Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.

A múltat nem tudjuk megváltoztatni, de meg tudjuk ismerni. A jövőt meg tudjuk változtatni, de nem tudjuk megismerni.

Magyar szólások, közmondások szótárai

1. 500 magyar közmondás – Jelentésmagyarázatokkal, fogalomköri mutatóval és teljes körű szómutatóval. Bárdosi Vilmos, Kiss Gábor. 2025. 144 o. 3200 Ft

2. A bábeli zűrzavartól a salamoni bölcsességig. Bibliai szólások, szólásmondások és állandósult szókapcsolatok szótára. T. Litovkina Anna, Farkas Edit. 2019. 318 o. 2990 Ft

3. Aki keres, az talál – Bibliai közmondások szótára. T. Litovkina Anna. 2017. 226 o. 2990 Ft

4. Állandó szókapcsolatok a rábaközi Mihályiban. (Reprint). Kiss Jenő. 1989, 2022. 160 o. 3490 Ft

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2014. január.

Ilyenkor, télidőben gyakorta bukkanunk Omlásveszély feliratú táblákra, amelyek arra figyelmeztetnek minket, hogy a házak ereszéről vagy a tetőről jégdarabok, hótömbök lezuhanásával kell számolnunk. Én e cikkben egy betűvel megfejeltem az omlásveszély szót, mert olyan szavakat, szókapcsolatokat veszek képletesen górcső alá, amelyek hajlamosak valamilyen elhajlásra, félresiklásra.

Attól tartok, hogy…

Ha a mondat folytatásából az derül ki, hogy valamilyen kellemetlen, aggodalomra okot adó dologról van szó – pl. attól tartok, hogy alaposan el fogunk ázni –, akkor nincs semmi baj ezzel a bevezető résszel. Újabban azonban sokan nemegyszer olyasmitől „tartanak”, ami nem illik ehhez a kezdethez, nem illik a tart igéhez. Pl. „Attól tartok, már nem vehetik el tőlünk a győzelmet”; „attól tartok, éppen idejében hazaérünk”. Ez az attól tartok, amely alighanem az angol „I am afraid” szolgai magyar fordítása, azt jelenti: ’attól félek’, illetve ’sajnos’. No de attól tartani, hogy győzünk vagy idejében hazaérünk, nagyon furcsa, s ellentétes a tart ige ’aggódik, fél’ jelentésben való olyanféle megszokott használatával, mint nincs mitől tartanom (azaz félnem), nem tartunk (= nem ijedünk meg) senkitől.

Bombasztikus

A sajtóban s a közbeszédben is nemegyszer találkozunk ezzel a kifejezéssel: bombasztikus siker. Akik élnek vele, úgy vélik, hatalmas, óriási sikerre utaltak vele, s hasonló elgondolásból használnak ilyen kifejezéseket is: bombasztikus lehetőségek, bombasztikus hatás. A szó ilyenféle értelemben való használói azonban tévednek, mivel a bombasztikus melléknév nem a rombolóeszközt jelentő, hozzánk a németből került bomba szóból származik, amely melléknévi használatban csakugyan alkalmas túlzásra, fokozásra, pl. bomba nő, bomba jó, bomba erős, bomba üzlet. A bombaszt azonban, amelynek végső forrása a ’gyapot’ jelentésű középperzsa pambak, s amely az angolban, a németben és a franciában a ’vatta, vattatömés’ jelentésen keresztül jól megmagyarázható módon ’dagály, üres szólam’ jelentésekkel is bővült, továbbképzett, melléknévi bombasztikus származékában is csak ezt a nem éppen hízelgő jelentést hordozza, illetőleg fejezi ki: ’dagályos, fellengzős’. Az a nemegyszer hallható vagy olvasható bombasztikus siker kifejezés tehát, ha az e formát használó szándékának megfelelő nyelvi formát igyekszünk megtalálni, valójában bombasiker.

Bombasztikus gól vagy inkább bombagól?

Elgondoltam, hogy milyen titkos teremtmény is az ember! Nappal küszködik azzal, ami van; s éjjel pedig küszködik azzal, ami nincs. És ha elmúlik a nap, és elmúlik az éjjel, akkor az, ami volt, egészen egyforma lesz azzal, ami nem volt.

Töltse bé hát mindenki, és töltsék bé a nemzetek is a szellem törvényeit, amelyek az igazság, a jog és a tudás. S legfőképpen az erkölcs!

Az írás eredeti megjelenési helye: Magyar Szó Online, 2025. december 29.

Vajon hány közmondást ismerünk? Mondhatjuk azt, hogy ötszázat legalább? Bárdosi Vilmos és Kiss Gábor 500 magyar közmondás című könyve alapján, amelyben a szerzők, saját szavaikkal megfogalmazva, „a magyar nyelv 500 gyakori, képszerű közmondását” dolgozzák fel, bízvást feltételezhetjük, hogy legalább ennyire tehető a legáltalánosabban ismert és használt közmondások száma.

Könnyen megbizonyosodhatunk erről, ha átnézzük a gyűjtemény első részét, amely ábécérendben, magyarázatokkal ellátva közli a közmondásokat. A magyarázatok igen komoly segítséget nyújtanak a közmondások helyes használatához, különösen olyan esetekben, ha az adott közmondást nem szoktuk használni, esetleg nem is ismerjük, és a jelentését csak kikövetkeztetjük. Az a betűvel kezdődő közmondásoknál például az Amit a ház ellop, (azt) elő is adja közmondás népies stílusminősítést kapott, ezért talán kevésbé ismeretes, és ez esetben igen hasznos a jelentésmagyarázat, mely szerint ami otthon vész el, az előbb-utóbb elő is kerül. 

A gyűjtemény közmondásait tényleg mindenki jól ismeri. Az a betűsök közül néhány példa: Aki mer, az nyer. – Aki másnak vermet ás, maga esik bele. – Aki keres, az talál. – Aki korán kel, aranyat lel. – Aki nem dolgozik, ne is egyék. – Aki sokat ígér, keveset ad – és még jó néhányat felsorolnak a szerzők. A könyvet lapozgatva az a benyomásunk támadhat, hogy esetleg a népies stílusú közmondások közül bukkanhatunk rá olyanokra, amelyek talán nem elég közismertek: Kismise, nagymise, utoljára semmi se – ez a közmondás népies és tréfás minősítést kapott, és a magyarázat szerint azt jelenti, hogy sok remény, várakozás ellenére semmi sem lett a dologból, mindenből kimaradt valaki. Az úgyszintén népies Üres hordó jobban kong közmondás esetében is nagyon hasznos a magyarázat, mely szerint az üresfejű emberek sokat szoktak locsogni.

Az írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelv, 121. évfolyam 4. szám (2025), 489-492. oldal

Adamikné Jászó Anna több könyvében írt már Jókai Mór munkásságáról: Jókai és a retorika, Humor és retorika az irodalomtanításban, 33 retorikai elemzés. Jelen kötet nóvuma, hogy a retorika módszerével elemzi Jókai novelláit.

Sok olvasó számára bizonyára újdonság, hogy Jókai összes novellájának együttes terjedelme vetekszik a regények terjedelmével. Nem csak az oldalak, a témák száma is igen nagy számú: vannak ókori és egzotikus témájú novellák, török és orosz témájúak, európai, illetve magyar témájúak, ezen belül az író koráról szólók, történelmiek és ős-történetiek. A novellák egy része nehezen hozzáférhető, ezért a szerző – az elemzések és az elméleti háttér bemutatása mellett – 12 novella szövegét teljes terjedelmével közli, segítve ezzel az olvasó tájékozódását. Ezek a rövid novellák a következők: A fehér angyal, Az eltűnt leányok, Faustina, Az utolsó csatár, Melyiket a kilenc közül?, Sylvester-éjszakák, Miért láttál?, A szegedi vésznapok, Nagymama imakönyve, A nagyapa várkastélya, A béka, A férj kabátja.

Adamikné Jászó Anna könyve bevezetővel (I.) indul, ahol a szerző bemutatja az irodalmi műfajok rendszerét, különös tekintettel az epikai műfajokra. Olvashatunk a novella fogalmáról, a novella műfajának kialakulásáról, a novellatípusokról, valamint az elemzés különböző módszereiről. Megtudhatjuk, hogy a novellák elemzése történhet pszichológiai, eszmetörténeti-irodalomtörténeti, poétikai-kompozíciós, szemiotikai-szemantikai, stilisztikai szempontból, illetve vizsgálható a metafora-, idő-, motívumstruktúra is. A műelemzés egyik klasszikus módszere a retorikai elemzés, amely a novellák szövegének igen komplex feltárását teszi lehetővé.

Adamikné Jászó Anna

Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a zene szép legyen, másodsorban tiszta legyen, harmadsorban pedig igaz legyen. Amíg élek, csak ilyet szeretnék írni.

Elsősorban ösztönös vagyok! Érzelmi lény… Nem hangokat írok! Érzéseket! Nem egészen járok a földön… Nem a realitás izgat. A magasabb átlényegítő erőket űzöm – csodaszarvasként!

A teremtő Isten egyeseket talentummal áld – vagy ver? – meg, alkotásra készteti kiválasztottjait. – A géniuszok életműve kincs, ami felbecsülhetetlen értékű!

Gyengéimmel együtt állandóan jelen van bennem az igény a fejlődésre, a megújulásra, a tisztulásra.

Az írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelv, 121. évfolyam 4. szám (2025), 474-476. oldal

Magyartanár szakos hallgatóknak gyakran tesszük fel a kérdést a magyar nyelv tanításával foglalkozó szemináriumokon: mit gondolnak, mi a legfontosabb célja az anya-nyelvi nevelésnek? A kérdésre évről évre egyre többen azt válaszolják, hogy a legfontosabb a nyelvi tudatosság fejlesztése. A nyelvhasználatra történő rendszeres reflexió és az arról való metakognitív gondolkodás nemcsak kifejezőbbé teszi a nyelvhasználatot, de támogatja a szövegértési és szövegalkotási kompetenciák fejlődését, vagyis eredménye-sebbé teheti magát a tanulást. A nyelvi tudatosság fejlesztése azonban olyan tananyagokat, módszertant és eszközöket kíván, amelyek jelenleg csak korlátozottan elérhetők a pedagógusok számára. Parapatics Andrea kötete tehát hiánypótló, egyrészt azért, mert a nyelvi tudatosság fejlesztésével foglalkozó feladatokat, teszteket, portfólió ötleteket, szimulációs gyakorlatokat és ismeretterjesztő szövegek tartalmaz; másrészt pedig azért, mert kimondottan felsőoktatás-módszertani munka. Kétség sem fér hozzá, hogy először a tanárjelöltek nyelvi tudatosságát kell erősíteni ahhoz, hogy ők is tudják majd fejleszteni saját tanulóikat ezen a téren.

A kötet öt nagy szerkezeti egységre bomlik: az I. és a II. egység olyan gyakorlatokat tartalmaz, amelyeket a pedagógusjelöltek számára adhat az egyetemi oktató nem csak szakmódszertani órákon. A III. fejezet egy speciális szimulációs gyakorlatot mutat be, a mik ro tanítás egy formájához nyújt segédanyagokat, amelyek szintén jól alkalmaz-hatók az egyetemi oktatásban. A IV. fejezet már a gyakorlaton lévő pedagógusjelölteket segíti, hiszen egy olyan feladatgyűjteményt ad közre, amelyeket a pedagógusjelöltek a saját óráikon használhatnak. Az V. fejezet pedig a szerző ismeretterjesztő munkáiból összeállított szöveggyűjtemény, amely mind tartalmában, mind módszertani szempontból számos lehetőséget biztosít a tanulási-tanítási folyamatba történő integrációra.

Megjelent: Modern Nyelvoktatás, 31. évfolyam 3-4. szám (2025), 135-140. oldal

Bárdosi Vilmosnak, az ELTE BTK Francia Nyelv és Irodalmi Tanszéke professor emeritusának 2024-ben megjelent új szótára a francia szólások világába invitálja az olvasókat. A kötet alcíme: 2500 gyakori francia szólás, szólásmondás, szállóige jelentés- és eredetmagyarázatokkal, magyar megfelelőkkel, használati példamondatokkal és szólásmintákkal. Az Előszó szerint a szótárban 2243 szólás, szóláshasonlat és szállóige, valamint 257 helyzetmondat, szólásmondás, közmondás található. Az Előszóból az is kiderül, hogy a közismert gallicizmusok terminus mellett ma a frazémák, idiómák, idiomatikus kifejezések a gyakoribb szakirodalmi elnevezései a szótárban szereplő fenti elemeknek.

Bárdosi Vilmos