A gyümölcsnevek eredete - Szókavalkád
Kérsz két kiló almát a piacon, és nem is gondolsz rá, hogy az alma szót már több ezer évvel ezelőtt használták a magyarok. Rágcsálod a mogyorós csokoládét, és sejtelmed sincs róla, hogy mogyoró szavunk összefügg a tyúktojás jelentésű tikmony nyelvjárási szóval. Hámozod a narancsot, és nem gondolsz rá, hogy a narancs szó több ezer kilométerre tőlünk, valahol keleten született meg. Hallottál az elmúlt évek nagy focistájáról, Füge Lajosról? És ha úgy mondom, Luis Figo? Merthogy az olasz figo szó magyarul fügét jelent.
A képre kattintva megjelenik az album, ahol a gyümölcsök képei mellett olvashatók az eredetük is!
Az alma gyümölcsnévhez hasonlóan honfoglalás előtti török szó a dió, a körte és a szőlő. Tudom, sokaknak nem tetszik, de a barack, a cseresznye, a málna és a szilva gyümölcsök nevei szláv eredetűek. Olasz, latin eredetűek a citrom, az egres, a füge, a mandula és a narancs szavaink. Ezeknek a forrása még régebbre megy vissza, végső soron a mandula görög, a narancs óind eredetű. Félve írom le, mert sokak szemében a finnugor szó szitokszóvá vált az elmúlt évtizedben, de a tudomány mai állása szerint az eper és a meggy finnugor eredetű gyümölcsnevek. És az évszázados szláv együttélés mellett a német nyelv hatását mutatja, hogy a ribizli szavunk német eredetű. Akiknek fáj, és nem hisznek abban, hogy vannak szláv eredetű gyümölcsneveink, azoknak kárpótlásul szolgálhat, hogy a románba és a horvát-szerb nyelvbe bekerült az egres szavunk.
Szóval micsoda szókavalkád! Szavak hatalmas hálója keletről nyugatra és északról délre. Ótörök, finnugor, szláv, olasz, német szóeredetek. A szavak eredetében évezredes múlt, évezredes kapcsolatrendszer.
Végezetül egy megjegyzés: a szavak hangalakja nem véletlenszerűen változik, a hangváltozásban vannak tendenciák, a hangfejlődés mindig szavak csoportjain együttesen megy végbe. Csak azért mondom ezt, mert ha az olvasóim közül valaki a fejére csap és azt mondja, ez vagy az a magyar gyümölcsnév hasonló alakban megvan pl. a japánban vagy a brazíliai őserdei indiánok nyelvében is, kérem, hozzon még legalább két példát és akkor hisszük neki, hogy az általa említett szót onnan kaptuk.
Az igazi szóeredetek a TINTA Könyvkiadó etimológiai szótáraiban találhatók.
Forrásaim voltak:
- Etimológiai szótár, Zaicz Gábor, TINTA Könyvkiadó
- Etimológiák, Falk Nóra, TINTA Könyvkiadó
- Növénynevek enciklopédiája, Rácz János, TINTA Könyvkiadó
Jó búvárkodást, izgalmas szóbányászatot kívánok: Cserháthalápy Ferenc.
![szilva [első írásos előfordulása: 1177] Szláv jövevényszó, hasonló alakban megtalálható a hor-vát-szerb, a szlovák és az orosz nyelvekben. A szláv szavak ősszláv előzménye egy kékes színű jelentésű sliva melléknév. A magyar szó a szó eleji mássalhangzó torlódás feloldása után ere-detileg három szótagos lehetett, majd a második nyílt szótag magánhangzójának szabályos kiesése eredményezte a szilva alakot. Hasonló hangfejlődés ment végbe a szalma és a szarka szavakban.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0szilva.jpg)
![barack [első írásos előfordulása: 1395] Szláv, valószínűleg nyugati szláv jövevényszó. Hason-ló alakban megtalálható a cseh, a szlovák, a lengyel és a szlovén nyelvekben. A szláv szavak német kölcsönzések, a német nyelvbe a vulgáris latinból került. A szó végső forrása a görög. A magyarba egy feltételezett brosky hangalakban kerülhetett. A szóvégi rövid magánhangzó lekopott, mint a murok és a retek szavakban. A szó eleji br mássalhangzó hangkapcsolatba nyelvünk betoldott egy a magánhangzót. A szó jelentésfejlődésében megfigyelhető, hogy az őszibarackra és a sárgabarackra is alkalmazták. A pontosabb megkülönböztetés érdekében ké-sőbb összetételi utótag lett a sárga- és az őszi- melléknevek mellett.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0barack-sarga.jpg)
![citrom [első írásos előfordulása: 1538] Latin jövevényszó, vö. latin citrum. Ez a latin citrus szóval függhet össze, ami valószínűleg a latin cedrus változata.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0citrom.jpg)
![cseresznye [első írásos előfordulása: 1256] Jövevényszó egy szláv nyelvből. Hasonló alakban megtalálható a bolgár, a horvát-szerb, az orosz és a szlovák nyelvekben. A szláv szavak latin, végső soron görög eredetűek. A görög forrás a kéraszosz szóalak. A magyar szóalak hangrendi kiegyenlítődéssel és elhasonulással fejlődött a mai alakra, hasonlóan a csésze szóhoz.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0cseresznye.jpg)
![dió [első írásos előfordulása: 1200] Jövevényszó egy csuvasos típusú török nyelvből a honfog-lalás előtti időből. Hasonló alakban megtalálható a toboli tatár, mongol és az ujgur nyelvekben.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0dio.jpg)
![egres [első írásos előfordulása: 1395] Olasz, közelebbről északolasz jövevényszó. Eredetileg a jelentése: éretlen, savanyú szőlőfajta; savanyú gyümölcslé volt. A szó végső forrása a latin agrestis szó lehetett. Nyelvünkben először szóvég is kopott le, majd a szóvégi t lekopása azzal magyarázható, hogy azt a nyelvérzék tárgyragnak érzékelte. Az első szótagi a hangból e hang lett hangrendi kiegyenlítődéssel. A román agris és a hasonló horvát-szerb szavak a magyar szó átvételei.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0egres.jpg)
![füge [első írásos előfordulása: 1395] Olasz, közelebbről északolasz jövevényszó. Az olasz szó alakja fige vagy figo volt. A szó az olaszban latin eredetű, a latinban ficus alakban élt. Az i hangból a magyarban ü lett, ez a hangváltozás a magyarban valószínűleg a szó eleji labiális (f) mássalhangzó hatására következett be hasonlóan a fül és a füst szavakhoz. A ’fityisz’ jelentés az olasz nyelvből a fügét mutat hatására jött létre.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0fuge.jpg)
![körte [első írásos előfordulása: 1496] Belső fejlemény, a ma már nyelvjárási körtvély főnévből. A hangfejlődés menete a következő volt: körtvély - körtéj - körté - körte. A körtvély jövevény-szó, valószínűleg egy török nyelvből a honfoglalás előtti időből magyar képzéssel. A török szó kaukázusi vagy iráni eredetű. A magyarba valószínűleg körtvé alakba került be, amihez l név-szóképző járult, hasonlóan mint a személy szó esetében.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0korte.jpg)
![málna [első írásos előfordulása: 1366] Szláv jövevényszó. Hasonló alakban megtalálható a horvát-szerb, a szlovák és az orosz nyelvekben. A szláv szavak alapja a mal szó lehetett, ami-nek jelentése sötét, fekete jelentésű. Az eredeti malina szóból a magyar málna hangalak a má-sodik nyílt szótag i magánhangzójának kiesésével és az a hang megnyúlásával keletkezett.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0malna.jpg)
![mandula [első írásos előfordulása: 1328] Olasz, közelebbről északolasz jövevényszó. Az olasz hangalakok mandola, mandorlo voltak. Ezek forrása a középkori latin amandola és amandula szavak. A latin szavak a görög ámündalé görög szóra vezethetők vissza. Ez a görög szó talál-ható meg a szájüregben lévő mandula tudományos amygdalae megnevezésében.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0mandula.jpg)
![meggy [első írásos előfordulása: 1220] Ősi finnugor kori szó. Hasonló alakban megtalálható az osztják, a zürjén és a cseremisz nyelvekben. Eredetileg valamilyen bokor bogyója jelentése lehetett. A szó alakja a mole finnugor szó lehetett, melyben az o hang e hangra változott a szóbelseji l hatására, majd az l hang később gy hangra változott.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0meggy.jpg)
![narancs [első írásos előfordulása: 1481] Olasz, közelebbről északolasz jövevényszó. Az olasz szóalakok narancia, narancio, arancia voltak. Az olasz szó előzménye a naranja spanyol szó volt. A spanyolba az arabból került, végső forrása azonban valószínűleg óind szó. Az óind szó alakja feltehetőleg narangáh volt.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0narancs.jpg)
![ribizli [első írásos előfordulása: 1720] Német, közelebbről bajor-osztrák jövevényszó. A bajor-osztrák szóalakok ribizl, riwisl, ribesl lehettek. Ez az azonos jelentésű német régi nyelvi, illetve német nyelvjárási ribes főnévre vezethető vissza. A német jövevényszót nyelvünk li végződés-sel toldotta meg, hasonlóan a cetli, hokedli szavakhoz.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0ribizli.jpg)
![alma [első írásos előfordulása: 1009] Jövevényszó egy török nyelvből a honfoglalás előtti idő-ből. Hasonló formában megtalálható a kipcsak, a csagatáj és a csuvas nyelvekben. A szó a mongol nyelvekben is megtalálható, és igen nagy területen ismert vándorszó. A népnyelvben gyakran összetételi előtag, mint például almásszürke, almásderes.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0alma.jpg)
![eper [első írásos előfordulása: 1177.] Ősi, ugor kori szó, alapja megtalálható vogulban. A szó az ugor alapnyelvben is feltehetőleg megvolt. Feltehető ősi alakja eppe-re-ke volt. A szóvégi e hang lekopott, majd a k hang j hanggá alakult és az idők során, majd ez a j hang is lekopott. Ennek a korai alaknak a származéka a felvidéki Eperjes városnévben őrződött meg.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0eper.jpg)
![mogyoró [első írásos előfordulása: 1055] Származékszó, az elavult mony tojás főnév ó kicsi-nyítő képzővel ellátott alakja. A szó belseji r talán szintén kicsinyítő szerepű névszóképző. Az ny hang gy hangra változott, mint megy szóban is. Az elnevezés a mogyoró és a tojás alaki hasonlóságán alapul.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0mogyoro.jpg)
 
                                                                 
                                                                 
                                                                 
                                                                