A zöldségnevek eredete
Felvágtad pörköltnek a húst és készíted az alapot. Pirítod a hagymát, majd jól megszórod paprikával. Gondolsz rá, hogy a paprika szót a szerb nyelvből vettük át és számos nyelvbe továbbadtuk a híres magyaros paprikás ételekkel?
Reggelizel, bedobsz egy szelet paradicsomot. Vajon mi köze Ádám és Éva édenkerti paradicsomának a kis piros paradicsomhoz? Tudtad, hogy először csak dísznövényként használták és paradicsomfának nevezték? A paradicsom szó hosszú utat tett meg, míg nyelvünkbe érkezett, perzsa, héber, görög, latin nyelvek voltak a főbb állomásai. Milyen sokféle úton kerültek nyelvünkbe a zöldségek nevei!
A képre kattintva megjelenik az album, ahol a zöldségek képei mellett olvashatók az eredetük is!
Évszázadok kultúrtörténetének lenyomatai ezek a szavak. A kolostorokban kertészkedő barátok terjesztették el a petrezselymet és így hozták a latinból a petrezselyem szavunkat. Valamely szláv nyelvből vettük át a bab, a gomba, a káposzta, a paprika, a retek, a tök és a répa szavunkat. Német közvetítéssel érkeztek hozzánk a karalábé, krumpli, karfiol, zeller szavak.
Sok szó gyökere természetesen mélyre nyúlik, a bab szó a latinban is megtalálható, a káposzta szó gyökerének is van latin ága, a karalábé és a karfiol szavak olasz ősökkel is rendelkeznek. Az uborka szónak pedig a görögben eredetileg éretlen jelentése volt.
Vajon mit mutat, hogy a zöldségek nevei közül egyedül a hagyma finnugor eredetű szó?
Az igazi szóeredetek a TINTA Könyvkiadó etimológiai szótáraiban találhatók.
Forrásaim voltak:
- Etimológiai szótár, Zaicz Gábor, TINTA Könyvkiadó
- Etimológiák, Falk Nóra, TINTA Könyvkiadó
- Növénynevek enciklopédiája, Rácz János, TINTA Könyvkiadó
(Az anyagot összeállította, és a fotókat készítette Cserháthalápy Ferenc Berlinben a KaDeWe áruházban.)
![bab [Első írásos előfordulása: 1211] Szláv jövevényszó, megtalálható a horvát-szerb, a szlovák és az orosz nyelvben bob alakban. A szláv nyelvekben indoeurópai eredetű, a latinban faba alakban élt. Nyelvünkben eredetileg a lóbabot jelölte, és a 16. századtól használatos az Amerikából származó közönséges bab megnevezésére. A közönséges babot régebben borsó alaptagú jelzős szerkezetekkel is megnevezték: törökborsó, fára folyó borsó, oláhborsó. Alföldön a paszuly, Erdélyben a fuszulyka elnevezés használatos.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/zoldsegek/bab.jpg)
![burgonya [Első írásos előfordulása: 1803] Jövevényszó, az átadó nyelv azonban bizonytalan. Talán kapcsolatban lehet a francia bourgogne burgundi bor jelentésű szóval és az olasz nyelvjárási burgogna szóval, ami az olasz nyelvben egy fajta tölgyfa neve. A francia és az olasz szavak a Burgundia helynév francia és olasz megfelelőjének származékai. A krumpli jelentés az említett nyelvekben nem mutatható ki. A burgonya eredetileg Baranya megyében élő nyelvjárási szó volt, a nyelvújítók terjesztették el.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/zoldsegek/burgonya.jpg)
![fokhagyma [Első írásos előfordulása: 1395] Összetett szó, amely esetleg török mintára keletkezett. A szó a finnugor nyelvekbe összetételként általában török kölcsönzés útján került. A magyar előtag jelentése: a hegynek, a várnak meredeken kiugró része.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/zoldsegek/fokhagyma.jpg)
![gomba [Első írásos előfordulása: 1138] Szláv jövevényszó. Ezt bizonyítják az óegyházi szláv és a szlovén goba valamint a szlovák huba szavak. A szláv szavak jelentése szivacs, gomba, tapló. A szó végső soron indoeurópai eredetű. A szó belseji m arra utal, hogy az átvétel a 10. század előtt már megtörtént, ugyanúgy, mint a csombor, illetve a galamb szavak esetében.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/zoldsegek/gomba.jpg)
![hagyma [Első írásos előfordulása: 1211] Ősi, finnugor kori szótő, valószínűleg magyar képzéssel. A magyar szótővel rokon a vogul kosem, a zürjén komiz, a votják kumiz, amelyek mind valamiféle hagymának a nevei. A kikövetkeztethető finnugor alapalak a kocsme vagy a kacsme szó. A magyar gy hang fejlődésé hasonló mint a hegy és a vigyáz szavakban. A szó végi végződés feltehetőleg névszóképző, esetleg kicsinyítő képző lehetett.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/zoldsegek/hagyma.jpg)
![káposzta [Első írásos előfordulása: 1336] Szlovén vagy szlovák jövevényszó. A szlovén nyelv egyik nyelvjárásában és a szlovák nyelvben kapusta, kapuszta alakban található meg. A szláv nyelvekbe a középkori latin savanyú káposztát jelölő composita szó került. A latin composita szó jelentése az, ami össze van rakva. A szláv szavak kialakulásában szókeveredéssel szerepet játszott a fejes káposzta jelentésű ófelnémet chapusz szó is.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/zoldsegek/kaposzta.jpg)
![karalábé [Első írásos előfordulása: 1664] Német, közelebbről bajor-osztrák jövevényszó. Ezekben a nyelvekben a szó kehlerabi, kholarámi alakban fordul elő. A hazai bajor-osztrák nyelvben kalarabi alakban fordul elő. A német szó az azonos jelentésű olasz cavolo rapa, olasz nyelvjárási cauliravi főnévre vezethető vissza. A magyar karalábé hangalak hangátvetéssel jött létre. A szlovák kaleráb, román nyelvjárási calaraba a magyar szó átvételei.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/zoldsegek/karalabe.jpg)
![karfiol [Első írásos előfordulása: 1664] Német jövevényszó. A bajor-osztrákban karfiol, alemánban kardifiol, karifiol, a német régi nyelvben cavolifiorsamen, az ausztriai németben Karfiol alakban él. A német szó az olasz cavolfiore szóra vezethető vissza, az olasz szó jelentése kelvirág.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/zoldsegek/karfiol.jpg)
![paprika [Első írásos előfordulása: 1748] Horvát-szerb jövevényszó. A szó a bors jelentésű horvát-szerb papar főnévre vezethető vissza. A legtöbb nyelvben ugyancsak bors jelentésű szóból alakult ki, erre példa a német spanischer Pfeffer és az angol red pepper. Mivel a magyar konyha egyik legjellegzetesebb fűszerévé vált, a szó sok európai nyelvbe magyar közvetítéssel jutott el, átvette a német, a francia, a cseh nyelv. A horvát-szerb paprikas szó paprikával készült húsétel jelentésű.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/zoldsegek/paprika.jpg)
![paradicsom [Első írásos előfordulása: 1856] Összetételi előtag önállósulásával keletkezett, a paradicsomalma szóból. A paradicsomalma összetett szó német, közelebbről ausztriai német mintára keletkezett. Az ausztriai németben Paradeisapfel a paradicsom növény neve. Ez a korai újfelnémet paradeis édenkert jelentésű szóból és a német Apfel alma jelentésű utótagra vezethető vissza. A paradicsom növény a 16. században került Amerikából Európába.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/zoldsegek/paradicsom.jpg)
![petrezselyem [Első írásos előfordulása: 1395 k.] Latin jövevényszó. A latin petroselinon, petroselinum szavak az azonos jelentésű görög petroszélinon szóra vezethetők vissza, melynek tulajdonképpeni jelentése kövi zeller. A petrezselyem szó a kolostori kertészetek megjelenésével egyidejűleg került nyelvünkbe. A szó belseji zs kialakulása ugyanúgy, mint a bazsalikom, elemózsia, eklézsia szavakban a hazai latin kiejtést tükrözi.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/zoldsegek/petrezselyem.jpg)
![póréhagyma [Első írásos előfordulása: 1838] Összetett szó. A póré német eredetű, a német nyelvben Porree, a bajor-osztrákban pori alakban él. Ezek az azonos jelentésű középkori francia poree főnévre vezethetők vissza. A póré szó végső forrása azonos paraj szavunkéval, amely a latin hagyma jelentésű porrum szóra vezethető vissza.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/zoldsegek/porehagyma.jpg)
![répa [Első írásos előfordulása: 1310] Jövevényszó egy szláv nyelvből. Megtalálható a horvát-szerbben és a szlovákban repa, az oroszban repa alakban. A szó feltehetőleg ősi vándorszó, ezt mutatja a latin rapum, rapa és az ófelnémet rouba, ruoppa alak. Az első szótagban lévő magánhangzó a hangsúly hatására nyúlt meg a magyarban.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/zoldsegek/repa.jpg)
![retek [Első írásos előfordulása: 1395 k.] Szláv jövevényszó. A szlovénban és a szlovákban redkev, az oroszban regka alakban él.. A szláv szó valószínűleg különféle nyelvekből való átvétel, a latinban radix szó él, ami gyökeret jelent, az ófelnémetben retih alak volt. Szavunk magyar nyelvi előzménye a kikövetkeztetett redky lehetett, ami arra utal, hogy az átvétel a 11-12. században történt meg. A retek szó piszok jelentése a retkes származékból jött létre.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/zoldsegek/retek.jpg)
![tök [Első írásos előfordulása: 1138] Déli szláv jövevényszó. A bolgárban tikva, a horvát-szerbben tikva, a szlovénban tikva alakban él. A nyelvünkbe egy tiki kikövetkeztetett alak kerülhetett át, a szó palatális volta szól a déli szláv eredet mellett. A tök szó buta ember értelmű jelentése a szláv nyelvekben is megtalálható.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/zoldsegek/tok.jpg)
![uborka [Első írásos előfordulása: 1405] Déli szláv vagy szlovák jövevényszó. Megtalálható a horvát-szerb nyelv egyik nyelvjárásban ugorak, ugorka alakban, a szlovén nyelv nyelvjárásban ogurek, ugorek formában. A szlovákban uhorka. A magyar uborka az eredetibb ugorka alakból elhasonulással keletkezett, a nyelvjárási buborka és gugorka változatok hasonulás eredményei. A nyelvjárásokban a szónak további alakváltozatai is élnek, például: huborka, ogorka.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/zoldsegek/uborka.jpg)
![zeller [Első írásos előfordulása: 1624] Német, közelebbről bajor-osztrák jövevényszó. A bajor-osztrákban zellere, a bécsi németben zeller, a németben Sellerie alakban él. A német szó a francia céleri szó átvétele, amely az északolasz séleri, séler szóból származik. A selleri, celleri, celler magyar alakváltozatok arra utalnak, hogy többször is bekerült nyelvünkbe.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/zoldsegek/zeller.jpg)
