sorozatra utaló iránytű. A gondolatok komolyságát, esetenként fennköltségét lágyítják az idézeteket elválasztó indadíszek.

Pázmány tanító szándéka, történetei kétségtelenül értékesek ma is. Ezért üdvözlendő a Tinta Könyvkiadó által is képviselt szerkesztési koncepció: a fontos gondolatokat meg kell őrizni az utókor számára, s ehhez nagy segítség a nehezen érthető, régi nyelvezet leporolása, kifényesítése.

Gaál Edit

Az írás eredeti megjelenési helye: olvassbele.com.