Kérsz két kiló almát a piacon, és nem is gondolsz rá, hogy az alma szót már több ezer évvel ezelőtt használták a magyarok. Rágcsálod a mogyorós csokoládét, és sejtelmed sincs róla, hogy mogyoró szavunk összefügg a tyúktojás jelentésű tikmony nyelvjárási szóval. Hámozod a narancsot, és nem gondolsz rá, hogy a narancs szó több ezer kilométerre tőlünk, valahol keleten született meg. Hallottál az elmúlt évek nagy focistájáról, Füge Lajosról? És ha úgy mondom, Luis Figo? Merthogy az olasz figo szó magyarul fügét jelent.

A képre kattintva megjelenik az album, ahol a gyümölcsök képei mellett olvashatók az eredetük is!

Az alma gyümölcsnévhez hasonlóan honfoglalás előtti török szó a dió, a körte és a szőlő. Tudom, sokaknak nem tetszik, de a barack, a cseresznye, a málna és a szilva gyümölcsök nevei szláv eredetűek. Olasz, latin eredetűek a citrom, az egres, a füge, a mandula és a narancs szavaink. Ezeknek a forrása még régebbre megy vissza, végső soron a mandula görög, a narancs óind eredetű. Félve írom le, mert sokak szemében a finnugor szó szitokszóvá vált az elmúlt évtizedben, de a tudomány mai állása szerint az eper és a meggy finnugor eredetű gyümölcsnevek. És az évszázados szláv együttélés mellett a német nyelv hatását mutatja, hogy a ribizli szavunk német eredetű. Akiknek fáj, és nem hisznek abban, hogy vannak szláv eredetű gyümölcsneveink, azoknak kárpótlásul szolgálhat, hogy a románba és a horvát-szerb nyelvbe bekerült az egres szavunk.

Szóval micsoda szókavalkád! Szavak hatalmas hálója keletről nyugatra és északról délre. Ótörök, finnugor, szláv, olasz, német szóeredetek. A szavak eredetében évezredes múlt, évezredes kapcsolatrendszer.

Végezetül egy megjegyzés: a szavak hangalakja nem véletlenszerűen változik, a hangváltozásban vannak tendenciák, a hangfejlődés mindig szavak csoportjain együttesen megy végbe. Csak azért mondom ezt, mert ha az olvasóim közül valaki a fejére csap és azt mondja, ez vagy az a magyar gyümölcsnév hasonló alakban megvan pl. a japánban vagy a brazíliai őserdei indiánok nyelvében is, kérem, hozzon még legalább két példát és akkor hisszük neki, hogy az általa említett szót onnan kaptuk.

Az igazi szóeredetek a TINTA Könyvkiadó etimológiai szótáraiban találhatók.

Forrásaim voltak:

• Etimológiai szótár, Zaicz Gábor, TINTA Könyvkiadó
• Etimológiák, Falk Nóra, TINTA Könyvkiadó
• Növénynevek enciklopédiája, Rácz János, TINTA Könyvkiadó

Jó búvárkodást, izgalmas szóbányászatot kívánok: Cserháthalápy Ferenc.