Régi-új szavak

Kiss Gábor - Pusztai Ferenc: Új szavak, új jelentések 1997-ből
TINTA Könyvkiadó, Budapest, 1999
182 oldal

Ez az „adattár" a Magyar értelmező kéziszótár évek óta folyó munkálatai során felbukkanó új szavak összegyűjtéséből, valamint régi szavak új jelentéseinek feltérképezéséből született.

A nyelv új kommunikációs szükségleteket fejez ki, a használók társadalmi-gazdasági fejlődésétől függően. A lexika fejlődése tulajdonképpen egy próba: új fogyasztási nemek feltűnése új jelöléseket hoz magával. A munkamegosztás fejlődése nyomán megfelelő terminusok születnek az új funkciók és új technikák jelölésére. Ezeket a lexikai elemeket hívják neologizmusoknak.

Új szavak, új jelentések 1997-ből

Kiss Gábor - Pusztai Ferenc: Új szavak, új jelentések 1997-ből

A szókészlet megújulása minden nyelvben normális, mindennapos jelenség, az utóbbi évtizedekben azonban ez a folyamat nagyon felgyorsult. Teljesen új szavak ritkán keletkeznek, gyakori azonban a jelentésbővülés, jelentésszűkülés, jelentésváltozás, az új szóösszetételek megalkotása. Az egyes tudomány- és műszaki területek, a közgazdaságtan nyelvezetének, szavainak általánossá válása, átkerülése a köznyelvbe szintén a szókincs jelentős bővülését eredményezi. Az újságírók fantáziájának köszönhető új jelentések, szóalakok keletkezése, gyakori a régi szavak új értelmezésű használata; mindezek pedig teret adtak látszólag különös és furcsa képződményeknek is: olajszőnyeg, médiaguru, influenzajelentő-szolgálat. Mivel ezek az új „furcsaságok", neologizmusok még nem érettek arra, hogy a kéziszótárba bekerüljenek, Kiss Gábor és Pusztai Ferenc egy új gyűjteményt hozott létre belőlük. Ebből az összegyűjtött anyagból ez már a harmadik, amely kiadásra kerül; az első két füzetet az MTA Nyelvtudományi Intézete jelentette meg. Az itt bemutatott anyag gyűjtése nem reprezentatív minta alapján történt, a kötetbe kerülés feltétele mindössze az újdonság volt. Számomra meglepő azonban, hogy a mindennapi életünknek szinte már részét képező szavak még nem érettek arra, hogy bekerüljenek a kéziszótárba. Gondolok például olyanokra, mint logisztika, magán-nyugdíjpénztár, marketingigazgató, multikulturalitás, napfénytető, reformétkezés, reklámpiac, rendőrnő, sikerdíj.

Képtalálatok a következőre: napfénytetőÚj szó-e a napfénytető?

Nyelvünk tükrözi világképünket és kultúránkat, ezért az új szavak és új jelentések a társadalmi-gazdasági fejlettségről is képet adnak. Az informatika, az internet világa az újságok lapjain is megjelenik: netikett, spam, szoftvermodul, szoftvertolvaj. A drogok, a kábítószer használatának sajnálatos terjedésével együtt gyakoribbak a hozzá kapcsolódó új szavak is: drogturista, drogtérkép, partidrog, speedballozás, speedpor. A reklám, a divat és a kereskedelem hatását mutatja, hogy az új irányzatok a nyelvben is felbukkannak: dutyisikk, szoláriumbarna, szörnyike, tamagocsi, tattoo. Új lehetőségek nyílnak meg előttünk mind a szórakozás, mind a munka terén, melyekről néhány éve még csak nem is álmodtunk: virtuális állat, virtuális bank, virtuális hálózat, virtuális múzeum, távmunka. Az Európai Unióhoz való csatlakozás közeledtével a politikai élet legújabb szavai közt tömegesen szerepelnek az EU-, euró- összetételek: EU-konform, EU-konvoj, euroamerikai, eurocsatlakozás, eurohivatalnok, eurokancellár, eurokonform, euromagyar, eurorégió stb.

Képtalálatok a következőre: tamagocsi
Volt, amikor még új szónak számított a tamagocsi

A „szótár" felépítése olyan, hogy a címszavakat követi az újság, folyóirat neve, valamint az a dátum, amikor a szó vagy kifejezés a lapban megjelent, majd a hordozó mondat olvasható; - vagyis eredeti szövegkörnyezetében találjuk meg az új szót. Lássunk a szerkezetre néhány példát: 

infosztráda (Magyar Hírlap, júl.26.4.)
Táborozók az infosztráda mentén [=cím]... A Szári Ifjúsági Tábor internetes táborának lakói 60 kilobájtnyi információt továbbítottak másodpercenként...

info-touch Lásd érintőképernyős
internetezik (Nők Lapja [GK], 1997.27.45.)
Eszik, alig szól hozzám, majd betelepszik a számítógépe elé, és éjfélig internetezik.

Vagyis ez az adattár nem értelmezi a címszót, mint teszik azt általában az egynyelvű szótárak, hanem az eredeti példával illusztrálja a használatát.

A 166 oldalas törzsanyagot egy igen hasznos függelék követi, melyből „az összetételi közbülső és utótagokról, a szerkezeti belső és alaptagokról" nyerhetünk bővebb információkat. Nézzünk ezekre is példát:

anya > béranya; béranyaméh
apa > biológiai apa

Nagyon hasznosnak tartom, hogy megjelenhet ilyen neologizmus-szótár (melyet a szerkesztők szerényen adattárnak kereszteltek). Olvasmánynak is igen érdekes, de nyelvészek, magyar nyelv és idegennyelv szakos tanárok érdeklődésére is számot tartó gyűjtemény. Nagy jelentőségét még abban látom, hogy végre Magyarországon is megindult a nagy nyilvánosság számára hozzáférhető újfajta szótárak kiadása, hasonlóan a nyugat-európai gyakorlathoz. A lexikográfia nálunk is - a korszellem követelményének megfelelően - újra fejlődésnek indul.

Fóris Ágota

Az írás eredeti megjelenési helye: Módszertani közlemények, (41) 1. pp. 44-45. (2001)

Kiss Gábor és Pusztai Ferenc Új szavak, új jelentések 1997-ből című könyve megvásárolható a TINTA Könyvkiadó webshopjában (www.tinta.hu)!