A reklámok, mint mindnyájan nagyon jól tudjuk, hihetetlen mértékben elszaporodtak. Elszaporodtak az utcákon, amelyeken járva minduntalan valamilyen óriási poszter tűnik szemünkbe, nem szólva a falragaszok ezreiről, de elszaporodtak a sajtóban, a rádióban és a televízióban, sőt még a postaládákban is, hiszen manapság már megszokottak, mindennaposak a reklámújságok meg a különféle szórólapok, levélreklámok is.

A reklámoknak ez a nagy népszerűsége persze nagy felelősséggel is jár. Aki reklámot szövegez meg vagy terjeszt, népszerűsít, annak tudnia kell, hogy a reklámnak nemcsak a kereskedelmi, hanem a nyelvi hatása is óriási. Egy-egy szellemes elnevezés, szófordulat akár napok alatt elterjedhet valamilyen ügyes reklám nyomán – ez természetesen jó –, de egy nyakatekert, torz alkotású kifejezés, hibás helyesírású vagy téves, rossz kiejtésű formula úgyszintén, ami már korántsem öröm. Tanulságos példát küldött nekünk épp ez utóbbinak, a rossz kiejtésnek a szemléltetésére Vass Tamás budapesti levélírónk. Ezt írja levelében:

„A Magyar Rádió reklámműsoraiban rendszeresen hallható a Dreher sör reklámozása, azonban sajnálatos módon mindig helytelen kiejtéssel, Dréher formában, vagyis a h-t is kiejtve, sőt jól megnyomva, holott ez a név tudomásom szerint Dréer-nek ejtendő.”

A Dreher név ejtése nem mindenkinek magától értetődő

Levélírónknak bizony igaza van. Az egykori híres sörgyáros-famíliának e német eredetű nevében a német fonetika egyik alapszabálya szerint a két magánhangzó közötti h csakugyan néma, azt nem kell, illetve nem tanácsos kiejtenünk. Régen ezt mindenki tudta, de úgy látszik, ma már időnként el kell mondani.

Ám korántsem ez az egyetlen olyan kiejtési hiba, amelyet rádió- vagy tv-reklámok terjesztenek. Van pl. egy olyan reklám, amelyben egy Vademecum likvid nevű terméket népszerűsítenek. A reklámszöveg előadója a kétszer is előforduló nevet mindkétszer „jó magyarosan” vademekum-nak ejti, holott ez a latin szó, amely valójában a. m. ’jöjj velem, járj velem’, majd egy XVII. századi lipcsei zsebkönyv jóvoltából ’zsebkönyvszerű útikalauz’ jelentésre tett szert, helyesen ejtve nem vademekum, hanem vádemékum.

Mitsubishi kiejtve micsubisi vagy micubisi

S hogy tovább színesedjen a paletta – ez esetben sajnos a hibás ejtésű szavak és nevek palettája –, mindjárt egy rádióban és tévében egyaránt gyakran rosszul ejtett autómárkanévre is utalok, a Mitsubishi-re. Ezt az angolosan, tehát a közepén ts betűvel írt japán nevet sokan így mondják ki: micsubisi, mintha a ts itt is cs hangot jelölne, mint a mi régies írású családneveinkben; talán nem illetlenség, ha a saját nevemre hivatkozom. Az említett japán név helyes kiejtéssel természetesen micubisi, hiszen az angol t és s hangértéke c.

Grétsy László

Az írás eredeti megjelenésének helye: Kedves Hallgatóim! Válogatás a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című műsorából (Balázs Géza, Bencédy Jószef, Deme László, Fábián Pál, Grétsy László, Szathmári István), TINTA Könyvkiadó, 2013.

A Nyelvművelő levelek sorozat korábbi bejegyzései:

• „A rádió” hangja
• Logika és nyelvhasználat
• Felesleges vagy hatástalan-e a nyelvművelés
• Nyelvi túlbiztosítás
• Nyelvjárási beszéd
• Barangolások Erdély helynevei között
• Idegenszerűségek a magyar nyelvben
• Szóhasználati kötöttségek
• Egyszerű vagy összetett mondat?
• Hogyan kell verset írni?
• Egy jottányit se!
• Ami vagy amely
• Nyelvünk hervadó virágai
• Félrekapcsolások
• Toldalékhiányok
• Győrben vagy Győrött?
• Ezzel vagy evvel?
• Aranybánya vagy rozsdatemető
• Hány magyar nyelv van?
• Az idegen szavakról
• Szótagalkotó mássalhangzók
• Velője és veleje
• Latinos duplázás