Megjelent: MISZ Hírlevél, XXXV. évfolyam, 2025. október 7., 15. szám

A Tinta Könyvkiadót már ismerjük. Növények természetrajza képekben c. gyönyörű kötetükről (Tinta Könyvkiadó, 2022.) a Hírlevél 2024/16. számában szóltunk, a SzóTudásTárról „a leggazdagabb tartalmú, interneten elérhető egynyelvű magyar szótárrendszerükről” a Hírlevél 2025/1. számában.

A Tinta ajánlójából a műről: „Benedek Elek a legendás magyar őstörténet Dnyeszter menti szállásterületétől a hazára lelő és hazát szerző Honfoglalásig, majd a Kárpát-medencei megtelepedést biztosító, dicsőséges Pozsonyi diadalig követi nyomon Árpád vezér és népe sorsát megpróbáltatásokon, sorsdöntő csatákon keresztül, de felvillannak a korabeli hétköznapok elképzelt, gazdagon, színesen elmesélt történései is. E regékből szőtt csodás történet képiségével, mesés elemeivel minden magyar olvasóhoz eltalálhat. (Kiemelések tőlem, idézetek nyitó idézőjeltől záróig, bekezdéseken is át.)

A történetben megelevenednek a magyar őstörténet ismert alakjai, helyszínei és máig élő epizódjai, melyek segítségére lehetnek kicsinek és nagynak, hogy megismerje és becsülje magyarságunk múltból fakadó hagyományait, értékeit, s tegye kíváncsivá történelmünk alaposabb megismerésére.

Szívet melengetően írta meg 'Elek apó' a honfoglalás történetét Árpád Etelközi indulásától a fejedelem haláláig. (»Elek apó«;: „Mesélő kedvéért s a gyermekész pallérozásáért Benedek Eleket már huszonöt-harminc éves ifjúkorában »Elek apó«-ként emlegették szerte az országban” – Berényi Kornélia: Elek apó 165. születésnapjára – Felvidék.Ma. 2024.09.30. – OP) Csodálatos és elragadó olvasmány! Szépen megírt mese. A dicső magyarok Honfoglalása. Őseink ábrázolása már szinte olyan, mintha ma is itt élnének közöttünk. Jó az ilyen meseszerű dolgokat, mondákat időnként elővenni, hogy tudjuk, honnan, hogyan és miért érkeztünk. Ezek az emberek a mi őseink, hőseink. Ők a mi történelmünk.

"Elek apó"

A kötetet Mühlbech Károly 28 pazar szövegközi és 10 egész oldalas illusztrációja díszíti.”

Benedek Elek életrajzából a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége honlapjáról (részletek): „Benedek Elek 1859. szeptember 30-án született Kisbaconban, egy aprócska faluban, lófő székely családban. Egész gyermekkorát bearanyozta a mesék világa. Nagyapja és édesapja is kiváló mesemondók voltak, akiktől nem csak meséket, történeteket hallhatott, hanem ember- és hazaszeretetet, szelídséget, tartást és méltóságot is tanult.

A honfoglalás ezeréves ünnepére barátai, írótársai ösztönzésére és támogatásával, Arany László iránymutatásával újramesélte a nagy, klasszikus gyűjteményekben fellelhető magyar népmese és mondakincs legjavát. Az Athenaeum kiadó 1894 – 1896 között öt díszes kötetben, Magyar mese- és mondavilág címmel megjelentette a közel négyszáz mesét, mondát tartalmazó válogatást. Az első díszkiadást még számos olcsóbb kiadás követte. A mesegyűjtemények megjelentetése mellett csodálatra méltó volt Benedek Elek szépirodalmi munkássága is. Húsz esztendő alatt száz kötete jelent meg. Az akkori statisztikák szerint Jókai Mór után ő volt a legnépszerűbb, a legolvasottabb magyar író. A Magyar mese- és mondavilág kötetei és más Benedek Elek mesekönyvek 1904 után eljutottak a történelmi Magyarország valamennyi falujába. Ugyanis akkor alakultak meg a népiskolai könyvtárak, s az egységes könyvcsomagokat a kultuszminisztérium küldte meg valamennyi állami népiskola részére. Még a távoli bukovinai székely falvakba is eljutottak ezek a mesekönyvek. Azóta ezek a mesék valósággal beépültek a magyar szóbeliségbe.”

Benedek Elek közéleti tevékenységéről a Magyar Irodalmi Lexikon szócikkéből (Akadémiai Kiadó, 1963-65, főszerkesztő Benedek Marcell [Benedek Elek fia]): „Egyetemi tanulmányait félbeszakítva újságíró lesz a Budapesti Hírlapnál. Hivatás vonzotta erre a pályára, erről írja később: »De ha van pálya, hol a szegény ember aránylag boldognak érezheti magát: az újságíró pálya ez. Az egyetlen, hol a szegény ember függetlenségét, szabadságát megőrizheti.« Ezt próbálja biztosítani magának, amikor 1886-ban az Ország-Világ képes hetilap szerkesztője lesz Hetilapjával a népet akarja politikai éleslátásra nevelni, és korszerű műveltséghez juttatni. Majd a Magyarság c. politikai napilap szerkesztését vállalja el. De egyre világosabban látja, hogy a szerkesztő is függ az újságot finanszírozó tőkéstől, ezért önálló lapvállalkozásba kezd: a Magyar Kritika megalapításával független és bátor hangú folyóiratot teremt, melynek éppen a tőke hiánya miatt kell megbuknia.” A négyhasábos szócikk részletesen ismerteti 1887-ben kormánypártiként indult országgyűlési képviselői pályáját. Ebből itt csak annyit: szűzbeszédében kifejtett jobbító igyekezetét és kritikáját pártja zokon veszi, s ő átlép a nemzeti pártba, amelynek vezetője Apponyi Albert. Apponyi vele íratja meg pártja erkölcsi felfogásának alapelveit, s Benedek kőkemény kritikával illeti a kormányzatot. „A következő választáson a kormánynak sikerül az ellenzéki Benedeket megbuktatni, bár a harc erős, s mint jelentik: »nagy az izgatottság és az ijedtség az egész vidéken Benedek izgató beszéde miatt«. Újságíró és politikai pályájával egyidejűleg mint elbeszélő és ifjúsági író működött. A mesegyűjtőből író lett: erkölcsi motivációt ad meséinek, szerkezetüket megformálja, stílusukat pedig az irodalmi nyelvhez közelíti anélkül, hogy az eredeti hímport letörölné róluk. Első regényében (A kollektor, regény a székely népéletből, 1886) reális társadalomábrázolást, keserűséget és éles bírálatot találunk.”

Olvasva a Honszerző Árpádot, kétség sem férhet hozzá: aki egyaránt képes a közéletben és irodalmi műveiben ilyen magas színvonalon művelni a társadalmi problémákat feltáró valóságábrázolást, másrészt elbűvölő erővel formálni mondákat, az nemcsak művésze, hanem mágusa is a szavaknak.

Dr. Osman Péter