Mai műsorunkban Kiss Gábor nyelvész, a Tinta Könyvkiadó igazgatója, a Magyar szókincstár főszerkesztője beszél legfrissebb kiadványai közül a Kihalt szavak kisszótára és az 500 magyar közmondás kapcsán a magyar nyelvről.

Kiss Gábor

Nagy szeretettel köszöntöm Kiss Gábor szótárszerkesztőt, a Tinta Könyvkiadó vezetőjét, a nagy sikerű Magyar szókincstár főszerkesztőjét, az MTA szótári munkabizottságának tagját, akivel időről időre rendszeresen összeülünk, hogy beszélgessünk egy kicsit a magyar nyelv éppen megújuló könyveiről. Most is az újdonságokról fogunk beszélgetni. Két újdonságot emeltem ki. Két különböző terület, de mind a kettő nagyon fontos. Az egyik az 500 magyar közmondás (alcíme: jelentésmagyarázatokkal, fogalomköri útmutatóval, és teljes körű szómutatóval), illetve a Kihalt szavak kisszótára, amely a nyelvünkből eltűnt 7650 szót, szójelentést és szókapcsolatot magyaráz.

A magyar nyelv mit jelent 2026-ban a magyarok számára?

Hogy mit jelent a magyar nyelv? Gyakran mondom, hogy a magyar nyelv a legnagyobb hungarikum, hiszen a Kárpát-medencében vagy a világon szétszórtan élő magyarok legerőteljesebb összetartó ereje. Évekkel ezelőtt volt szavazás, hogy mit tekinthetünk hungarikumnak. Volt, aki a pirospaprikát, volt, aki a szürke marhát. Volt, aki azt mondta, hogy Hollókő, volt, aki azt mondta, hogy a matyó hímzés a legnagyobb hungarikum. Én pedig váltig állítom, hogy a magyar nyelv. Ez a különleges nyelv, amelyik Európában, itt a Kárpát-medencében elszigetelten, testvérek nélkül van.

Megjelent: Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, XVIII. évfolyam, 1. szám (2025), pp. 197–200.

Életében legalább egyszer mindenki került már olyan helyzetbe, hogy érezte, jó lenne valami olyasmit mondani, ami tovább viszi a beszélgetést, de nem tudta, mit mondjon; vagy olyan beszédhelyzetben találta magát, melyhez nem igazán tudott hozzászólni. Az ilyen esetekben nyújthat segítséget Cserháthalápy Halápy Gábor Dumaszótára, melyben olyan közhelyeket találunk, szám szerint 7200 tételt, amelyek segítségével az élet számtalan helyzetében, témájában tudunk bárkivel, bárhol, bármiről gördülékenyen beszélgetni. Vagy netalán csak egy frappáns lezárást szeretnénk a beszélgetés végére? Ehhez szintén kiválóan alkalmas segítséget nyújthat ez a munka. S hogy miért állják meg helyüket az ajánlott közhelyek? Arra maga a szerző adja meg a választ: „mindnek komoly igazságtartalma van, sőt okosság is van a közhelyekben”.

A vak éj után
Ragyogva kél napunk;
Jelenti: álmaink
Után – feltámadunk.

Munkásság az élet sója,
A romlástól mely megója;
S csak az, aki nem hevert:
Várhat áldást és sikert.

Munka s elmélkedés éltem barátai.

Megjelent: Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, XVIII. évfolyam, 1. szám (2025), pp. 185–192.

1. Egyre újabb szótárak állnak az érdeklődők rendelkezésére

Túlzás nélkül állítható, hogy a magyar szótárkiadásból – legyen szó akár egy-, akár pedig kétnyelvű szótárakról – a Tinta Könyvkiadó oroszlánrészt vállal. A magyar nyelvhez kapcsolódó szótárak kiadása pedig a legfontosabb kiadói célok között foglal helyet. „A TINTA Könyvkiadó célja: a legnagyobb hungarikum, a magyar nyelv szókincsének sokoldalú leltározása, vizsgálata és különböző típusú korszerű, egynyelvű magyar szótárak kiadása” – olvasható honlapjukon.

Csupán a közelmúltra – a 2024-es évre és a 2025-ös év első hónapjaira – gondolva, a könyvkiadó új szótárak egész sorával, összesen tizennéggyel örvendeztette meg olvasóközönségét. Az egyre gazdagodó kínálatból a jelen recenzióban Kiss Gábor Tudományos szókapcsolatok szótára címmel napvilágot látott művét ismertetem. A szótár alcíme: 6500 többelemű kifejezés magyarázata – utal a munka jellegére, az értelmező szótárakhoz való közel állására. Az egynyelvű, ám nem egyes szavak, hanem szókapcsolatok magyarázatára vállalkozó szótár hasznos segédeszköz lehet számos tudományos kifejezés jelentésének a megismerése során. Hasonlóan nem egyes szavak, hanem szókapcsolatok alkotják a címszavakat a kiadó néhány, szintén az utóbbi években napvilágot látott egy- és kétnyelvű kollokációszótárában, amelyekkel a jelen szótár közeli rokonságban áll. 

A szótár a kiadó Tinta szótárak sorozatának hatodik darabjaként látott napvilágot, folytatva ezzel a munkával is az elsősorban a diákságnak szánt értelmező szótárak sorát. A felhasználók köre azonban feltétlenül szélesebb, mint érdeklődő középiskolás diákjaink; egyetemi hallgatók és felnőtt olvasók is bátran belelapozhatnak.

Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.

A múltat nem tudjuk megváltoztatni, de meg tudjuk ismerni. A jövőt meg tudjuk változtatni, de nem tudjuk megismerni.

Magyar szólások, közmondások szótárai

1. 500 magyar közmondás – Jelentésmagyarázatokkal, fogalomköri mutatóval és teljes körű szómutatóval. Bárdosi Vilmos, Kiss Gábor. 2025. 144 o. 3200 Ft

2. A bábeli zűrzavartól a salamoni bölcsességig. Bibliai szólások, szólásmondások és állandósult szókapcsolatok szótára. T. Litovkina Anna, Farkas Edit. 2019. 318 o. 2990 Ft

3. Aki keres, az talál – Bibliai közmondások szótára. T. Litovkina Anna. 2017. 226 o. 2990 Ft

4. Állandó szókapcsolatok a rábaközi Mihályiban. (Reprint). Kiss Jenő. 1989, 2022. 160 o. 3490 Ft

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2014. január.

Ilyenkor, télidőben gyakorta bukkanunk Omlásveszély feliratú táblákra, amelyek arra figyelmeztetnek minket, hogy a házak ereszéről vagy a tetőről jégdarabok, hótömbök lezuhanásával kell számolnunk. Én e cikkben egy betűvel megfejeltem az omlásveszély szót, mert olyan szavakat, szókapcsolatokat veszek képletesen górcső alá, amelyek hajlamosak valamilyen elhajlásra, félresiklásra.

Attól tartok, hogy…

Ha a mondat folytatásából az derül ki, hogy valamilyen kellemetlen, aggodalomra okot adó dologról van szó – pl. attól tartok, hogy alaposan el fogunk ázni –, akkor nincs semmi baj ezzel a bevezető résszel. Újabban azonban sokan nemegyszer olyasmitől „tartanak”, ami nem illik ehhez a kezdethez, nem illik a tart igéhez. Pl. „Attól tartok, már nem vehetik el tőlünk a győzelmet”; „attól tartok, éppen idejében hazaérünk”. Ez az attól tartok, amely alighanem az angol „I am afraid” szolgai magyar fordítása, azt jelenti: ’attól félek’, illetve ’sajnos’. No de attól tartani, hogy győzünk vagy idejében hazaérünk, nagyon furcsa, s ellentétes a tart ige ’aggódik, fél’ jelentésben való olyanféle megszokott használatával, mint nincs mitől tartanom (azaz félnem), nem tartunk (= nem ijedünk meg) senkitől.

Bombasztikus

A sajtóban s a közbeszédben is nemegyszer találkozunk ezzel a kifejezéssel: bombasztikus siker. Akik élnek vele, úgy vélik, hatalmas, óriási sikerre utaltak vele, s hasonló elgondolásból használnak ilyen kifejezéseket is: bombasztikus lehetőségek, bombasztikus hatás. A szó ilyenféle értelemben való használói azonban tévednek, mivel a bombasztikus melléknév nem a rombolóeszközt jelentő, hozzánk a németből került bomba szóból származik, amely melléknévi használatban csakugyan alkalmas túlzásra, fokozásra, pl. bomba nő, bomba jó, bomba erős, bomba üzlet. A bombaszt azonban, amelynek végső forrása a ’gyapot’ jelentésű középperzsa pambak, s amely az angolban, a németben és a franciában a ’vatta, vattatömés’ jelentésen keresztül jól megmagyarázható módon ’dagály, üres szólam’ jelentésekkel is bővült, továbbképzett, melléknévi bombasztikus származékában is csak ezt a nem éppen hízelgő jelentést hordozza, illetőleg fejezi ki: ’dagályos, fellengzős’. Az a nemegyszer hallható vagy olvasható bombasztikus siker kifejezés tehát, ha az e formát használó szándékának megfelelő nyelvi formát igyekszünk megtalálni, valójában bombasiker.

Bombasztikus gól vagy inkább bombagól?

Elgondoltam, hogy milyen titkos teremtmény is az ember! Nappal küszködik azzal, ami van; s éjjel pedig küszködik azzal, ami nincs. És ha elmúlik a nap, és elmúlik az éjjel, akkor az, ami volt, egészen egyforma lesz azzal, ami nem volt.

Töltse bé hát mindenki, és töltsék bé a nemzetek is a szellem törvényeit, amelyek az igazság, a jog és a tudás. S legfőképpen az erkölcs!

Az írás eredeti megjelenési helye: Magyar Szó Online, 2025. december 29.

Vajon hány közmondást ismerünk? Mondhatjuk azt, hogy ötszázat legalább? Bárdosi Vilmos és Kiss Gábor 500 magyar közmondás című könyve alapján, amelyben a szerzők, saját szavaikkal megfogalmazva, „a magyar nyelv 500 gyakori, képszerű közmondását” dolgozzák fel, bízvást feltételezhetjük, hogy legalább ennyire tehető a legáltalánosabban ismert és használt közmondások száma.

Könnyen megbizonyosodhatunk erről, ha átnézzük a gyűjtemény első részét, amely ábécérendben, magyarázatokkal ellátva közli a közmondásokat. A magyarázatok igen komoly segítséget nyújtanak a közmondások helyes használatához, különösen olyan esetekben, ha az adott közmondást nem szoktuk használni, esetleg nem is ismerjük, és a jelentését csak kikövetkeztetjük. Az a betűvel kezdődő közmondásoknál például az Amit a ház ellop, (azt) elő is adja közmondás népies stílusminősítést kapott, ezért talán kevésbé ismeretes, és ez esetben igen hasznos a jelentésmagyarázat, mely szerint ami otthon vész el, az előbb-utóbb elő is kerül. 

A gyűjtemény közmondásait tényleg mindenki jól ismeri. Az a betűsök közül néhány példa: Aki mer, az nyer. – Aki másnak vermet ás, maga esik bele. – Aki keres, az talál. – Aki korán kel, aranyat lel. – Aki nem dolgozik, ne is egyék. – Aki sokat ígér, keveset ad – és még jó néhányat felsorolnak a szerzők. A könyvet lapozgatva az a benyomásunk támadhat, hogy esetleg a népies stílusú közmondások közül bukkanhatunk rá olyanokra, amelyek talán nem elég közismertek: Kismise, nagymise, utoljára semmi se – ez a közmondás népies és tréfás minősítést kapott, és a magyarázat szerint azt jelenti, hogy sok remény, várakozás ellenére semmi sem lett a dologból, mindenből kimaradt valaki. Az úgyszintén népies Üres hordó jobban kong közmondás esetében is nagyon hasznos a magyarázat, mely szerint az üresfejű emberek sokat szoktak locsogni.